Menekülnek az egyházakhoz a diákok

Évről évre több család választ állami oktatási intézmény helyett felekezeti iskolát.

Az elmúlt hat esztendőben óriási mértékben megnőtt az egyházi intézményekbe járó gyermekek száma. Míg 2010-ben 112 500 gyerek vett részt egyházi oktatásban a köznevelés keretein belül, 2016-ban már több mint 204 ezren. Az egyházi intézmények száma is jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt. A 2010/2011-es tanévben 197 egyházi fenntartású általános iskola működött, a 2014/2015-ösben már 336.

A kormányzati szereplők örülnek, hogy nő az egyházi iskolák népszerűsége: Palkovics László oktatási államtitkár néhány napja arról beszélt, hogy az egyházak szerepe kiemelkedően fontos a mai világban, szilárd erkölcsi alapot teremtenek a következő generációnak is. Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt jelentette ki tavaly: több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer. Kérdés azonban, nem az állami oktatás kudarca-e az oka az egyházi oktatás új virágkorának.

Hardi Titusz, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója lapunknak két dologgal magyarázta a jelenséget. Az egyik ok szerinte az egyházi intézmények sokéves tapasztalata. Példának azt hozta fel: Pannonhalmán a főapátság alapította általános iskolát 1948-ban államosították, most azonban visszakerül bencés fenntartásba. Ennek hírére annyira megnőtt az oda jelentkező diákok száma, hogy két első osztályt is tudnak indítani, míg az elmúlt években mindig csak egyet sikerült. Az igazgató arról is beszélt: az egyházi intézmények népszerűsége mögött egy sajnálatos ok is áll, nevezetesen az, hogy az állami iskolai szektor elől sokan menekülnek.

„Nyilván számtalan állami iskola hősiesen küzd, és jó színvonalon tanít, de tény, hogy az egyházi iskolák jobban meg tudták őrizni az önállóságukat, az iskolaigazgatóknak valós felhatalmazása van, helyben tudják meghozni a döntéseket” – tette hozzá.

Lapunknak egy édesanya azzal indokolta döntését: elsősorban nem vallási okok miatt vitte kislányát egyházi iskolába, hanem az állami rendszer színvonalesése miatt. „Végigjártam a beiratkozás előtt a szóba jöhető állami intézményeket is, de káoszt láttam. Teljes fegyelmezetlenség, az értékrend totális hiánya, gyenge, kiégett tanárok, akiket nem érdekel, mi van a gyerekekkel” – sorolta a problémákat, hozzátéve: az egyházi iskolában tapasztalta azt egyedül, hogy nem csak oktatást, de valódi nevelést, értékrendet is kapnak a diákok.

– Sokan azt gondolják, hogy az egyházi intézményekben tejjel-mézzel folyó Kánaán van, de a valóságban ennyire azért nem jó a helyzet – erről Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője beszélt, aki maga is egyházi fenntartású óvodában dolgozik Orosházán. Mint mondta, náluk az elmúlt években nem nőtt, de nem is csökkent a gyermeklétszám, viszont akik őket választják, a folytonos változtatások helyett kiszámíthatóságot kapnak. Egyházi iskola mellett pedig azért dönthetett egyre több szülő, mert az állami oktatást évek óta bizonytalanság lengi körül. Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy az egyház általában együtt veszi át az óvodát és az iskolákat, így a gyerekek tanulmányait megkönnyíti, hogy egy intézményen belül tanulhatnak huzamosabb ideig.

Ugyanerről beszélt a PSZ oktatási szakértője, Szüdi János is. Hangsúlyozta: 2013 óta a kormány megkezdte a többcélú állami intézmények szétszedését, így míg korábban egy intézményen belül volt megtalálható az óvoda, az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola is, ez mára már csak jórészt az egyházi iskolákra jellemző. Ezt a folyamatot segítette elő, hogy míg az óvodák önkormányzati fenntartásban maradhattak, az iskolák három éve az államhoz kerültek. Szüdi szerint míg az állami iskolarendszerben nincs minden rendben, az egyházi intézmények vonzó légkört tudtak teremteni, jobban figyelembe veszik a tanulói igényeket, így nem a gyerekeknek kell az iskolához idomulniuk, hanem az iskolának a gyerekhez. „A világ számos országában az állami iskolák a lecsúszott, legszegényebb réteg gyerekeit fogadják, míg az egyházi intézmények azok, amelyek a felsőoktatásba vezető tudást nyújtanak. Úgy tűnik, a magyar iskolarendszer is errefelé halad” – tette hozzá.

– Több tényező áll amögött, hogy egyre népszerűbbek az egyházi intézmények, de ezek a kormányzatnak nem adnak okot büszkeségre, sokkal inkább az állami oktatás katasztrófáját jelentik – értékelt Radó Péter oktatási szakértő. Egyrészt folyamatosan nő az egyházi iskolák aránya, másrészt sokkal biztosabb lábakon áll a finanszírozásuk, mint az államiaké. „Itt nincsen probléma a kiégett villanykörtével vagy a leszakadt WC-kagylóval – mondta. – Csúnyán visszaütött az is, hogy a kormányzat leépíti a szakképzést – fejtette ki Radó, kiemelve, hogy míg emiatt kevesebben jelentkeznek szakközépiskolába, a gimnáziumot egyre többen választják. Utóbbi szektorban az egyházi iskolák egyébként is kimagasló arányban képviseltették magukat, így sokkal több jelentkező közül válogathatják ki diákjaikat.

Radó szerint fontos szempont az is, hogy az egyházi intézmények sok helyen szegregáló iskolákká váltak, és kimondatlanul is azzal az ígérettel csábítják a szülőket, hogy nem kell a gyerekeiknek cigány tanulókkal egy osztályba járni. (Lapunk munkatársainak tapasztalatai nem támasztják alá Radó Péter véleményét. A városi egyházi iskolákba egyaránt járnak cigány és nem cigány gyerekek is, míg a roma telepeken azért vannak csak cigány tanulók az ilyen intézményekben, mert nem lakik ott más – a szerk.)