Menekülnek az egyházakhoz a diákok

Évről évre több család választ állami oktatási intézmény helyett felekezeti iskolát.

– Sokan azt gondolják, hogy az egyházi intézményekben tejjel-mézzel folyó Kánaán van, de a valóságban ennyire azért nem jó a helyzet – erről Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője beszélt, aki maga is egyházi fenntartású óvodában dolgozik Orosházán. Mint mondta, náluk az elmúlt években nem nőtt, de nem is csökkent a gyermeklétszám, viszont akik őket választják, a folytonos változtatások helyett kiszámíthatóságot kapnak. Egyházi iskola mellett pedig azért dönthetett egyre több szülő, mert az állami oktatást évek óta bizonytalanság lengi körül. Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy az egyház általában együtt veszi át az óvodát és az iskolákat, így a gyerekek tanulmányait megkönnyíti, hogy egy intézményen belül tanulhatnak huzamosabb ideig.

Ugyanerről beszélt a PSZ oktatási szakértője, Szüdi János is. Hangsúlyozta: 2013 óta a kormány megkezdte a többcélú állami intézmények szétszedését, így míg korábban egy intézményen belül volt megtalálható az óvoda, az általános iskola, a gimnázium és a szakközépiskola is, ez mára már csak jórészt az egyházi iskolákra jellemző. Ezt a folyamatot segítette elő, hogy míg az óvodák önkormányzati fenntartásban maradhattak, az iskolák három éve az államhoz kerültek. Szüdi szerint míg az állami iskolarendszerben nincs minden rendben, az egyházi intézmények vonzó légkört tudtak teremteni, jobban figyelembe veszik a tanulói igényeket, így nem a gyerekeknek kell az iskolához idomulniuk, hanem az iskolának a gyerekhez. „A világ számos országában az állami iskolák a lecsúszott, legszegényebb réteg gyerekeit fogadják, míg az egyházi intézmények azok, amelyek a felsőoktatásba vezető tudást nyújtanak. Úgy tűnik, a magyar iskolarendszer is errefelé halad” – tette hozzá.

– Több tényező áll amögött, hogy egyre népszerűbbek az egyházi intézmények, de ezek a kormányzatnak nem adnak okot büszkeségre, sokkal inkább az állami oktatás katasztrófáját jelentik – értékelt Radó Péter oktatási szakértő. Egyrészt folyamatosan nő az egyházi iskolák aránya, másrészt sokkal biztosabb lábakon áll a finanszírozásuk, mint az államiaké. „Itt nincsen probléma a kiégett villanykörtével vagy a leszakadt WC-kagylóval – mondta. – Csúnyán visszaütött az is, hogy a kormányzat leépíti a szakképzést – fejtette ki Radó, kiemelve, hogy míg emiatt kevesebben jelentkeznek szakközépiskolába, a gimnáziumot egyre többen választják. Utóbbi szektorban az egyházi iskolák egyébként is kimagasló arányban képviseltették magukat, így sokkal több jelentkező közül válogathatják ki diákjaikat.

Radó szerint fontos szempont az is, hogy az egyházi intézmények sok helyen szegregáló iskolákká váltak, és kimondatlanul is azzal az ígérettel csábítják a szülőket, hogy nem kell a gyerekeiknek cigány tanulókkal egy osztályba járni. (Lapunk munkatársainak tapasztalatai nem támasztják alá Radó Péter véleményét. A városi egyházi iskolákba egyaránt járnak cigány és nem cigány gyerekek is, míg a roma telepeken azért vannak csak cigány tanulók az ilyen intézményekben, mert nem lakik ott más – a szerk.)