A 20–39 éves korosztálynak 31,4 százaléka él a szüleivel, vagyis 1990 óta folyamatosan növekszik a demográfiai szempontból hátrányos életformát választók száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert, frissen publikált műhelytanulmányából, amely a 2011-es népszámlálás eddig nem ismert adatait elemzi. A „felnőtt gyermekek” jellemzőit vizsgáló tanulmány szerint 1990-ben a 20–39 éves korosztályból még 459 ezren éltek a szüleikkel, 2001-re viszont számuk majdnem megduplázódott, 819 ezerre nőtt. A következő 10 évben mérséklődött a növekedés üteme, de az emelkedés továbbra is tart, most 883 ezer „felnőtt gyereket” tartanak nyilván. A 20–39 éves népességen belüli arányuk 1990-ben még csupán 16 százalék volt, ami 2001-re 28, majd újabb tíz év elteltével 31 százalék fölé emelkedett.
Európai viszonylatban is jellemző a gyermeki életszakasz kitolódása: az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan a korosztály 27,5 százaléka, azaz minden negyedik fiatal felnőtt lakott otthon. A fejlett és erős szociális hálójú északi országokban, Dániában, Finnországban és Svédországban a legkisebb az arányuk (15 százalék vagy kevesebb), az Egyesült Királyságban és Németországban azonban már 20 százalék körüli ez a mutató.
A legnagyobb arányban a déli államokban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban élnek otthon a fiatalok (35–41 százalék). Érdekesség, hogy Szlovákiában a legmagasabb a „felnőtt gyermekek” aránya, ott minden második fiatal él a szüleivel a korosztályból. Magyarország az Európai Unió tagországai között 18., az átlagnál némileg magasabb arányszámával.
Az elemzés rámutat: a demográfiai problémák egyik oka a fiatalok önállósodásának időbeli kitolódása. Míg 1990-ben a 21 évesek körében már több volt az önálló, mint a szüleivel élő fiatal, addig most a váltás már csak a 25. életévtől következik be. A vizsgált korosztályban 1990-hez képest a házasságkötés időpontja is kitolódott 7 évvel.
A legnagyobb arányban a 20–24 éves fiatalok laknak még otthon, alátámasztva ezzel az iskolában töltött évek növekedését: száz 20–24 éves fiatalból 66-an, 25–29 évesből 41-en még mindig a szülői házban élnek. A 30–34 évesek között száz fiatalból már 20, ugyanennyi 35–39 évesből pedig 10 fiatal lakik a szüleivel. Aggasztó ugyanakkor, hogy a harmincas korosztályban is évről évre nő a „felnőtt gyermekek” aránya: 1990-ben a 30–34 éves fiataloknak még csak 7 százaléka élt az szüleivel, míg a 35–39 év közöttiek esetében alig több mint 4 százalékról 10 százalékra nőtt a mutató.