Súlyosan ellentmondásos magyarázattal állt elő a nemrég gazdasági okok miatt felfüggesztett Népszabadság kiadóvállalata, amikor az újság egyik előfizetője visszakövetelte a befizetett előfizetési díját. A férfi a szerkesztőség Facebook-oldalán számolt be róla, hogy azt próbálta megtudni a napilap tulajdonosi jogait gyakorló Mediaworks Zrt.-től, hogy ha egy nap alatt „lerombolhattak valamit”, akkor a kártalanítás miért húzódhat napokig, hetekig. Erre – mint írta – azt a választ kapta a társaságtól, hogy „nagyon sok előfizetője volt a Népszabadságnak”. Vagyis emiatt haladnak lassan a kifizetések.
Mindez pedig azért érdekes, mert a kiadóvállalat, s így a Népszabadság tulajdonosa a Profil című osztrák gazdasági hetilap online kiadásában nemrég megjelent interjújában beszélt arról, hogy a napilap az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt. Pecina azt is kiemelte, hogy a példányszám drasztikusan csökkent, „mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt”.
Ugyanakkor egyre több kérdés vetődik fel a Népszabadság váratlan felfüggesztése kapcsán, amióta kiderült, hogy a nemrég állami tulajdonba került, majd privatizált MKB Bank jelzálogjogot jegyzett be a napilap nyomtatott és online kiadására, valamint a kiadóra is. Az újság értékét ugyanis nagyban befolyásolja az, hogy működik-e, vagy felfüggesztették. Ezért is sántít a tulajdonosi érvelés.
A Népszabadság értéke azért sem elhanyagolható kérdés, mert a pénzintézet jelzálogjoga jelzi, hogy egyebek között a korábban folyamatosan megjelenő napilap annak a hitelnek a fedezetéül szolgált, amit az MKB Bank folyósított a Mediaworks kiadóvállalatnak. Így pedig kulcsfontosságú, hogy a kiadó egyeztetett-e hitelezőjével a lap felfüggesztése előtt. Egyes szakértők szerint a hirtelen bezárással járt értékcsökkenés felvetheti a fedezetelvonás gyanúját is.
