Lázár: Gyurcsány bölcs döntést hozott, de elment az esze

Az Alstom-ügyről, a Várba költözésről és Orbán Gáspárról is szó volt a Kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint a főváros korábbi szocialista és liberális városvezetése és a szocialista kormány nemzetközi bűnügybe keveredett, és abba keverte az országot is, ezért tisztázni kell a részleteket.

A külföldi nyomozásra utalva jelezte, hogy az Alstom korrupció által jutott megrendelésekhez, s ebben mind a volt MSZP-kormánynak, mind Demszky Gábor volt főpolgármesternek kell, hogy legyen mondanivalója.

A sajtótájékoztatón a budai Vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát.

Kitért arra, hogy a kormánynak egy 2011-es országgyűlési határozat értelmében el kell hagynia az Országház épületét, s ehhez nem grandiózus terveik vannak, hanem a legracionálisabb, legkézenfekvőbb megoldást keresik, régi épületek helyreállításával, az értékek megőrzésével. A tárcavezető kifejtette, hogy a várra vonatkozó terveiket benyújtották az UNESCO-nak és minden örökségvédelmi szabályt be kívánnak tartani.

Úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány tiszteletre méltó bölcs döntést hozott, csak azóta elment az esze. Orbán szerinte nem „költözik”, ő a Cinege utcában marad. „A miniszterelnök a legkevésbé sem tartozik azok közé, akik urizálnak” – jelentette ki Lázár János.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Index szerint a miniszterelnök fiát 2014-ben a Terrorelhárítási Központ hozhatta haza Ugandából. Ezt Lázár János cáfolta a sajtótájékoztatón, Orbán Gáspár hazatérésében semmilyen állami szervezet nem vett részt – mondta a miniszter.

Az Indexet helyreigazításra fogják kérni. „Az önmagában megérne egy misét, hogy Orbán Gáspár hogyan kerül az Index címlapjára” – mondta Lázár, aki szerint egy szó sem igaz a TEK-es hazahozatalból.

Új Nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak – mondta Lázár. Az államtitkár azt kezdeményezte, hogy a köznevelési kerekasztal javaslatai alapján 2018-tól legyen új Nemzeti alaptanterv, a tanulói terhek pedig már a következő tanévtől csökkenhetnek – tájékoztatott Lázár János.

A pedagógusok továbbképzésének átalakításával kapcsolatban Palkovics László azt javasolta, hogy az egyetemeket helyezzék a középpontba, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje. Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes – állami és önkormányzati – működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott – mondta a Miniszterelnökség vezetője.

Az egész napos iskoláról szólva úgy fogalmazott, hogy arra nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs lehetőség. Lázár János végül megismételte, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizál, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti.

A Magyar Idők kérdésére válaszolva Lázár azt mondta, a korábbiakkal ellentétben mégis lesz szuperkórház Budapesten, mert a kórházi struktúrát meg kell erősíteni. Még nem tudják, hol legyen pontosan – mondta, de más kórházakat is fejleszteni kell Budapesten, mert lepukkantabbak a vidékieknél.

A jegybanki költekezésről is szót ejtett a Figyelő kérdésére válaszolva. Azt mondta, hogy ne Orbánt támadják az MNB-n keresztül, mert az a forintot veszélyezteti. Nem tudott a jegybanki költésekről – a bejegyző bíróságot kell kérdezni, miért hagyta ezt –, de tudott az Európai Központi Bank jelentéséről, amely aggályosnak nevezte az MNB közpénzköltési gyakorlatát. Ő azonban nem illetékes, mert „betonfal van a kormány és az MNB közé húzva”. Az ügy szerinte nem kellemes a Fidesznek, ő személy szerint nem örül neki.

A parlamentből kitiltott újságírók ügyére is reflektált: ez a házelnök hatásköre, de „egy jó parlamenti tudósítónak együttműködésre is kell törekednie azokkal, akiket kérdez”. Szerinte nem szűkült túl kis térre az a terep, ahol kérdezni lehet a képviselőket.

A Hír TV azon kérdésére, hogy maradhat-e pozíciójában az offshore céggel rendelkező államtitkár, Mikola István, Lázár azt mondta: Mikolát kell kérdezni arról, hogy miért hagyta ki a liechtensteini családi pénzeket kezelő alapítványt a vagyonbevallásából.

Lázár a kiszámíthatóság és a biztonság költségvetéseként jellemezte a kormány 2017-es büdzséjavaslatát. Kifejtette: a nagy arányú adócsökkentés és az alacsony személyi jövedelemadó minden családot érinteni fog. Hosszú évek után az adóbevételek mértéke nagyobb, mint amennyibe az állam működtetése kerül, ezzel együtt pedig számos területen folyamatos béremelést biztosít az állam – mondta a tárcavezető. Hosszú ideje példátlannak nevezte, hogy az uniós támogatások mellett 1600 milliárd forint hazai forrás is rendelkezésre áll fejlesztésekre, ezt egyebek mellett közutak építésére, megújítására, nagyvárosok fejlesztésére és kiemelt állami beruházásokra fordítják.

Közép-Európa legjelentősebb iparipark-beruházását indítja el a kormány – mondta Lázár. 2016–2018 között 150 milliárd forintot szánnak ipari parkok kialakítására, fejlesztésére; a fejlesztési miniszter az idei évre 50 milliárd forint elköltésére kapott felhatalmazást. Lázár János azt mondta, a program a gazdasági növekedés fenntartásának fontos tartópillére lehet, és munkahelyeket teremthet.

A hazai tejtermelők megsegítéséről is döntött a kormány, amely vizsgálja a tejimport korlátozásának lehetőségét is. Lázár János a magyarországi tejtermelők nehéz helyzetét egyebek mellett az európai kvóta eltörlésével, az orosz embargóval, a távol-keleti piacok lassabb növekedésével és az élelmiszeripar állapotával magyarázta. Ezért – a már ismert tejáfacsökkentésen felül – a kormány úgy döntött, megsegíti a tejtermelőket, akik így kiemelt állami támogatást kaphatnak. A fejlesztés lehetőségét megnyitják a nagy cégek előtt is – mondta.

Megvizsgálják továbbá, hogy a Magyarországon előállított tej hogyan vihető be a magyar közétkeztetési rendszerbe, ahogyan azt is, hogyan lehet korlátozni a tejimportot, ami minőségi, népegészségügyi kérdés – fejtette ki a miniszter, aki azt ígérte, hogy az importtejet beszállítók, az ezzel kereskedők fokozottabb ellenőrzésekre számíthatnak.