A megkérdezett tanárok negyede sem tanít szívesen az állami kísérleti tankönyvekből – derül ki a kidolgozásukért felelős állami háttérintézmény, az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet (OFI) 2014–2015-ös tanévre vonatkozó, 27 tankönyvet érintő, lapunk által megismert jelentéseiből. Az értékelésben részt vevő pedagógusok véleményüket többek között kérdőívek kitöltésével, munkanapló vezetésével és interjúk révén mondhatták el, de a kutatók gyerekekkel is beszélgettek a tankönyvekről. A kutatások során az OFI a tankönyv minőségére vonatkozó értékelések mellett arra is kíváncsi volt, hogy a tanárok szívesen tanítanának-e a könyvekből jövőre. Lapunk összesítette a pedagógusok válaszait (igaz, 27 helyett csak 26 könyv esetén tudtuk ezt megtenni, miután az ötödikeseknek szóló irodalomkönyv értékelése helyett is a második osztályos olvasókönyvről szóló jelentés hozzáférhető).
Az eredmények szerint a pedagógusoknak átlagosan mindössze 22,7 százaléka mondta azt, hogy jövőre is szívesen tanítana a könyvekből, 55 százalékuk ehhez a tankönyv átdolgozását szabta feltételül, míg 22,3 százaléknyian egyáltalán nem használnák többé a taneszközt.
A legkevésbé az első osztályos környezetismeret-tankönyvet szerették a tanárok: mindössze 7 százalékuk mondta, hogy jövőre is szívesen használná. A jelentés szerint alapvető probléma, hogy nincs logikai íve a tankönyvnek, a nyelvezete sokszor túl elvont egy első osztályos gyerek számára, a grafikája nem üti meg a kívánt szintet, illetve a tankönyvi és munkafüzeti feladatok sokszor ugyanazok.
A második osztályos környezetkönyv megítélése már jobb, 21 százaléknyian jövőre is szívesen használnák. Ugyanakkor a jelentés a megkérdezett gyerekek véleményéről azt írta, bár érdekesnek találták a feladatokat, sok konkrét hibát találtak a tankönyvben: például „furcsák” a képek, vagyis nem mindig lehet felismerni a rajtuk szereplő állatokat. Utóbbi megállapítással egybevág az a lapunkhoz eljuttatott jelzés is, hogy bár a tankönyv a tűzzel kapcsolatos fejezetben nyilvánvalóan azt kéri a gyerekektől, hogy a biztonsági gyufát feltaláló Irinyi János munkásságának nézzenek utána, de helyette Irinyi édesapjának képét rakták be. Az ötödik osztályos természetismeret-könyvet is csak a tanárok 8 százaléka használná jövőre, míg a hatodikos esetén 15 százalék.