Jogsértők lehetnek a népszavazás utókampányának részeként a közterületekre kihelyezett óriásplakátok is; azokon ugyanis nagyon nehezen vagy egyáltalán nem látható, hogy kinek a megrendelésére készültek. A „Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszer-betelepítésre” feliratú plakátok nagyjából két hete láthatók a közterületeken, ezzel párhuzamosan az interneten és az elektronikus, valamint a kormánybarát nyomtatott sajtóban is hirdeti a kormány az egyébként érvénytelenül zárult népszavazás eredményét. Ez utóbbiak esetében ha nehezen is, de olvasható, hogy a kormány megbízásából készült a hirdetés. Az óriásplakátoknál viszont ez szinte teljesen észrevehetetlen, mivel a kék háttérre kékes színű feliratot helyeztek el.
Egyelőre nem lehet eldönteni, hogy szégyellik-e jól láthatóan feltüntetni az utókampány plakátjain a megbízót, azaz a kormányt, vagy tudatosan szembehelyezkednek a bírósági döntéssel. A Kúria ugyanis a kampányban, szeptember végén kimondta: nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, ki a megrendelője, és az sem, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Vagyis kimondta a bíróság, hogy jól láthatóan szerepeltetni kell a politikai hirdetés megrendelőjét. A döntés után a Patyi András vezette Nemzeti Választási Bizottság is hasonló felhívást tett közzé.
Akkoriban nemcsak a plakátokon, hanem a nyomtatott sajtóban és az online hirdetéseken is úgy tüntették fel az apró betűkkel szedett, „Készült Magyarország kormánya megbízásából” szöveget, hogy a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!”, illetve a „Szavazzunk nemmel!” feliratok alatt csak nehezen vagy egyáltalán nem volt olvasható. Az volt a trükk, hogy a piros-fehér-zöld hirdetés jobb alsó részén, a zöld háttérre zöldes feliratot raktak ki.
A bírósági és a választási bizottsági határozatok nyomán már olyan hirdetéseket „terítettek”, amelyeken látható volt a megrendelő neve, ám a korábban kitett óriásplakátokon nem változtattak, hiába hozta meg döntését a Kúria. A Miniszterelnöki Kabinetiroda akkor azzal válaszolt kérdésünkre, hogy a kormány tiszteletben tartja a Kúria döntését, és „ahol a nyomdai kivitelezés miatt szükséges, változtat a kreatívokon”, vagyis a megjelenítésen. Arra is felhívták lapunk figyelmét, a kormány mindig büszkén vállalta álláspontját.
