Több magzat életét óvták meg tavaly

2015-ben 1500-zal kevesebb magzattól vették el születés előtt az életet, mint egy évvel korábban.

A KSH vizsgálja a csecsemőhalandóságot, amellyel azt mérik, hogy az élve született gyermekek közül hányan halnak meg egyéves korukig. A csecsemőhalandóság rátája általában csekély, mégis kiemelkedő fontosságú mutató, hiszen ez egy ország egészségügyi fejlettségének, a terhesgondozás és az újszülöttellátás színvonalának nemzetközileg számon tartott fontos mérőszáma. Hazánkban a csecsemőhalandóság arányszáma évek óta javul, először 2011-ben csökkent 5 ezrelék alá. 2013-ban a javuló tendencia megtorpant, de azóta újra kedvező fordulat állt be, ami 2015-ben is folytatódott. Tavaly tízezer újszülött közül 41 (ezer közül 4,1) hunyt el egyéves kora előtt, ez az eddig mért legalacsonyabb érték a statisztika történetében. A fiú újszülöttek 4,5, a lányok 3,7 ezrelékes csecsemőhalálozási arányszáma mindkét nem esetében történelmileg a legalacsonyabb.

2016. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9 823 000 fő volt, 32,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A születésszám 2011-ben érte el a történelmi mélypontot, ebben az évben alig több mint 88 ezer gyermek született. Innen indult egy lassú emelkedés, amelynek eredményeként 2014-ben már 91 510 újszülött jött világra. 2015-ben jelentősen lelassult a növekedés üteme: 91 700 gyermek született, mindössze 190 újszülöttel több, mint az előző évben.

A KSH elemzése most arra igyekezett választ adni, mi áll a megtorpanás hátterében. Mint írják, egymással ellentétes folyamatok játszódtak le a szülőképes korú nők egyes korcsoportjaiban: a 35 éves és idősebb nők mintegy 900 gyermekkel többet hoztak világra, mint az előző évben, ezzel szemben a 20 év alatti és a 30–34 éves nők kevesebb gyermeket vállaltak, mint egy évvel korábban. Az elemzés ugyanakkor rámutat: 2015-ben 16,2 ezer fővel csökkent a 15-49 éves nők száma. A legjelentősebb visszaesést a 30-as korosztályban mérték, ahol 29 ezer fővel apadt a létszám, ezzel szemben a 40–49 éves nők tábora 26,4 ezer fővel gyarapodott, vagyis a szülőképes korú nők korösszetétele is fokozatosan „elöregszik”.

A mérsékelt születésszám-emelkedésre tehát annak ellenére került sor, hogy közben jelentősen csökkent a potenciális anyák száma, vagyis tavaly a szülőképes korú nők a korábbinál lényegesen több gyermeket vállaltak. A legjelentősebb termékenységemelkedés a 40 éves és ennél idősebb nőknél történt. A 30-as éveikben járó nők termékenysége is nőtt, de ez a 30–34 éves nők körében nem volt olyan mértékű, hogy ellensúlyozni tudja a létszámcsökkenés hatását, így ők az előző évinél kevesebb gyermeket hoztak világra. A 35–39 éves korcsoport termékenysége viszont olyan sokat javult, hogy a létszámcsökkenés ellenére is több gyermeket szültek, mint 2014-ben, így nekik köszönhető a születésszám-emelkedés.

Az adatok szerint tavaly már majdnem minden második gyerek házasságon kívül, főként élettársi kapcsolatban született, az erre vonatkozó 47,8 százalékos mutató abszolút rekord. A 2011. évi népszámlálás szerint egyébként az élettársi kapcsolaton alapuló családok száma tíz év alatt a másfélszeresére, 1990-hez viszonyítva pedig több mint három és félszeresére emelkedett.

Amíg a születések száma emelkedett, 2015-ben kedvezőtlen fordulat állt be a halálozások utóbbi évek alapvetően csökkenő irányzatában: 131 600 lakos hunyt el, csaknem 5300 fővel több, mint az előző évben. Ez az elmúlt hét év legmagasabb halálozási szintje.

Az elemzés szerint ugyanakkor nem minden korcsoportban nőtt a halálozási ráta: a 15–39 éves férfiak között 5-10 százalékkal nőtt a mortalitás, a középkorú, 40–59 éves férfiaknál viszont minden korcsoportban csökkent a halandóság. A nőknél már 50 éves kortól valamennyi korcsoportban emelkedett a mortalitási mutató, és a romlás mértéke is nagyobb, mint a hasonló életkorú férfiaknál, így mintegy 3800 fős volt a halálozási többlet az egy évvel korábbihoz képest. A férfiak halálozási mutatói ugyanakkor változatlanul sokkal kedvezőtlenebbek, mint a hasonló életkorú nőké: 15 és 69 éves kor között a férfi mortalitás valamennyi korcsoportban megközelítette vagy meghaladta a női halandóság kétszeresét. Érdekes ugyanakkor, hogy a tavalyi többlethalálozás közel háromnegyedét a gyengébb nem romló mutatói eredményezték.

Családi állapot szerint a legnagyobb növekedés a nőtlen férfiak és az elvált nők körében történt, de az átlagosnál jobban emelkedtek az özvegy nők halálozási mutatói is. A legkisebb növekedés a házasoknál tapasztalható.

A kiadványból kiderül az is, hogy a 2010-től 2014-ig tartó kedvező tendencia megfordult, és tavaly újra jelentősen nőtt a válások száma. Míg az előző négy évben 18 százalékkal csökkent a felbontott házasságok száma, addig 2015-ben 5,2 százalékos emelkedést mértek az előző évihez képest. A válási többlet döntő többsége a 40-es éveikben járó házaspároknál jelentkezik, de többen váltak el az 50 év feletti korosztályban is, mint az előző évben. Kedvező ugyanakkor, hogy a házasságok számának évek óta történő csökkenése az elmúlt néhány évben megállt, majd tavaly dinamikus növekedésbe ment át. A 2015. évi 45,9 ezer házasságkötés 18,4 százalékkal haladta meg az előző évit, és több mint 10 ezer friggyel múlta felül a 2010. évi szintet. A menyasszonyok 85 százalékának hajadon, a vőlegények 88 százalékának pedig nőtlen volt a korábbi családi állapota, vagyis közülük az érintettek elsöprő többsége először lépett házasságra.