Uniós pénzek: 108 százalékos sikert lát a kormány

Orbán Viktor vitára hívta a parlamenti képviselőket a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklus értékelésére.

A pénz java része közlekedésre, oktatásra, egészségügyre ment. 521 iskola, 20 egyetem részesült uniós forrásokból, 3 millió ember árvízvédelme meg van oldva, 7,9 millió embernek pedig van vezetékes ivóvize – sorolta Lázár, hozzátéve: ezekhez a sikerekhez fontos lépés volt a szocialista NFÜ megszüntetése.

A politikus célként jelölte ki, hogy 2017 nyaráig a következő pénzügyi ciklus valamennyi magyarországi pályázata legyen kiírva, erre azért van szükség, mert éves kifizetési limitek lesznek, nem lehet majd azzal trükközni, hogy pályázunk, a kifizetést pedig majd később elintézik. Lázár János befejezésül elmondta, megítélése szerint a vállalkozások Magyarországon tőkehiányosak, de az a jövő zenéje lesz, hogy milyen formában lehetséges majd tőkéhez juttatni a vállalkozókat, vita van Brüsszellel ebben.

A képviselői hozzászólásokat Bánki Erik (Fidesz) szavai nyitották, aki szerint a ciklus egészére 108 százalékos lehívás teljesült. Emlékeztetett, hogy a teljes, 8600 milliárdos összegből a szocialista érában alig 973 milliárdot hívtak le, ami Bánki szerint szerencse, mert így legalább a kormányváltás előtt kevesebbet tudtak eltüntetni a magyar emberek elől. Szavai szerint hibás pályázati rendszer épült ki, amelyet rossz alapra építettek, így kerülhetett sor arra, hogy haveroknak osztogatták az eurókat, szükséges beruházások pedig évekig húzódtak. A ciklus lezárultával számára kiderült, hazánk éltanulója volt a közép-európai térségnek.

A szót tőle párttársa, Hörcsik Richárd vette át, aki szerint a dualizmus óta nem fejlődött hazánk infrastruktúrája úgy, mint most.

Harangozó Gábor (MSZP) véget vetett a hozsannázásnak, mondván, nem jöttek létre térségi tudásközpontok, amelyek növelhették volna versenyképességünket. Aláhúzta, hazánk hét régiójából négy benne maradt a közösség húsz legszegényebbjében, és az uniós pénzek csak növelték a regionális színvonalkülönbségeket.

Hargitai János (KDNP) nem találta az összefüggést a szocialista honatya szavaiban, ahogy nem találta a koherenciát a szocialista kormány pénzlehívási rendszerében sem annak idején. Úgy látja, hála a kormánynak, a társadalompolitikai célok most már a helyükön vannak, és a közintézmények helyett már többségében a vállalkozói szférában hasznosulnak az EU-s források.

Bana Tibor (Jobbik) először is felidézte Lamperth Mónika korábbi önkormányzati miniszter elhíresült beszédrészletét, amelyben a tárcavezető örömmel jelezte párttársainak, hogy a regionális fejlesztési tanácsok fogják az uniós pénzt osztani, nem a sokaságában fideszes önkormányzatok. Ostorozta ugyanakkor a Fideszt is, amely egy éven át blokkolta a forrásfelhasználást „mondvacsinált” okokkal, majd feloldotta ezt a blokkot, amikor Lázár Jánost kinevezték a pénzellenőrzés és -folyósítás élére. Úgy látja, nem teljesültek a korábbi ígéretek – például a foglalkoztatottság terén –, és nem fognak teljesülni a mostaniak sem, hiszen a versenyszféra helyett a haverok cégei látják a hasznot.

Staudt Gábor (Jobbik) Banához hasonlóan úgy ítélte meg, a pénzosztó rendszer hibái megmaradtak a kormányváltás után is.

Szabó Szabolcs független képviselőként (Együtt) emelkedett szólásra. Szerinte nem sikerült felzárkózni az EU átlagához, és nem sikerült csökkenteni a térségek közti különbségeket a források segítségével. Úgy látja, Románia és Bulgária is hamarosan lehagy minket ezekben a kategóriákban.