Balog Zoltán levélben arra reagált, hogy az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt.
A miniszter levelében azt írta: véleménye szerint az Európai Bizottság és Magyarország között hosszabb ideje tartó párbeszéd során (amelynek legutóbbi állomása a Frans Timmermansszal május 17-én folytatott „pozitív hangvételű brüsszeli egyeztetés” volt) magyar részről többször tanúbizonyságot tettek együttműködési készségükről, törekvésükről a Bizottság aggályainak kezelésére.
A tárcavezető felidézte: a május 17-ei találkozó előtt levélben tájékoztatta az alelnököt és Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztost a törvényi szintű magyar módosító javaslatokról, amelyekkel többek között az egyenlő bánásmódról szóló 2003-as törvény módosítására tett javaslatot azért, hogy annak ne lehessen az egyenlő bánásmód elvével ellentétes értelmezése.
Személyes találkozásukkor pedig – fűzte hozzá – Palkovics László oktatási államtitkárral közösen ismertették a tervezett módosítások részleteit, és megerősítették, hogy nyitottak a törvénymódosítások szövegéről további szakértői egyeztetésekre.
A miniszter közölte: emellett bemutatták a szegregáció elleni küzdelemhez és a minőségi oktatás követelményeinek megerősítéséhez kapcsolódó megkezdett és tervezett kormányzati intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy továbbfejlesszék a minőségi alaptantervi, nemzetiségi és vallási oktatást, amely mentes a hátrányos megkülönböztetés minden formájától, és azt, hogy ehhez a gyermekek, köztük a roma gyermekek is hozzáférhessenek.
Balog Zoltán levelében úgy fogalmazott: azért is áll értetlenül a Bizottság döntése előtt, mivel az alelnök a találkozón hangsúlyozta: „nem érdeke a konfrontáció ebben az ügyben”, a magyar félhez hasonlóan a megoldást szeretné megtalálni. A miniszter szerint ennek legjobb módja a párbeszéd érdemi folytatása.
Közölte: az ország természetesen megvizsgálja a kötelezettségszegési eljárást megindító levélben felvetett kérdéseket, aggályokat, és az eljárás menete szerinti hatvan napon belül megküldi a hivatalos választ, amely reményeik szerint meghozza az ügy mielőbbi megnyugtató rendezését és eloszlatja a Bizottság kételyeit, hogy Magyarország elkötelezett a romák integrációja mellett.
A miniszter jelezte, véleménye szerint a magyar együttműködési szándék „egyértelmű jelének kimutatása” ellenére megindított eljárás „nem járul hozzá” a Bizottság és az ország közötti bizalom erősítéséhez, ami pedig közös érdek lenne.
