Úgy látszik, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) bármit megtehet, ha közpénzekről van szó. Legalábbis ez derül ki abból a lapunk birtokába került részletfizetési megállapodásból, amit a szervezet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kötött májusban. Az ORÖ-nek 1,6 milliárd forintot kellene visszafizetnie a tárcának, miután a kormányzati vizsgálatok föltárták, hogy szabálytalanul költötték el a Farkas Flórián elnöksége idején indult Híd a munka világába program forrásait. Az elmúlt hónapokban a roma szervezet többször jelezte, hogy nem tudja kifizetni a hatalmas összeget, ami óvatos becslések szerint is körülbelül az éves költségvetésének a négyszerese. A kormány ezért 12 havi részletfizetést engedményezett az ORÖ-nek, ami egyenlő részekre osztva havonta több mint 130 millió forint kötelezettséget jelentett volna a szervezetnek. De csak jelentett volna, kiderült ugyanis, hogy a roma szervezetnek kirívóan méltányos feltételeket engedélyezett az Emmi.
A Magyar Nemzet közérdekű-adat-igénylést nyújtott be a humántárcának azután, hogy Lázár János kancelláriaminiszter május elején bejelentette: egyezséget kötöttek.
A Balog Zoltán vezette minisztériumtól azonban csak többszöri levélváltás és jogi lépések kilátásba helyezésével tudtuk kikényszeríteni a megállapodást. Kiderült, hogy a titkolózás nem volt alaptalan. A dokumentum alapján ugyanis a roma önkormányzatnak a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát kell megfizetnie, összesen 55 millió forintot, azaz havonta ötmilliót. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törlesztenie.
De ez még nem minden. Az alku egy másik figyelemre méltó kikötést is tartalmaz. Azt írják: „A projekt (Híd a munka világába – a szerk.) további kifizetései (sic!) a követelés teljes összegének megtérüléséig nem kerülnek felfüggesztésre.” Vagyis azután, hogy a minisztérium megállapította, hogy a programban semmilyen szakmai tevékenység nem folyt, és elállt a támogatási szerződéstől, úgy látszik, tovább fizetne a cigány szervezetnek. A tárca korábban a Romnet.hu portálnak küldött tájékoztatása szerint pedig nem kizárt, hogy akár további félmilliárd forint folyhat be a program révén az ORÖ-höz. A portál azután kereste meg tavaly év végén az Emmit, hogy fény derült arra, a tárca az eredeti költségvetés felét, azaz mintegy 2,5 milliárd forintot vont el a Híd a munka világába felzárkóztatási programtól. Ezt azzal indokolták, hogy a projekt „szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt”. Egyben azt is közölték, hogy az újragombolt költségvetés szerint a roma önkormányzatnak közel 2,1 milliárd forint támogatást, a konzorciumi partner Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Türr István Képző és Kutató Intézetnek pedig 113 millió, illetve 308 millió forintot ítéltek meg. Az ORÖ viszont „csupán” 1,6 milliárd forintot használt fel a megítélt 2,1 milliárdos összegből, így pedig elvileg igényt tarthat a különbözetre is, és ezt támasztja alá az Emmivel kötött megállapodás is.
Az óriási összeg visszafizetése egyébként aligha sikerülhet a romáknak, ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy a szervezet vezetőinek eszük ágában sincs törleszteni az adósságot. Ezt valószínűsíti, hogy az ORÖ közgyűlése múlt héten fogadta el idei költségvetését, ám a képviselők egyetlen fillért sem különítettek el a kormánnyal szemben fennálló adósság törlesztésére. De tovább erősíti a gyanút az is, hogy a szervezet átadta az uniós forrásokból vásárolt ingatlanjait a programban létrehozott foglalkoztatási szövetkezetnek. Ez pedig azért érdekes, mert korábban Balogh János elnök lapunknak azt mondta, a szóban forgó irodák fedezhetik a tartozás egy részét. Bár ő 8-900 millió forintra becsülte az épületek értékét, valójában az ingatlanokra és az eszközökre mindössze 350 millió forintot költöttek a programban. De ez az ingatlanfedezet sem áll már az ORÖ rendelkezésére.
A Híd a munka világába program miatt egyébként tavaly május elején rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytatja ismeretlen személy ellen, ám eredmény ebben az ügyben sincs. Csak összehasonlításképpen: a némileg bonyolultabb Quaestor-ügyben is körülbelül az idő tájt indult a nyomozás, mint az ORÖ-nél, ugyanakkor a brókerbotrányban már vádat emeltek és 5458-rendbeli csalást és sikkasztást állapítottak meg, és több mint 2500 oldalas vádirat készült. Igaz, abban az ügyben nem az adóhatóság, hanem a Fővárosi Főügyészség járt el. A NAV az ORÖ esetében június 24-ig hosszabbította meg a nyomozást. Az ügy kipattanása óta záporoznak a feljelentések, ám Farkas Flórián miniszterelnöki biztos pedig – aki a pénzek jelentős részének elköltése idején az ORÖ elnöke volt – érinthetetlennek látszik.
