Használhatatlan anyagokért kapott milliárdokat a Századvég

Értelmezhetetlen adatok, egész oldalas diagramok, felduzzasztott betűméret.

Bár hét pendrájvot, illetve közel 78 ezer oldalt foglaltak el a Vs.hu újságírója által kiperelt Századvég-tanulmányok, a lap most arról számolt be: ennek csak a negyede mondható valódi tanulmánynak vagy elemzésnek. A maradék háromnegyed részt közvélemény-kutatási nyersanyagok képezték, amik a megkérdezett szakértők szerint használhatatlanok, olyanok, „mintha egy újságíró a jegyzeteit adná le a szerkesztőnek”. Az elemzőcég összesen 4,1 milliárd forintot kapott a tanulmányokért.

A hétfőn kezdett sorozat második részében részletesen szóltak ezekről a nyersanyagokról. Kiderült: számítógéppel egy pillanat alatt előállítható oldalak tízezreivel találkoztak a lap munkatársai a feldolgozás során.

A Századvég meghökkentő módon például nem összefüggésben, hanem külön-külön kérdezett rá például a pártszimpátiára és arra, szokott-e valaki termelői piacra járni, majd a Vs szerint olyan megállapításokra jutott: „Szokott ön termelői piacra járni? Ha igen, és annak hangulatával teljes mértékben elégedett, akkor ön a legnagyobb valószínűséggel MSZP-szavazó, ám ha inkább elégedetlen, akkor jó eséllyel LMP-s vagy kereszténydemokrata érzületű.” A programmal aztán a releváns kérdéspárokon túl mindent mindennel összevetettek, így hatalmas mennyiségben jöttek értelmezhetetlen adatok. Az így létrejövő kutatási gyorsjelentések gyakran két-háromszáz, de esetenként öt-tízezer oldalt is kitettek.

Mennyire találják az állampolgárok energiapazarlónak a közintézményeket? – ezt a kérdést tették fel 2012-ben, majd kitértek arra, ki mennyire látogatja ezeket az intézményeket, és melyik hármat tartják a legsürgősebben felújítandónak. Irreleváns kérdések tömkelegét összevetve hoztak létre 11 ezer oldalt, többek között kimutatva: a sportlétesítményekbe soha nem járók 52 százaléka korszerűsítené a polgármesteri hivatalokat, az alkalmanként meccseket látogatók 53 százaléka szerint pedig a minisztériumokat kellene felújítani. Egy másik, munkavállalással és foglalkoztatással kapcsolatos, 1100 oldalas kutatásból kiderült: majdnem minden második megkérdezett, aki szerint az erdőtelepítés a közfoglalkoztatottak munkakörébe tartozik, vállalna munkát külföldön, akik szerint viszont a gépjárműjavítást is a közfoglalkoztatottaknak kell csinálni, azoknak már csak 37,5 százaléka menne el külföldre dolgozni. De megnézték azt is, hogy az 1-2, a 3, esetleg a 4-6 szobás lakásban élők hallottak-e inkább a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programról.

A Vs által megkérdezett, közvélemény-kutatásban jártas szakértők a lap szerint „harsány hahotázásban törtek ki” a gyorsjelentéseket látva, a megoldást pedig szánalmasnak és szakmailag vállalhatatlannak tartották. Ha mindent mindennel összevetnek, akkor viszont legalább nem kell törődni a releváns párok összevetésével: az SPSS program automatikusan minden lehetőséget lefuttat, így gyorsan létre lehet hozni oldalszámok ezreit. A nyersanyagok helyett valójában csak az öt-tíz oldalas összefoglalók, kiértékelések lehettek értékesek a megrendelő számára.

