Megújuló hetilapok: a tömegpiacra már nem lehet „lőni”

Szinte egyszerre újul meg külsőleg-belsőleg három közéleti hetilap, a 168 Óra, a HVG és a Heti Válasz is.

Továbbra is jelentkezik ugyanakkor a lapban külpolitikai elemzéseivel Aczél Endre. Ismeretes: nemrég a Népszabadság búcsút vett külsős szerzőjétől, miután Aczél több hozzászólásával is kiverte a biztosítékot Kiss László-ügyben. Az újságíró többek közt úgy látta, nem is biztos, hogy megtörtént a csoportos nemi erőszak, amely miatt elítélték Kisséket, és a nő egyébként is szeretett „kefélni”. Tóth lapunknak elmondta: a 168 Óra egyértelműen állást foglalt Kiss-ügyben, nem hibáztatta az áldozatot, és kitért Aczél kommentjére is. A lap honlapján pedig azt közölték korábban, a szerző bocsánatot kér, ha valakit akaratlanul megsértett. (Megírtuk, ennek ellenére Aczél tovább hangoztatta igazát.) Kérdésünkre Tóth elmondta, ettől még ők nem válnak meg Aczéltól, és a külpolitikai elemzések más lapra tartoznak. Szelestey Lajos külpolitikai szemléi viszont kikerültek, Tóth szerint egy hetilapban ezekkel már nem lehet sok újat mondani.

Más változások is voltak: emeltek az oldalszámon, miközben a terjesztési költségek nem változtak, Tóth elmondása szerint pedig megújult a belső struktúra is. Ezentúl mindig készülnek egy „erős vezető sztorival”, és újfajta megközelítésnek tekinthető szerinte náluk, hogy ennek a sztorinak mindig megnézik a gazdasági vetületét is. Mint mondta, erősítettek a kultúrarovaton is, az új szerzők pedig „megpróbálnak napilapos szemléletet behozni”, aminek része, hogy az utolsó pillanatig tudjanak reagálni az eseményekre. Arra a kérdésre, hogy a változó piacon, a csökkenő példányszámokat látva hogyan tud a 168 Óra küzdeni az előrelépésért, Tóth kifejtette: igyekezni kell trendeket felfedezni, várható világpolitikai folyamatokra felhívni a figyelmet. Példaként hozta, hogy Orbán Viktor is előre kezdett el beszélni a később beütő migrációs válságról: hasonlóan szeretnének előrelátók lenni ők is.

Tavaly vette meg a hetilapot a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft., amelynek a brüsszeli Brit Europe Foundation a tulajdonosa. Korábban a Válasz.hu számolt be arról, hogy a Brit Europe Foundation mögött Amerikában élő, magyar származású zsidó üzletemberek állhatnak. Azóta be is jelentették, hogy a hetilap összebútorozik a Klubrádióval. Tóth elmondása szerint a lap tulajdonosa vállalta, hogy legalább egy évig semmilyen elbocsátás nem lesz, a cél pedig a jelenlegi olvasók megtartása és a veszteség nullszaldó felé vitele. Szeretnének új olvasókat is, de mint mondta, reálisnak egy-kétezres bővülést lát inkább. A 168 Óra irányvonalát illetően leszögezte: „demokratikus párbeszédet” teremteni, minél többeket megszólaltatni, bár kérdésünkre elárulta, a jobbikosokat nem fogják direkt keresni, még ha nyilván nem tehetnek is úgy, mintha ne léteznének. Marad a baloldali-liberális értékrend – tette hozzá. Kérdésünkre, miszerint mennyire tudnak könnyen megszólítani kormánypárti politikusokat, minisztériumi dolgozókat, Tóth elmondta: ez személyfüggő, vannak, akik hajlandók megszólalni, személyes nexusokon múlik leginkább a dolog. Például szerinte vannak, akik a Népszabadság-os Csuhaj Ildikónak hajlandók megszólalni, neki pedig szerinte nem lennének. Emlékezetes: a tanártüntetések után a 168 Órának adott interjút a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd, aki többek közt arról beszélt, neki is van kockás alsónadrágja.

Ha az eladási adatokat nézzük, 2015 negyedik negyedévében a 168 Órából átlag heti 23 188 példányt nyomtattak, és 13 535-öt sikerült értékesíteni. A most szintén megújuló Heti Válaszból ugyanebben az időszakban heti 23 481 darabot nyomtattak, és 14 438-at értékesítettek. A Matesz adatai alapján szintén a negyedik negyedévben 10 056-ot értékesítettek a Demokratából és 7283-at a Figyelőből. Az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs olvasottsági adatairól itt nem találhatók információk. Ha korábbra tekintünk, 2013 ugyanezen időszakában azt látjuk: a 168 Órából 16 829-et, a Demokratáéból 11 933-at, a Figyelőből 8649-et értékesítettek. A Heti Válasznál ugyanezen év második negyedévénél 15 723-as számot láthatunk.

