Való igaz, nálunk csak jóval nagyobb államok engedhetik meg maguknak, hogy a külgazdaság törvényszerűségeit figyelmen kívül hagyják, és csak bizonyos esetekben. Hollandia vagy a skandináv államok, de akár Észtország példáját is említhetnénk: nyitott gazdaságot működtetnek, és szigorúan azonos feltételek vonatkoznak minden pályázóra a közbeszerzéseken. Magyarország történelme is azt mutatja, hogy akkor voltunk sikeresek, amikor nyitottunk a külvilág felé, és nem akkor, amikor bezárkóztunk. A szakértő szerint most ellenben épp a keleti államkapitalista rendszer felé haladunk, amelyben nem a teljesítmény, az érdem és a piaci megmérettetés alapján, hanem kapcsolatok és lojalitás szerint osztják el az erőforrásokat.
Arra a kérdésre, hogy a társadalom miért ennyire beletörődő, Martin kifejtette: bár a kormány irányítja az állami médiát, és az ő hangja szól sok privát médiumból is, a magyarok tudatában vannak a súlyos korrupciós helyzetnek. Csak épp azt gondolják róla, hogy ez egyfajta örök magyar sajátosság, „magyar átok”. A fiatalok nyolcvan százaléka úgy véli, itthon korrupció nélkül nem lehet érvényesülni, ez pedig óriási lehúzóerő. A többség egyelőre nem lát hiteles szereplőket, akik kivezetnék az országot a korrupciós csapdából.
