A Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérették Oroszország budapesti nagykövetét – írta közleményben a KKM. A találkozón a tárca „világossá fogja tenni, senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és a forradalom hőseiről” – fogalmaz a minisztérium.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy mikor kerül majd sor a találkozóra, amint választ kaptunk, frissítjük cikkünket.
Portálunk is beszámoltunk arról, hogy Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja kedden közölte: Szijjártó Péter külügyminiszternek be kellene rendelnie Oroszország nagykövetét, mert úgy látja, az orosz állami tévében meggyalázták 1956 emlékét, amikor egy vasárnapi tévéműsorban azt állították, hogy nyugati, vagyis amerikai hatalmak álltak a forradalom mögött. Ezenkívül olyan hazugságokat állítottak tényként, hogy a forradalmárok nácikat engedtek ki a börtönökből.
Az összeállításban pogromnak nevezték az 1956-os eseményeket, és azt állították, hogy ezrével engedtek el nácikat a börtönökből. A műsorban megszólalt Havas Szófia MSZP-s politikus is, és kijelentette, hogy az orosz tévé értesülései helytállók.
Ungár szerint megengedhetetlen, hogy a Szovjetunió utódállama, szellemi örököse, Oroszország hazugságokkal mocskolja be az ellene vívott 1956-os forradalmat.
Az orosz állami média 1956-ról szóló műsoráról először a Kettős Mérce írt: a blog kitért arra is, hogy az adásban hétszáz szovjet katona halálát hangsúlyozták ki szemben a több ezer magyar áldozattal, akikről alig esett szó. A Kettős Mérce arra is emlékeztet, hogy tavaly, amikor az 1968-as prágai tavasz leveréséről állították azt az orosz tévében, hogy a NATO agressziója elleni védekezés volt, a cseh külügyminiszter bekérette az orosz nagykövetet.
Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, korábbi norvég nagykövet az MNO-nak elmondta: amikor 2014-ben a magyar kormány fellépett a Norvég Alap feltételezett visszásságai, a kedvezményezett programokkal kapcsolatos fenntartások miatt, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt akarta megbízni vizsgálattal, őt is bekérette a norvég kormány. Közölték vele, hogy a 2011-ben kötött államközi megállapodás alapján a magyar kormánynak ehhez nincs joga, ezeket a civil programokat a norvég kormány ellenőrzi és kezeli – magyarázta, és kiemelte: mindez nagyon udvariasan zajlott le, mivel jó viszonyban volt a norvég partnerekkel.
