A Klik „megszűnése”, és ami utána jön

Mivé, hogyan és miért is alakul át az óriási szervezet? És mindez mikorra várható? Összefoglaltuk.

Sűrű volt Palkovics László múlt hete. Miután Lázár János április 28-án a kormányinfón újra elővette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átalakítását, az oktatási államtitkár végignyilatkozta a magyar sajtót arról, hogy mi várható. Ha nincs képben, vagy nem tudta követni az elhangzottakat, most segítünk.

Valóban így terjedt el, de ez jórészt a hiányos (és hibás) kommunikáció következménye. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyértelművé tette, hogy decentralizációra készülnek, és újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az oktatásért felelős államtitkár azt kérte a kormánytól, hogy vizsgálják felül a vegyes rendszert, tehát az állami fenntartású és önkormányzati működtetésű intézményi modellt.

Palkovics László az RTL Magyarul Balóval című műsorában így magyarázta: a fenntartás az iskolák alaptevékenységével kapcsolatos kiadásokat jelenti, tehát az oktatás, oktatók bére, az oktatáshoz szükséges anyagok – például a sokat emlegetett kréta – mind a Klikhez tartoznak.

A működtetés jelenleg kettős rendszerű: a 3000 főnél kisebb településeken ez is a Klikhez tartozik, a 3000 főnél nagyobb helységeknél vagy az önkormányzathoz – ebből 500 van –, vagy ha az önkormányzat szerződést kötött a Klikkel a felelősség átadásáról, akkor az intézményfenntartóhoz. A működtetés alatt értjük például a technikai személyzetet érintő dolgokat, tehát gazdasági alkalmazottakat, takarítókat, kertészeket.

Az államtitkár szerint a fenntartás és a működtetés kettéválasztása számtalan vitás helyzetet szült, legtöbbször azért, mert az önkormányzat és a Klik nem tudott megegyezni a jogköröket illetően. Palkovics László emellett hiányolta azon szakembereket, akik az önkormányzatokban szakmailag irányítani képesek az iskolákat, ezért tett javaslatot a vegyes rendszer kiiktatására.

Noha hat javaslatot tett az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kormánynak, Palkovics László csak egyetlen lehetőségről beszélt az összes interjúban. Eszerint

A TV2-nek az államtitkár ismertette, hogy a központoknak önálló költségvetésük lenne, és ezekben születnének az iskolák mindennapjait befolyásoló döntések. A központok a Magyar Időknek nyilatkozó Bíró Gábornak, a Köznevelési Kerekasztalba a Nemzeti Pedagógus Kar által delegált tagnak az elmondása szerint átlagosan 10 milliárd forinttal rendelkeznek majd, amit az államtitkár szavai is alátámasztottak. Az RTL-nek magyarázatképpen hozzátette: valahol 8, valahol 16 milliárdot fognak kapni, amit egy alulról építkező rendszerben határoznak meg. A cél, hogy „ez a szervezet szeptember 1-től jöjjön létre”.

Pontosan. Palkovics szerint a rendszer akkor működik jól, ha a feladatkörök jelentős része visszakerül az iskolaigazgatókhoz. Tehát például a munkaerő kiválasztása vagy a szabadságok kiadása – de a munkaszerződés aláírása és a felmentés nem, ezek a tankerületi központ hatáskörébe tartoznak majd.

Az iskolaigazgatók keretgazdálkodási joggal fognak rendelkezni, azaz beleszólhatnak az iskola költségvetésének alakulásába is, a kereten belül pedig saját hatáskörben döntenek a költésekről.

A Magyar Narancsnak adott interjú szerint a kormányzati kommunikációban három szám jelenik meg:

A bejelentés felkorbácsolta az indulatokat. Volt, aki örült neki, mint például Pásztó polgármestere, aki azt mondta: szívesen lemondana az iskoláról, ha az állam kiegyenlíti a pénzbeli különbségeket a különböző településeken.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) azonban közölte: ragaszkodnak az önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézmények működtetési jogához és az ehhez szükséges és arányos finanszírozáshoz.

Ha az önkormányzatokat képviselő szervezetek tiltakoztak, akkor a pedagógusokat tömörítő szervezetek egyenesen sortüzet nyitottak a bejelentéscunami kapcsán.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában ugyanaznap vendégeskedett a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, amikor Palkovics a Mokkában. Galló Istvánné kifejtette: a szakszervezetek és a civil szervezetek pont az államosítás ellen voltak, mivel a Klik nem képes ellátni a működtetést is. Szerinte az üzemeltetés „kapocs volt a lakosság, a gyerekek és az önkormányzatok között, és most ezt is megszüntetik”.

Törley Katalin, a Civil Közoktatási Platform (CKP) egyik szervezetének, a Tanítanék mozgalomnak a tagja másnap, május 4-én látogatott el a műsorba, és leginkább a szakmai szervezetekkel való tárgyalás hiányát hangsúlyozta. „Sem a tanárok, sem a szülők, sem a gyerekek nem kis műanyag katonák, tehát a mi érdekeinket kellene nagyon komolyan figyelembe venni, és a szakmai szervezetekkel tárgyalni” – jelentette ki. Mivel a lépéseket a civilek érdekeivel ellentétesnek találták, Törley Katalin a nyári szünet előttre tervezett utolsó megmozdulásukról is beszélt, aminek részleteiről hétfőn az MNO-nak is beszámolt.

Mendrey László kőkemény centralizációnak nevezte a lépést a Hír TV Magyarországban élőben című műsorában május 6-án. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt kifogásolta, hogy a kassza kulcsa továbbra is a kormányzat kezében van, és hogy nem tudni, az iskolaigazgatók részben vagy egészében fogják visszakapni jogköreiket. Ahogy a CKP, a PDSZ is visszautasítja a kerekasztalban való részvételt. Illegitimnek tartják, noha nem az ottani szakemberek tisztességével van bajuk, hanem az egész hatékonyságával. A pénzügyekről kijelentette: nem tudni, honnan lesz forrás.