Noha szombaton hivatalosan is kezdetét vette az október 2-ai, az uniós menekültkvótáról, másként szólva a kényszerbetelepítésről szóló népszavazás kampánya, a migrációval szemben korábban támasztott érvek közül az egyik meghatározó indok vállalhatatlanná vált a kormányzat számára. A migrációs válsággal összefüggésben ugyanis tavaly előbb az igazságügyi miniszter, majd a kormányfő játszotta ki a cigánykártyát.
Trócsányi László az Inforádiónak mondta azt, hogy az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a „gazdasági menekülteket”, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. Orbán Viktor pedig a nagykövetek értekezletén állt elő tavaly szeptemberben ezzel a magyarázattal. Mint mondta: „Nekünk is az adottságunk – függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem –, hogy együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagyszámú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele.”
Mindezek ellenére az új óriásplakátokon aligha jelenik majd meg egy olyan kampányszlogen: „Tudta? 800 ezer cigány felzárkóztatásáról kell gondoskodnia Magyarországnak, ezért nem tudunk bevándorlókat fogadni.”
Ez azonban nem véletlen, a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett hazai romaintegrációt ugyanis oly mértékben szőtte be a korrupció gyanúja, hogy a kormány számára már beszélni is kínos a romapénzek sorsáról, nemhogy óriásplakáton hirdetni a „felzárkóztatást”. A korábban Farkas vezette roma önkormányzat uniós pénzből indult programja miatt másfél éve folytat nyomozást az adóhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt. Orbán Viktor bizalmasát pedig a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) is meghallgatta volna a pénzek elköltéséről, ám Farkas egyszerűen nem ment el a találkozóra.
A kvótanépszavazás kampánya egyébként csak hivatalosan kezdődött a hétvégén, a valóságban – kormányzati „tájékoztató” reklámok formájában – már jó ideje tart. Éppen a kormány eddigi kampánytevékenysége miatt nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) az MSZP-s Nemény András, ám a testület érdemi vizsgálat nélkül lesöpörte indítványát. Az ellenzéki politikus a hirdetések elfogultságát és valótlanságát sérelmezte, Patyi András, az NVB elnöke viszont azt állította, hogy a kampányidőszakon kívüli buzdítás nem kampánytevékenység, így nincs hatáskörük vizsgálni. (A választási eljárási törvény szerint egyébként kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.) Patyi a népszavazással kapcsolatban az állami televízióban tegnap arról beszélt, hogy a következő időszakban néhány kivételtől eltekintve sokkal szabadabban lehet kampányeszközöket alkalmazni. Az NVB elnöke szerint ilyen kampányeszköz lehet a plakát, a politikai reklám, a politikai hirdetés, a választási gyűlések és a választó megkeresésére irányuló tevékenység. Hozzátette, hogy a törvény a bizottságnak az 50 napos időszak alatt biztosít vizsgálati lehetőséget. Azonban nem csak ebben az 50 napban történnek olyan „cselekmények”, amelyek politikai véleményt közvetítenek.
