Letelepedett bűnöző: nincs érdemi válasz

Bagatellizálná a kormány, hogy egy jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési kötvényt tudott vásárolni hazánkban.

Bagatellizálná a kormány, hogy a Magyar Nemzet kedden megírta: egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési kötvényt tudott vásárolni hazánkban, kijátszva a biztonsági szűrőt. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint lapunk információit „nehéz komolyan venni”, hiszen egy meg nem nevezett külföldiről van benne szó. Ugyanakkor – mint azt az államtitkárnak is tudnia kell – ha leírtuk volna az orosz férfi nevét, azzal megsértjük a személyiségi jogait, illetve az értékpapírtitkot. Dömötör tudni véli, hogy írásunk „komolytalan állításokon és rágalmakon” alapul. Ezt ugyanakkor nem fejtette ki bővebben, csak azt hangsúlyozta, hogy a kötvények igénylőinek többszörös szűrőn kell átmenniük.

Az ellenzéki pártok közben a lapunk által bemutatott eset után ismét azt követelik, hogy a kormány szüntesse meg a letelepedési kötvények forgalmazását. A jobbikos Staudt Gábor szerint cikkünk alátámasztja azt a vélekedést, hogy bűnözők is letelepedési jogot vásárolhatnak, a „fideszes kapzsiság” pedig már a nemzetbiztonságot is veszélyezteti. Ezzel együtt szerinte felvetődik a kérdés, ha ilyen könnyű kijátszani a biztonsági szűrőrendszert, akkor terroristák vajon mennyire juthatnak be könnyen az országba, ezzel pedig az Európai Unió területére. Hiszen – mint mondta – a terroristáknak van pénzük. Staudt Gábor szerint az, hogy a korábban elítélt orosz férfi megkapta a letelepedési engedélyt, két dolgot jelenthet: vagy a biztonsági ellenőrzést végző hatóságokat – rendőrség, titkosszolgálatok – nem hagyják megfelelően dolgozni, vagy pedig alkalmatlanok a feladatukra. A Jobbik ezért azt követeli, hogy első körben függesszék fel a letelepedési kötvények igényléséről szóló programot, az eddigi kötvénytulajdonosokat vizsgálják át újra, majd szüntessék meg az egész rendszert.

Az MSZP is megszüntetné a „fideszes, pénzért árult betelepítési rendszert”, ennek érdekében törvényjavaslatot is benyújtanak az Országgyűlésnek. Egyúttal kezdeményezik a kötvényforgalmazó cégek nyilvános elszámoltatását, illetve az érintett vállalkozások letelepedési kötvényből származó hasznának 75 százalékos megadóztatását. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője tegnap azt a következtetést vonta le – többek között cikkünkre hivatkozva –, hogy a kormánynak az sem számít, ha bűnöző akar letelepedni, „a pénz a lényeg, csak ez számít a Fidesznek”.

A Demokratikus Koalíció is arra szólította fel a kormányt, hogy függessze fel a letelepedési kötvények árusítását, mondván, Magyarországnak és az EU-nak „sem bűnöző-, sem terroristaimportra nincs szüksége”. A Párbeszéd Magyarországért szerint pedig személyesen Pintér Sándornak kell magyarázatot adnia arra, hogyan fordulhatott elő, hogy a Terrorelhárítási Központ és a bevándorlási hivatal szűrőin át tudott csúszni egy elítélt orosz bűnöző, miközben újságíróknak sikerült felfedniük a múltját.

A Magyar Nemzet kedden számolt be róla, hogy az adócsalásért elítélt orosz állampolgár úgy játszotta ki a magyar hatóságokat, hogy a karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Ezt azért tehette meg, mert a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a kötvényvásárlótól a „Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot” követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszereznie, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás. Elég csak egy adóparadicsomban lévő lakcímre bejelentkezni, máris igényelhető a patyolattiszta erkölcsi bizonyítvány.

A Belügyminisztérium korábban hevesen tagadta azon vádakat, miszerint bűnözők is vehetnek letelepedési kötvényt. A tárca szerint azok, akik a kötvény vásárlását kérelmezik, négyszeres szűrőn esnek át: ellenőrzi őket a BÁH, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség. Ám a kérelem beadása után a bevándorlási hivatal 30 napon belül meghozza a döntést, vagyis valódi ellenőrzésre alig marad idejük még a felkészült titkosszolgálatoknak is, nemhogy a bevándorlási hivatalnak vagy éppen a rendőrségnek.