Szijjártó bekérette az orosz nagykövetet

Megkérdeztük Jeszenszky Gézától, hogyan zajlik az ilyesmi.

MNO
2016. 10. 25. 15:09
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérették Oroszország budapesti nagykövetét – írta közleményben a KKM. A találkozón a tárca „világossá fogja tenni, senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és a forradalom hőseiről” – fogalmaz a minisztérium.

Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy mikor kerül majd sor a találkozóra, amint választ kaptunk, frissítjük cikkünket.

Portálunk is beszámoltunk arról, hogy Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja kedden közölte: Szijjártó Péter külügyminiszternek be kellene rendelnie Oroszország nagykövetét, mert úgy látja, az orosz állami tévében meggyalázták 1956 emlékét, amikor egy vasárnapi tévéműsorban azt állították, hogy nyugati, vagyis amerikai hatalmak álltak a forradalom mögött. Ezenkívül olyan hazugságokat állítottak tényként, hogy a forradalmárok nácikat engedtek ki a börtönökből.

Az összeállításban pogromnak nevezték az 1956-os eseményeket, és azt állították, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből. A műsorban megszólalt Havas Szófia MSZP-s politikus is, és kijelentette, hogy az orosz tévé értesülései helytállók.

Ungár szerint megengedhetetlen, hogy a Szovjetunió utódállama, szellemi örököse, Oroszország hazugságokkal mocskolja be az ellene vívott 1956-os forradalmat.

Az orosz állami média 1956-ról szóló műsoráról először a Kettős Mérce írt: a blog kitért arra is, hogy az adásban hétszáz szovjet katona halálát hangsúlyozták ki szemben a több ezer magyar áldozattal, akikről alig esett szó. A Kettős Mérce arra is emlékeztet, hogy tavaly, amikor az 1968-as prágai tavasz leveréséről állították azt az orosz tévében, hogy a NATO agressziója elleni védekezés volt, a cseh külügyminiszter bekérette az orosz nagykövetet.

Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, korábbi norvég nagykövet az MNO-nak elmondta: amikor 2014-ben a magyar kormány fellépett a Norvég Alap feltételezett visszásságai, a kedvezményezett programokkal kapcsolatos fenntartások miatt, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt akarta megbízni vizsgálattal, őt is bekérette a norvég kormány. Közölték vele, hogy a 2011-ben kötött államközi megállapodás alapján a magyar kormánynak ehhez nincs joga, ezeket a civil programokat a norvég kormány ellenőrzi és kezeli – magyarázta, és kiemelte: mindez nagyon udvariasan zajlott le, mivel jó viszonyban volt a norvég partnerekkel.

Egyébként ha ilyen esetekben a „bekérették” megfogalmazás hangzik el, az általában azt jelenti, hogy valamilyen panasz van az adott országgal szemben, vita van köztük, és a fogadó ország kellemetlen közlést kíván tenni a másik fél misszióvezetőjének. Ez többnyire udvarias formában zajlik, csupán elmondják, hogy miről van szó, mi a kifogás, majd általában írásban is átadnak valamilyen feljegyzést.

Az orosz lakosság több mint felének, 57 százalékának nincs tudomása róla, hogy Magyarországon 1956-ban felkelés zajlott, a többiek fele szerint pedig indokolt volt a forradalomnak a szovjet hadsereg általi elfojtása – derült ki a független Jurij Levada Elemző Központ felméréséből. A Magyarországon hat évtizeddel ezelőtt történtekről a megkérdezettek 21 százaléka bizonyult viszonylag jól tájékozottnak, 22 százalék pedig csupán „hallott valamit” róluk.

Mindent egy helyen az Eb-ről

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.