Megfontolandónak tartja a Fidesz, hogy gyorsítson a mentelmi jog felfüggesztésének eljárásán – ez derül ki a Magyar Nemzet birtokába került levélből. A dokumentumot Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, egyben az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke jegyzi, aki egy nemzetközi antikorrupciós szervezet – az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) – aggodalmaira adandó válaszokról kéri ki a parlamenti frakciók véleményét. Ugyancsak a mentelmi jog témájában – amely most igen aktuális a Voldemort-ügyként elhíresült fideszes Mengyi Roland miatt – azt is nemzetközi példákkal alátámasztható javaslatnak tartja, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a hatóságok a mentelmi jog felfüggesztése nélkül is eljárhassanak. Ez csak olyan szándékos bűncselekményekre lenne igaz, amelyeknek büntetési tétele legalább három vagy öt év, az Országgyűlés pedig utólag dönthetne a kérdésben.
A mentelmi jog kérdése mellett a GRECO kifogásolta azt is, hogy a vagyonnyilatkozatok vizsgálata itthon nehéz a nyilvánosság számára. Erre a fideszes megoldás az lenne, hogy a kézi kitöltés helyett egy elektronikus programot ajánlanának a képviselőknek. Noha több esetben is előfordult, hogy egy politikus a családtagjai nevére íratta és így a nyilvánosság elől eltitkolta vagyonát, ezt a problémát nem orvosolnák a kormánypártok. A Gulyás Gergely által írt levél arra hivatkozik, hogy a családtagok jelenleg is nyilvánosságra hozhatják bevallásukat, persze csak ha akarják. Azzal a visszássággal sem kezdenének semmit, hogy senki sem vizsgálja hivatalból, amit a képviselők a nyilatkozatukba beleírnak. Erre a kormánypárt válasza annyi, hogy vagyonnyilatkozati eljárást bárki kezdeményezhet. (Néhány hónapja egyébként Orbán Viktor miniszterelnök ellen is kezdeményeztek ilyen eljárást, ám a mentelmi bizottság elnöke azt alaptalannak találta, és nem is lett vizsgálat.)
A nemzetközi korrupcióellenes szervezet ajánlatai között szerepel az is, hogy átláthatóan kell végezni a jogalkotást, és ehhez szükség van a megfelelő konzultációra. A Fidesz alelnökének leveléből kiderül, hogy ennek kapcsán fontolgatnak is komoly változtatásokat. Így például azt, hogy társadalmi egyeztetést írjanak elő akkor is, ha egy törvényjavaslatot nem a kormány, hanem egy képviselő nyújt be. Ennek részleteiről egyelőre csak annyi került napvilágra, hogy az érintettnek nyilatkoznia kellene a lefolytatott társadalmi egyeztetésről, és meg kellene jelölnie az ebbe bevont szervezeteket.