Független és konzervatív: ezzel a címmel ünnepelte tizenötödik születésnapját a Heti Válasz, ami szintén e héttől ölt új külsőt. A mostani számban az újjáalakuló tanácsadó testület tagjai is vallottak arról, szerintük polgárosodottabb lett-e Magyarország. Köztük van Csoóri Sándor, Freund Tamás, Jankovics Marcell, Lantos Csaba, Lánczi András és Martonyi János, míg a korábbi tanácsadó szerkesztőbizottságnak tagja volt Berecz András és a tavaly elhunyt Lámfalussy Sándor is. „Független és konzervatív médiumként számunkra a polgári Magyarország az elérendő cél, amihez a tetteket, a döntéseket, a megszólalásokat hozzávetjük. Elismerőn, ha közeledést tapasztalunk, és kritikusan, ha a távolodás jeleit látjuk” – írja az április 21-i, megújult számban Borókai Gábor főszerkesztő, a lapban pedig azt vetik össze, mennyiben mondható másnak a 2016-os Orbán Viktor, mint a 2001-es. A frissített címlappal megjelenő újság már a múlt héten megkezdte az emlékezést: az Osiris Kiadót vezető Gyurgyák János adott interjút a lapnak az Orbán-kormány teljesítményét és a szellemi elit szerepét értékelve.

A Digitalstandon is terjesztett hetilap tartalmát átnézve elmondhatjuk, hogy maradt a megszokott struktúra, köztük Végh Alpár Sándor naplójával, Vinkó József gasztrorovatával, A hét embere interjúval, gazdasági és külpolitikai publicisztikákkal. (Itt fokozatosan történt változás, külpolitikai téren visszatérő szerző lett Jeszenszky Géza és Georg Paul Hefty, míg a gazdasági véleményrovatba Heim Péter helyére nemrég Takács Mónika került.) A munkatársak terén némi változás történt az elmúlt időszakban: az interjúiról ismertté vált Stumpf András tavaly a Mandinerhez távozott, főmunkatársnak pedig érkezett Sztankóczy András. Gazdasági téren megjelent Nagy László Nándor, a főszerkesztő-helyettesek pedig jelenleg is Szőnyi Szilárd és Bódis András.

„Egy szakadékot egy ugrással kell átugrani, de ettől még szükség lesz utómunkára” – fejtette ki lapunknak a Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor. Mint mondta, a kisebb betűméret miatt már többen megkeresték őket, így a kenyérszövegen változtatnak majd. „A layout változásával szebb és tisztább lett a lap, de nem volt nyomás rajtunk, hogy teljesen mást csináljunk” – tette hozzá.

A külcsín frissítéséhez tartozik az üzenet is: azt kívánták jelezni, hogy nemcsak múltjuk, de jövőjük is van. Az elindított interjúsorozattal egyben tizenöt év távlatából igyekeznek beszélgetni Magyarországról, annak lehetőségeiről. A jövőben új rovatokra is lehet akár számítani, de ez még csak ígéret, illetve fontosnak tartják a hátterezésre való koncentrálást is. Erre szolgál a lap Reflektor rovata, ami már huzamosabb ideje dolgoz fel nagyobb lélegzetben egy-egy témát. „Legyen az olvasónak egy ún. ahá-élménye” – fogalmazta meg a temérdek információ közti eligazodás segítésének lényegét a főszerkesztő.

Az olvasottság kapcsán Borókai elmondta: tízéves távlatban nézve a lap még pozitívban van, el tudnak adni annyi példányt, mint korábban, és a 2008-as válság után sem csökkent igazán a példányszámuk.

A szerkesztőbizottság frissülését is üzenetnek tartja Borókai: ezzel mutatják, hogy a polgári Magyarországot tekintik célnak, amellett sorakoznak fel. Számítanak továbbá arra a csapatra, szellemi háttérre, akikkel eddig együtt dolgoztak, és két hónap amerikai tartózkodás után hazatér a lap munkatársa, Ablonczy Bálint is, akivel kiegészülve újból könnyebb dolguk lesz valamivel.

Több évtized után most csütörtöktől új címlappal, valamint megváltozott belsővel jelenik meg a HVG is. A klasszikusnak számító címlapos grafikák maradnak ugyan, de a szöveges rész ezután már nem a megszokott felső sarokban lesz látható. Jakus Ibolya főszerkesztő ezt azzal indokolta megkeresésünkre: korábban az újságosoknál gyakran csak a fejléc látszott, nehéz volt megkülönböztetni hétről hétre az új számokat. Ezentúl a szatirikusabb grafikák az egész címlapot foglalják majd el. Ezek fontos szerepet játszanak a lap életében, és gyakran magukban is nagy visszhangot váltanak ki: emlékezhetünk például a 2014. decemberi esetre, amikor a Jézus előtt hódoló pásztorok arcának helyére kormánytagok képmása került, fölötte a Nagy Harácsony felirattal. Emiatt aztán Ékes Ilona volt fideszes képviselő perelt is, amit a HVG első és másodfokon is megnyert. Jakus a címlapok kapcsán az MNO-nak úgy fogalmazott: általuk leginkább összekacsintanak az olvasókkal.

