A kormányfő hétfő késő délelőtti indítással parlamenti vitát kezdeményezett a 2007 és 2013 közötti EU-s pénzügyi ciklus uniós forrásainak hazai felhasználásáról, a vitaindítást azonban rábízta kancelláriaminiszterére, Lázár Jánosra. Orbán Viktor a vita indoklásaként korábban közölte, a kabinet tavaly év végén zárta le azt a fejlesztési időszakot, amelyben Magyarország „az utolsó forintig” sikeresen lehívta a rendelkezésre álló 8600 milliárd forintos támogatást.
A kormány álláspontját tehát Lázár János uniós fejlesztésekért is felelős miniszter ismertette, azonnal leszögezve: az összesen 9560 milliárd forintnyi szerződést jelentő pénztömeg eleve a magyar adófizetők pénze, nem uniós közpénz. Ezt alátámasztani kívánva rámutatott, hazánk 3000 milliárdos nettó befizetője a közösségnek, amelybe belépve még le is mondott megannyi jogáról, például a vámszedésről is. A vita későbbi részében az LMP-s Schmuck Erzsébet Lázár e nyelvbotlására hívta fel a figyelmet: a miniszter szerint nettó befizetők vagyunk, azonban tényszerűen körülbelül háromszor annyit kaptunk vissza az EU-tól, mint amennyit előzőleg befizettünk. Schmuckot követően aztán Csepreghy Nándor próbálta megmenteni Lázár szavait azzal, hogy hozzáadta a multiknak adott támogatásokat a nettó befizetéseinkhez, így kijöhet az, hogy nettó befizetők vagyunk. Legalábbis szerinte.
A tenderekre áttérve összefoglalóan Lázár elmondta, 70 ezer pályázati győztes volt, ennek alig több mint a fele volt vállalkozás, de mint emlékeztetett rá, a pénzügyi ciklus első éveiben még szocialista-liberális kormány regnált, amely 90 százalékban az állami vagy önkormányzati szférába csatornázta a forrásokat, ráadásul rossz és nehézkes intézményrendszerrel. Ennek és a szocialista bürokráciának volt szerinte a következménye, hogy a kezdeti 8600 milliárd forintos keretből összesen 973 milliárdot fizettek ki 2011-ig. Lázár szerint ezt sikerült a lezárásra 100 százalékra feltornáznia az Orbán-kormánynak úgy, hogy a programok lebonyolítására sokkal kevesebbet költöttek, mint az előző kabinet idején. (Korábban minden 100 forintnyi uniós forrásból 45 ment el erre a célra, míg a miniszter állítása szerint 2015-re ez az arány 12 forintra olvadt.)