Átveszi az irányítást a Közgázon Orbán Viktor főideológusa

A Budapesti Corvinus Egyetem vezetésére Lánczi Andráson kívül nem pályázott senki.

Nagy többséggel választotta meg a Corvinus az új rektor-jelöltet; Lánczi András 20 szavazatot kapott – tájékoztatta kedden az InfoRádiót Rostoványi Zsolt, az egyetem leköszönő rektora. Hozzátette: a hivatalos eljárásnak megfelelően Lánczi András most még jelöltnek számít, miután az egyetemi szenátus döntését az Emberi Erőforrások Minisztériumának is jóvá kell hagynia, kinevezését pedig ezt követően a köztársasági elnöktől veszi át. Rostoványi Zsolt a posztot június 30-ig tölti be.

A hatvanadik születésnapját néhány hét múlva ünneplő Lánczi András angol-történelem szakos tanárként a Madách Gimnázium katedráján kezdte tanári pályafutását a nyolcvanas években, a rendszerváltozás a Világosság című folyóirat szerkesztőjeként érte. 1991-ben Ágh Attila hívására a Közgáz frissen alakult Politikatudományi Tanszékére „igazolt át”, két évvel később a filozófiatudományok kandidátusa lett, 2002-ben habilitált. Időközben számos amerikai előadói meghívásnak tett eleget, mígnem 2002-ben Ágh Attilát váltva átvette a közös alapítású közgázas tanszék – mára intézet – vezetését. A pesti főállás mellett rendszeresen hívták oktatni az ELTE-re, Miskolcra, a Károli-egyetemre, a Kodolányi-főiskolára és Bécsbe is. 2003-ban Bibó-díjjal tüntette ki a Magyar Politikatudományi Társaság, 2009-ben pedig a már Corvinus néven működő Közgázon Aranyérmet vehetett át, ezt az intézmény magas szakmai színvonalon teljesítő munkatársai kaphatják.

Az „elmúlt nyolc év” (2002–2010) után Orbán Viktor Martonyi Jánost második kormányába is meghívta külügyminiszternek, Lánczi így elfoglalhatta a Nézőpont Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöki székét. (Ez utóbbiban a Nézőpont friss tájékoztatása alapján jelenleg már nem ül.) Nem sokkal később a Századvég Alapítvány „trónusa” is megüresedett – Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere alkotmánybíróvá avanzsált –, és ezt a feladatot is elvállalta a kormányközeli gondolkodó. Több társadalomtudományi könyvsorozat szerkesztőbizottságának is tagja.

Számos politikaelméleti, -tudományi és filozófiai kiadvány, tankönyv szerzője, szerkesztője.

Lánczi András fia, Tamás a 2010-ben alakult második Orbán-kormányban Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt államtitkári rangban egy éven át, onnan a Századvégbe került vezető elemzőnek.

A Népszabadság január végén írt róla először, hogy a miniszterelnök az ő közvetlen értelmiségi holdudvarába tartozó Lánczit Andrást képzeli el a Budapesti Corvinus Egyetem rektoraként a 4 és fél éve regnáló orientalista Rostoványi Zsolt e szemeszter végén esedékes távozása után. A lap akkor azt írta, sokáig bizonytalankodás volt a legfelsőbb kormánykörökben amiatt, hogy a kormányfő tervét keresztül tudják-e tolni az intézmény szenátusán. A Népszabadság azt is tudni vélte akkor, hogy az orbáni kerítéspolitika helytelenítése miatt lehetett kegyvesztett a keletkutató, és hogy „kettőt egy csapásra” alapon matolcsysta szemléletváltásra készülne a kabinet a hazai közgazdászképzésben. Ennek lehetne motorja Lánczi az ezredfordulón kormánykörökben csak „marxista fészekként” emlegetett Közgázon. Ő teljesíthetné ki azt a folyamatot, aminek gyújtópontjaként 2014 szeptemberében politikai nyomásra eltávolították a Corvinus aulájából a korábbi névadó Karl Marx szobrát, rá egy évre pedig létrehozták a „Matolcsy-tanszéket”.

A helyzet pikantériája lenne, ha Lánczi olyan korábbi „harcostársak” főnökévé válna, mint például Chikán Attila vagy Bod Péter Ákos. Közkedvelt, főállású professzorok ők az egyetemen; Chikán az első Orbán-kormány gazdasági minisztere volt, Bod pedig az Antall-érában vezette az ipari és kereskedelmi tárcát, később jegybankelnök is volt, de ma kettejük érzékelhető közös vonása, hogy nyíltan bírálják a kormány e területen történő intézkedéseit.

Lánczi András rendre visszautasítja, hogy őt a kormányfő belső köreiben emlegessék.

A rektori pályázaton elindulni látszott az eddigi helyettes vezető Szántó Zoltán, valamint Zoltayné Paprika Zita, a Gazdaságtudományi Kar vezetője is, utóbbi viszont sajtóinformációk szerint azok után léphetett vissza, hogy tudomást szerzett Lánczi terveiről. Végül hivatalosan Szántó sem nyújtotta be pályázati anyagát. Ellenzéki vélemények szerint Lánczi azért maradt egyedüli jelölt, mert vele szemben egyetlen oktató sem mert elindulni.

Lánczi András pályázatáról értesülve némi spéttel az MSZP is megnyilatkozott. Kunhalmi Ágnes, a párt oktatási szakpolitikusa szerint az egész hazai felsőoktatásra rossz fényt vetne a professzor győzelme. A budapesti MSZP-vezér a Fidesz főideológusának és Orbán Viktor tanácsadójának titulálta Lánczit a Corvinus előtt tartott múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján, rámutatva a Századvég nagy vihart kavaró milliárdos kormányzati szerződéseire (részletek keretes írásunkban), amelyek szerinte korrupciógyanúsak, és erkölcsi értelemben is súrolják a hűtlen kezelés kategóriáját. Kunhalmi közlése után néhány órával a Corvinus rövid közleményt adott ki, határozottan kijelentve, a rektorválasztás kizárólag az egyetem hatásköre, abba a politikának semmilyen beleszólása nincsen, a rektori pályázat pedig minden szabálynak megfelelt.

Az MSZP-n kívül egyébként még az Együtt tiltakozott Lánczi kinevezése ellen. A párt budapesti elnöke emlékeztetett rá: Mellár Tamás, a Századvég korábbi vezére az elemző intézetet „fideszes pénzmosodának” nevezte.

Lánczi András a Magyar Időknek adott tavaly karácsonyi interjújában újságírói kérdésre így fogalmazott:

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban. Például minden külföldit, aki termelő beruházást valósít meg, tárt karokkal várunk. Erre mondják azt, hogy »de hát ez maga a korrupció!« Ez politikai nézőpont...”