Noha szombaton hivatalosan is kezdetét vette az október 2-ai, az uniós menekültkvótáról, másként szólva a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás kampánya, a migrációval szemben korábban támasztott érvek közül az egyik meghatározó indok vállalhatatlanná vált a kormányzat számára. A migrációs válsággal összefüggésben ugyanis tavaly előbb az igazságügyi miniszter, majd a kormányfő játszotta ki a cigánykártyát.
Trócsányi László az Inforádiónak mondta azt, hogy az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a „gazdasági menekülteket”, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. Orbán Viktor pedig a nagykövetek értekezletén állt elő tavaly szeptemberben ezzel a magyarázattal. Mint mondta: „Nekünk is az adottságunk – függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem –, hogy együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagyszámú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele.”
Mindezek ellenére az új óriásplakátokon aligha jelenik majd meg egy olyan kampányszlogen: „Tudta? 800 ezer cigány felzárkóztatásáról kell gondoskodnia Magyarországnak, ezért nem tudunk bevándorlókat fogadni.”
Ez azonban nem véletlen, a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett hazai romaintegrációt ugyanis oly mértékben szőtte be a korrupció gyanúja, hogy a kormány számára már beszélni is kínos a romapénzek sorsáról, nemhogy óriásplakáton hirdetni a „felzárkóztatást”. A korábban Farkas vezette roma önkormányzat uniós pénzből indult programja miatt másfél éve folytat nyomozást az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt. Orbán Viktor bizalmasát pedig a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) is meghallgatta volna a pénzek elköltéséről, ám Farkas egyszerűen nem ment el a találkozóra.
A kvótanépszavazás kampánya egyébként csak hivatalosan kezdődött a hétvégén, a valóságban – kormányzati „tájékoztató” reklámok formájában – már jó ideje tart. Éppen a kormány eddigi kampánytevékenysége miatt nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) az MSZP-s Nemény András, ám a testület érdemi vizsgálat nélkül lesöpörte indítványát. Az ellenzéki politikus a hirdetések elfogultságát és valótlanságát sérelmezte, Patyi András, az NVB elnöke viszont azt állította, hogy a kampányidőszakon kívüli buzdítás nem kampánytevékenység, így nincs hatáskörük vizsgálni. (A választási eljárási törvény szerint egyébként kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.) Patyi a népszavazással kapcsolatban az állami televízióban tegnap arról beszélt, hogy a következő időszakban néhány kivételtől eltekintve sokkal szabadabban lehet kampányeszközöket alkalmazni. Az NVB elnöke szerint ilyen kampányeszköz lehet a plakát, a politikai reklám, a politikai hirdetés, a választási gyűlések és a választó megkeresésére irányuló tevékenység. Hozzátette, hogy a törvény a bizottságnak az 50 napos időszak alatt biztosít vizsgálati lehetőséget. Azonban nem csak ebben az 50 napban történnek olyan „cselekmények”, amelyek politikai véleményt közvetítenek.
A kampányban a jelek szerint mindent be fog vetni a Fidesz. Kovács Zoltán kormányszóvivő már múlt csütörtökön jelezte: személyesen Orbán Viktor és miniszterei is korteskednek majd a következő ötven napban, és lesznek „újdonságok” is. A pártok közül a Jobbik határozottan odaállt a Fidesz mellé a referendum ügyében. Az ellenzéki párt elnöke szerint a kötelező befogadási kvótákról tartandó október 2-ai népszavazáson részt kell venni, nemmel kell szavazni, és mindenkit arra kell buzdítani, hogy ezt tegye. Vona Gábor az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-tábor szombati pódiumbeszélgetésén közölte pártja álláspontját.
Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. Megjegyezte viszont, hogy a Fidesz az alkotmány módosításával védhette volna meg sokkal egyszerűbben Magyarországot a betelepítési kvótáktól. Ehhez a Jobbiktól parlamenti támogatást kapott volna. Mint mondta, ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvétel a népszavazáson [az összes választó legalább fele, vagyis több mint négymillió polgár részvétele esetén lesz érvényes a voksolás – a szerk.], az eredmény Brüsszel kezében válik fegyverré a magyar kormány álláspontjával szemben. Kijelentette: a baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű.
Ismeretes, az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
