Sűrű volt Palkovics László múlt hete. Miután Lázár János április 28-án a kormányinfón újra elővette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakítását, az oktatási államtitkár végignyilatkozta a magyar sajtót arról, hogy mi várható. Ha nincs képben, vagy nem tudta követni az elhangzottakat, most segítünk.
Valóban így terjedt el, de ez jórészt a hiányos (és hibás) kommunikáció következménye. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyértelművé tette, hogy decentralizációra készülnek, és újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az oktatásért felelős államtitkár azt kérte a kormánytól, hogy vizsgálják felül a vegyes rendszert, tehát az állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt.
Palkovics László az RTL Magyarul Balóval című műsorában így magyarázta: a fenntartás az iskolák alaptevékenységével kapcsolatos kiadásokat jelenti, tehát az oktatás, oktatók bére, az oktatáshoz szükséges anyagok – például a sokat emlegetett kréta – mind a Klikhez tartoznak.
A működtetés jelenleg kettős rendszerű: a 3000 főnél kisebb településeken ez is a Klikhez tartozik, a 3000 főnél nagyobb helységeknél vagy az önkormányzathoz – ebből 500 van –, vagy ha az önkormányzat szerződést kötött a Klikkel a felelősség átadásáról, akkor az intézményfenntartóhoz. A működtetés alatt értjük például a technikai személyzetet érintő dolgokat, tehát gazdasági alkalmazottakat, takarítókat, kertészeket.
Az államtitkár szerint a fenntartás és a működtetés kettéválasztása számtalan vitás helyzetet szült, legtöbbször azért, mert az önkormányzat és a Klik nem tudott megegyezni a jogköröket illetően. Palkovics László emellett hiányolta azon szakembereket, akik az önkormányzatokban szakmailag irányítani képesek az iskolákat, ezért tett javaslatot a vegyes rendszer kiiktatására.
Noha hat javaslatot tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kormánynak, Palkovics László csak egyetlen lehetőségről beszélt az összes interjúban. Eszerint
A TV2-nek az államtitkár ismertette, hogy a központoknak önálló költségvetésük lenne, és ezekben születnének az iskolák mindennapjait befolyásoló döntések. A központok a Magyar Időknek nyilatkozó Bíró Gábornak, a Köznevelési Kerekasztalba a Nemzeti Pedagógus Kar által delegált tagnak az elmondása szerint átlagosan 10 milliárd forinttal rendelkeznek majd, amit az államtitkár szavai is alátámasztottak. Az RTL-nek magyarázatképpen hozzátette: valahol 8, valahol 16 milliárdot fognak kapni, amit egy alulról építkező rendszerben határoznak meg. A cél, hogy „ez a szervezet szeptember 1-től jöjjön létre”.
Pontosan. Palkovics szerint a rendszer akkor működik jól, ha a feladatkörök jelentős része visszakerül az iskolaigazgatókhoz. Tehát például a munkaerő kiválasztása vagy a szabadságok kiadása – de a munkaszerződés aláírása és a felmentés nem, ezek a tankerületi központ hatáskörébe tartoznak majd.
Az iskolaigazgatók keretgazdálkodási joggal fognak rendelkezni, azaz beleszólhatnak az iskola költségvetésének alakulásába is, a kereten belül pedig saját hatáskörben döntenek a költésekről.
A Magyar Narancsnak adott interjú szerint a kormányzati kommunikációban három szám jelenik meg:
A bejelentés felkorbácsolta az indulatokat. Volt, aki örült neki, mint például Pásztó polgármestere, aki azt mondta: szívesen lemondana az iskoláról, ha az állam kiegyenlíti a pénzbeli különbségeket a különböző településeken.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) azonban közölte: ragaszkodnak az önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézmények működtetési jogához és az ehhez szükséges és arányos finanszírozáshoz.
Ha az önkormányzatokat képviselő szervezetek tiltakoztak, akkor a pedagógusokat tömörítő szervezetek egyenesen sortüzet nyitottak a bejelentéscunami kapcsán.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanaznap vendégeskedett a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, amikor Palkovics a Mokkában. Galló Istvánné kifejtette: a szakszervezetek és a civil szervezetek pont az államosítás ellen voltak, mivel a Klik nem képes ellátni a működtetést is. Szerinte az üzemeltetés „kapocs volt a lakosság, a gyerekek és az önkormányzatok között, és most ezt is megszüntetik”.
Törley Katalin, a Civil Közoktatási Platform (CKP) egyik szervezetének, a Tanítanék mozgalomnak a tagja másnap, május 4-én látogatott el a műsorba, és leginkább a szakmai szervezetekkel való tárgyalás hiányát hangsúlyozta. „Sem a tanárok, sem a szülők, sem a gyerekek nem kis műanyag katonák, tehát a mi érdekeinket kellene nagyon komolyan figyelembe venni, és a szakmai szervezetekkel tárgyalni” – jelentette ki. Mivel a lépéseket a civilek érdekeivel ellentétesnek találták, Törley Katalin a nyári szünet előttre tervezett utolsó megmozdulásukról is beszélt, aminek részleteiről hétfőn az MNO-nak is beszámolt.
Mendrey László kőkemény centralizációnak nevezte a lépést a Hír TV Magyarországban élőben című műsorában május 6-án. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt kifogásolta, hogy a kassza kulcsa továbbra is a kormányzat kezében van, és hogy nem tudni, az iskolaigazgatók részben vagy egészében fogják visszakapni jogköreiket. Ahogy a CKP, a PDSZ is visszautasítja a kerekasztalban való részvételt. Illegitimnek tartják, noha nem az ottani szakemberek tisztességével van bajuk, hanem az egész hatékonyságával. A pénzügyekről kijelentette: nem tudni, honnan lesz forrás.