A rovatstruktúra is változik: Jakus elmondása szerint a széttagoltabb rovatszerkezetet megváltoztatják, rovatokat vonnak össze, de ezek terjedelme nem fog csökkenni. Így egy rovatot kap majd a Gazdaság, egybeolvad a Szellem és a Stílus, azaz a két kultúrrovat, a véleménycikkeket pedig már jó ideje a lap állandó szerzői is írják a külsősök mellett.

A nyomtatott lap és az online szerkesztőségét tavaly vonták össze, Jakus szerint akkor is döntöttek a megújulásról: a folyamat egy évet vett igénybe.

A nyomtatott lapok iránt csökkenő érdeklődést látva mivel kívánja a HVG érdekesebbé tenni magát, megtartani az olvasókat, és újakat bevonzani? – kérdeztük Jakust, aki elmondta, céljuk egy gyorsabban áttekinthető újság, mivel korábban többen panaszolták, nincs elég idejük a lap elolvasására. Több és nagyobb infografikát, táblázatot, folyamatábrát használnak majd az új formátumban, de ettől csak csekély mértékben lesz kevesebb a szöveg, és az információtartalom biztosan nem fog csökkenni – jelentette ki Jakus.

Korábban több változás is volt a lapvezetésben: emlékezetes, a bajai kamuvideóról készített beszámoló után távozott az online éléről Gavra Gábor, a helyét Neizer Anita vette át. Egy évvel később a HVG Zrt. vezérigazgatója, Szauer Péter bejelentette, hogy az integrált lap főszerkesztője a korábban a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozó Sztaniszláv András lesz. A szocialista Szekeres István egykori munkatársa végül konkrét munkába állása előtt megbukott, a szerkesztőségek nem támogatták kinevezését. Ezután a szerkesztőbizottság irányította tovább a két lapot, jelenleg pedig Jakus Ibolya felel a nyomtatott lapért, Nagy Iván Zsolt pedig az online-ért. Munkatársak terén nagyobb változást nem tapasztalhatunk, új vezető szerkesztő viszont érkezett nemrég a HVG-hez, méghozzá Köves Pál a Vs.hu-tól.

A héten a nyomtatott lappal együtt újult meg a HVG.hu is, Nagy Iván Zsolt cikke szerint ez volt az online platform másfél évtizedes történetének legnagyobb átalakítása. Mint írta, naponta több százezreknek az elsődleges tájékozódási forrása, Facebook-rajongóik száma meghaladja a 419 ezret. „Továbbra is független, a hazai és a nemzetközi politikai, gazdasági eseményekről beszámoló oldalunkat fokozottan spékeljük meg kultúrával, illetve az életmódot érintő írásokkal” – írta Nagy. A tavalyi heti átlagos értékesített példányszám 36 ezres volt Jakus szerint, ami mintegy 200 ezer olvasót jelent, „hiszen egy-egy példányt többen is olvasnak, kézbe vesznek”. Hozzátette: „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az értékesítésen belül 76 százalék az előfizetők aránya, ami kiemelkedő a hazai lappiacon.” Összességében a két platformmal elmondása szerint másfél millió embert érnek el. Az értékesítési szám 2013 második negyedévében még 45 007 volt egyébként.

Ha a nyomtatott sajtót nézzük, a hetilapok jobb helyzetben vannak a napilapoknál, mivel nem a hírverseny a fő terepük, hanem a hosszabb, elemzőbb írások, interjúk közlése – fejtette ki az MNO-nak a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, Urbán Ágnes. A Corvinus egyetemi docense szerint itt még mindig lehet arra a fogyasztói szokásra építeni, hogy „kényelmesebb egy hetilapot olvasni, mint a képernyő előtt ülni napi 10 óra munka után is”. Urbán szerint mivel szűk réteg olvas közéleti hetilapot, a tömegpiacra már nem lehet lőni, ezért kisebb szegmenst érdemes célba venni: „Láthatóan ez politikai törésvonalak mentén működik is, és kicsi, de kitartó, politikailag nagyon tiszta preferenciával rendelkező réteget el lehet érni.”

A közéleti tájékoztatásban betöltött szerepet illetően a hetilapok kevésbé állnak jól: a Mérték megbízásából készített a Medián két hullámban felmérést, amely 2015 februárjában zárult. Arra a kérdésre, hogy amikor valaki közéleti ügyekben tájékozódik, ezt hol teszi, a hetilapokról öt százalék mondta, hogy rendszeresen, 16, hogy alkalmanként és 79, hogy soha. Napilapoknál előbbi két szám 21 és 24 százalék volt, míg a televízió vezetett: ezt 71 százalék mondta rendszeresként, 18 alkalmiként és 11, hogy soha. Megkeresésünkre egyébként a Mértéket vezető Polyák Gábor úgy vélte: „Az egyetemista célcsoportot a mostaninál sokkal intenzívebben kellene elérni, ingyenes példányokkal, kedvezményes előfizetéssel, mert alapvetően ez lehet, amely e lapokat a jövőben olvassa.”