Az év első négy hónapjában 408 olyan eljárást zártak le, amelyek a budapesti tömegközlekedési járatokon elkövetett lopások miatt indultak. A több száz eljárás közül azonban mindössze kettőben voltak eredményesek a rendőrök. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szerint – amely a már lezárult ügyeket rögzíti – január és április között a legtöbbször (186 eset) a villamosokon loptak. Második helyen az autóbuszok (120 eset) szerepeltek, míg a harmadik legtöbb bűncselekmény helyszíne a metró volt (59 eset). Az adatok fényében úgy tűnik, a bűnözők a hév (8), illetve a trolibuszok (10) utasait célozzák meg a legritkábban.
Rákérdeztünk a BRFK-nál arra is, hogy ugyanebben az időszakban hány, a tömegközlekedési eszközökön elkövetett lopásos ügy zárult le, és milyen eredményességgel. A bűnügyi statisztikai rendszer szerint január–április között összesen négy ilyen ügy volt, ezek közül egyetlen esetben vezetett eredményre a nyomozás. Kétszer vasúti járművön, kétszer pedig villamoson követték el a bűncselekményt.
Nem eldönthető ugyanakkor, hogy a tömegközlekedési eszközökön elkövetett lopások száma növekvő tendenciát mutat-e. A statisztikai rendszer alapján ugyanis csupán azt lehet megállapítani, hogy folyamatosan nőtt a lezárt nyomozások száma (január: 76 eset, február: 97 eset, március: 108 eset, április: 127 eset), ez pedig lehet a megnőtt esetszám, vagy a hatékonyabb ügyintézés, esetleg mindkettő együttes eredménye.
Lapunk azután kérte ki az adatokat, hogy júniusban egyik munkatársunk tanúja volt az M3-as metró vonalán egy Ferenciek terén elkövetett lopásnak. A tolvaj a peronon állt, majd az ajtók záródását kihasználva benyúlt a vonatba, és elragadta az egyik utas telefonját. Az eset nyomán kiderült, az M3-as vonalon Kőbánya-Kispest állomás kivételével sehol sem készül rögzített felvétel, s az is, hogy a korábbi hónapokban legalább másik két alkalommal ugyancsak történtek ilyen jellegű lopások, információink szerint a Deák Ferenc téri és a Klinikák állomáson.
A BKV azonban meglepő módon kérdésünkre akkor azt válaszolta: az elmúlt fél évben egyáltalán nem érkezett hozzájuk metrón történt telefonlopással kapcsolatos bejelentés, tehát arról az esetről sem, amelynek szemtanúi voltunk, s amelyről biztosan tudjuk, hogy történt feljelentés. A BRFK-nál is érdeklődtünk, miként lehetséges ez, s a hatóság azt válaszolta: a rendőrség az eljárás részleteiről az 1998. évi XIX. törvényben meghatározott, az egyes büntetőeljárásokban részt vevő személyeket köteles és jogosult értesíteni. Tehát a jogszabály alapján úgy tűnik, nem kell értesíteniük a BKV-t.
Név nélkül egy közlekedésbiztonsági szakember arról számolt be, történeti és technikai okai vannak annak, hogy az M3-as vonalon nem készülnek rögzített felvételek. Amikor eredetileg felépítették a rendszert, a technika még nem volt olyan szinten, hogy a kamerák felvételeket tudjanak készíteni. Azóta pedig, elsősorban pénz híján, nem történtek ezen a téren fejlesztések, annak ellenére, hogy a képsorok mind bűnmegelőzési, mind pedig baleset-biztonsági szempontból hasznosak volnának. A tolvajok például információink szerint éppen azért kerülik el az M2-es és M4-es metróvonalakat, mert tudják, hogy ott mindenhol készülnének róluk képsorok.
Lázár János kancelláriaminisztert júniusban megkérdeztük arról, nem jelent-e nemzetbiztonsági szempontból kockázatot, hogy – miközben III. fokozatú terrorkészültség van az országban – a legnagyobb forgalmú metróvonalon mindössze egyetlen megállónál készülnek visszanézhető felvételek. Felvetésünkre a politikus azt felelte, a jelenlegi helyzet nyilván örömhír azoknak, akik nem szeretik, ha kamerázzák őket, majd hozzátette: „A nagy közlekedési cégek terrorvédelme és merénylet elleni védelme kiemelt nemzetbiztonsági feladat.” Egyúttal jelezte, felülvizsgálják a helyzetet.