A pénz java része közlekedésre, oktatásra, egészségügyre ment. 521 iskola, 20 egyetem részesült uniós forrásokból, 3 millió ember árvízvédelme meg van oldva, 7,9 millió embernek pedig van vezetékes ivóvize – sorolta Lázár, hozzátéve: ezekhez a sikerekhez fontos lépés volt a szocialista NFÜ megszüntetése.
A politikus célként jelölte ki, hogy 2017 nyaráig a következő pénzügyi ciklus valamennyi magyarországi pályázata legyen kiírva, erre azért van szükség, mert éves kifizetési limitek lesznek, nem lehet majd azzal trükközni, hogy pályázunk, a kifizetést pedig majd később elintézik. Lázár János befejezésül elmondta, megítélése szerint a vállalkozások Magyarországon tőkehiányosak, de az a jövő zenéje lesz, hogy milyen formában lehetséges majd tőkéhez juttatni a vállalkozókat, vita van Brüsszellel ebben.
A képviselői hozzászólásokat Bánki Erik (Fidesz) szavai nyitották, aki szerint a ciklus egészére 108 százalékos lehívás teljesült. Emlékeztetett, hogy a teljes, 8600 milliárdos összegből a szocialista érában alig 973 milliárdot hívtak le, ami Bánki szerint szerencse, mert így legalább a kormányváltás előtt kevesebbet tudtak eltüntetni a magyar emberek elől. Szavai szerint hibás pályázati rendszer épült ki, amelyet rossz alapra építettek, így kerülhetett sor arra, hogy haveroknak osztogatták az eurókat, szükséges beruházások pedig évekig húzódtak. A ciklus lezárultával számára kiderült, hazánk éltanulója volt a közép-európai térségnek.
A szót tőle párttársa, Hörcsik Richárd vette át, aki szerint a dualizmus óta nem fejlődött hazánk infrastruktúrája úgy, mint most.
Harangozó Gábor (MSZP) véget vetett a hozsannázásnak, mondván, nem jöttek létre térségi tudásközpontok, amelyek növelhették volna versenyképességünket. Aláhúzta, hazánk hét régiójából négy benne maradt a közösség húsz legszegényebbjében, és az uniós pénzek csak növelték a regionális színvonalkülönbségeket.