Mint fentebb írtuk, az elemzőcég tanulmányai esetében láthatóan az anyagok végletes felduzzasztására mentek rá: a válaszokat összegző diagramok külön oldalakat kaptak, a szöveget pedig 36-os betűmérettel szedték, így amire itt egy oldal elment, 12-essel kifért volna három sorba. Nemcsak az elképesztő hosszúsággal tették átláthatatlanná az anyagot: a Wordben készült dokumentumokat nagyméretű PDF-fájlokká alakították, ezért se keresni, se másolni nem lehetett a szövegben. De meglepő módon tovább mentek, és még a nyomtatás funkciót is inaktiválták, az átalakítással pedig szinte lehetetlenné tették a visszakonvertálást. A szöveg átkonvertálása máshogy is segítette a Miniszterelnökséget: így, hogy elvesztek a metaadatok, nem lehetett megállapítani, a 2012 és 2014 közti dokumentumok mikor keletkeztek, milyen módosításokat hajtottak rajtuk végre. Az összes dokumentumon a 2015. december 7-ei és 8-ai dátum szerepelt, az a két nap, mikor átalakították őket. A dátumok azért is érdekesek lettek volna pedig, mert a Vs.hu forrása szerint a cégcsoport jó ideig nem végzett érdemi tevékenységet a szerződéskötés után. Meglehet, több anyag már eleve az elszámolás után jöhetett létre.

A Századvég 2011 decemberében kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, egy külső cégnek kiszervezett februári közvélemény-kutatáson kívül pedig az első anyagok csak a rá következő év márciusában készültek. A korábban az Origónál dolgozó Joó Hajnalkának közel három évi pereskedésébe került aztán, hogy a dokumentumok kikerüljenek. Még 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget, miután elutasították az adatkérést, a Fővárosi Törvényszék pedig 2014-ben az adatok kiadására kötelezte a hivatalt. Lázár Jánosék fellebbeztek, a Kúria viszont tavaly novemberben helybenhagyta az elsőfokú döntést. Ezután még az átadás időpontját is húzni szerették volna: beszámoltunk róla, Lázárék azt mondták, majd akkor adják át, ha a Kúria döntése írásban is megérkezik. Mint megírtuk, idén aztán a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi kapitánysága közérdekű adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A nyomozás határideje április 15-e, de e hét után is meghosszabbítható a továbbiakban. Február elején lapunk is megpróbálta kikérni a tanulmányokat, miután Lázár arról beszélt: természetesen más újságírók is hozzáférhetnek az ekkor még 30 ezer oldalasnak mondott anyaghoz. Hiába kértük, mégsem kaptuk meg a Miniszterelnökségtől: jogilag képtelen érveléssel találkoztunk, miszerint a Kúria ítélete csak Joóra vonatkozott. Emiatt a Magyar Nemzet szerkesztősége is feljelentést tett az ügyben.

Ezek után tovább próbálkoztak: a Vs most arról írt, hogy az átadás-átvételt igazoló jegyzőkönyvben figyelmeztettek, csak az anyagok megismerését teszi lehetővé a Kúria ítélete, de a felhasználását nem. Figyelmeztettek, ennek megszegése polgári és büntetőjogi következményekkel járhat. Az Origo után már a Vs-t erősítő Joó képviselője, a TASZ is képtelenségnek látta ezt, és Lázár János is arról beszélt az ítélőtábla döntése után: ezek szerint szabadon lehet terjeszteni a tanulmányokat.

Sorozatos valótlanságokat állít a Vs.hu hírportál a Századvég tanulmányok ügyében – ezzel a címmel adott ki délután közleményt a Századvég Alapítvány. Mint írják, a Vs.hu mai cikke szakmai szempontból számos csúsztatást tartalmaz. Így például szerintük nem igaz, hogy a Magyar Kormány négymilliárd forintot fizetett a tanulmányokért a Századvégnek, ezért helyreigazítási pert indítanak a hírportál ellen.

Azt írják: a Századvég minden esetben az előírásoknak és a megrendelések szakmai- és formai követelményeinek megfelelő, a teljesség igényével elkészített anyagokat nyújtott át a teljesítései során. Továbbá azt kérik a Vs.hu portáltól, hogy nevezzék meg azokat a cikkben említett, közvélemény-kutatások készítésében jártas, a piacot évtizedek óta ismerő szakértő kollégákat, akik szakmailag minősítették számukra a dokumentumokat.