Huszonöt százalékkal csökkent a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda bevétele, amióta 2014-ben Trócsányi László igazságügyi miniszter lett – tudatta az ügyvédi iroda közleményben az MTI-vel. Az iroda egyebek mellett sérelmezi, hogy úgy írnak róla, mint „a Trócsányi ügyvédi irodája”: tájékoztatása szerint az iroda alaptőkéje 306 millió forint, ebből 40 millió az igazságügyi miniszter része.
Az nem egészen világos, milyen logika szerint nem tulajdonos a kisebbségi tulajdonos.
Ismeretes, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda azért is került a figyelem középpontjába, mert az adatok szerint több MNB-alapítvány esetében is 55 ezer forintos nettó óradíjért látta el a képviseletet.
Az iroda szerint a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda nettó árbevétele 2014-hez képest, amikor Trócsányi László miniszter lett, tavaly 25 százalékkal csökkent, nagyrészt azért, mert az iroda nem vállalt új, bevétellel is járó állami megbízást, amire 1991 óta nem volt példa.
„A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda tavaly ilyenkor és most megint címlaphír lett, mégpedig egyes állami vagy annak tekintett megbízásai miatt. A sajtó – anélkül, hogy nálunk efelől érdeklődött volna – nem pontos számokat közölt az ezekből származó bevételeinkről” – olvasható a közleményben.
Mint írják, az első ilyen ügycsoport az, amelyben megszűnt játéktermek perlik az államot összesen 37,2 milliárd forintra és kamataira. „A megbízási díj és költségek együttes összegének felső határa 172,65 millió forint. Ebből eddig felfelé kerekítve 48,2 millió forintot számlázott az iroda. Ez a pertárgyérték 0,13 százaléka” – közölték.
A második ügycsoport a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képviselete nyolc ingatlan vásárlása ügyében, bár ezekből öt a zárás előtt meghiúsult. Munkadíjként itt egy 136,8 millió forintos összeg kering a nyilvánosságban, amelyből azonban csak 45 millió forint volt a munkadíj, a többi szakértői díj és áfa – írják.
A harmadik ügycsoportba egyes MNB által alapított alapítványok ingatlanvásárlásai tartoznak. Itt hat ügyről van szó, bár abból kettőben korábban az MNB is volt megbízó. Itt is 100 milliós munkadíjról szól a fáma, holott az összmunkadíj valójában 32,6 millió forint volt, az ingatlanok áfa nélküli összértéke pedig 10,75 milliárd forint, azaz a munkadíj az ügyérték 0,03 százaléka – kifogásolja a közlemény az ezek szerint a sajtóban pontosan idézett számokat.
„Ezek tehát az unalmas, ámde korrekt számok, közérdekű adatok, így bárki oknyomozó ellenőrizheti. Sőt kérjük is ezt, és azt is, hogy egyben járjanak utána és legyen véleményük arról is, hogy az ezrelékben kifejezhető ügyvédi munkadíjak vajon korrektek-e” – áll az iroda közleményében.
A közlemény arra nem tér ki, hogy a sajtó nem feltétlenül a megbízási díjak mértékét kifogásolta, hanem az ügyvédi irodának az igazságügyi miniszterhez fűződő kapcsolatát tartotta aggályosnak bizonyos ügyekben.
„Ha már magunkról írunk, ami nem szokásunk, hadd tegyük hozzá, hogy a számmisztikán túl sért bennünket, ha úgy írnak rólunk, hogy »a Trócsányi ügyvédi irodája«. Ez sem jogi, sem köznapi értelemben nem igaz” – olvasható az iroda közleményében.
Mint írják, az iroda alaptőkéje 306 millió forint, ebből 40 millió, azaz 13,7 százalék Trócsányi László része. Ennek a vagyonnak 11 tulajdonosa van, ők a partnerek. Van, akinek nagyobb a vagyonrésze, mint Trócsányi Lászlónak, van, akinek kisebb. Trócsányi László 2007 márciusa óta az ügyvédi törvény szerint szünetelő tag, tagi jogokat nem gyakorol, az iroda döntéshozatalában nem vesz részt, azóta osztalékot nem kapott, és az eredménytartalék terhére emelt tőkéből sem kapott semmilyen részt – fűzték hozzá.
A többi partnerrel, 17 további jogásszal és majdnem még egyszer ennyi nem jogász munkatárssal szemben „unfair” az irodát „a Trócsányi ügyvédi irodájának” titulálni – jegyzik meg.
Aztán egy órával az eredeti hír megjelenése után az iroda pontosítást küldött az MTI-nek, amelyben felhívta a figyelmet, hogy az eredeti anyagban elírtak pár számot: az iroda alaptőkéje valójában nem 306, hanem 317 millió forint, így Trócsányi 40 milliós részesedése 12,6 százalékot tesz ki.
