Bár a kormányzat célja a szakképzést biztosító iskolák erősítése, a gimnáziumok népszerűsége nő évről évre – derül ki az Oktatási Hivatal középiskolai felvételiről szóló adataiból. Ezen belül is főként a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést nyújtó intézményeket választják évről évre többen. Míg tíz évvel ezelőtt hatosztályos gimnáziumba 4857-en, nyolcosztályosba 3342-en jelentkeztek, ezek a számok a 2016/2017-es tanévre szóló központi felvételin már 7048-ra, illetve 5411-re nőttek annak ellenére, hogy folyamatosan csökkenést mutat a gyermekek száma. A bejutás persze nem mindenkinek sikerült: mindkét típusú gimnázium esetén a felvételizők hozzávetőleg 60 százalékából lehetett csak gimnazista.
Menekülnek az egyházakhoz a diákok
Néhány év alatt megduplázódott az egyházi iskolák népszerűsége: ma közel kétszer annyi tanuló jár ilyen intézménybe, mint 2010-ben. Úgy tűnik azonban, a szülők egy része nem elsősorban a vallási nevelés miatt íratja gyermekeit egyházi iskolába, hanem az állami oktatás kudarca sarkallja erre.
Mint a Magyar Nemzet korábban megírta, a kormányzati törekvések ellenére is alig több mint 56 százalékát sikerült betölteni az idei központi felvételi eljárás után a szakgimnáziumi (korábban szakközépiskolai) férőhelyeknek. A szakközépiskolák (korábban szakiskolák) esetén még drámaibb volt az arány: a 39 százalékot sem érte el. Ezzel ellentétben a gimnáziumok jól teljesítettek: a nyolc évfolyamos férőhelyek több mint 93, a hat évfolyamosok közel 90, míg a négy-öt évfolyamosok majd 75 százalékban megteltek. Ez azt jelenti, hogy míg a szakgimnáziumokban még lett volna szabad hely több mint 24 ezer tanuló számára, addig ez a szám a hatosztályos gimnáziumok esetén csak 520, míg a nyolcosztályosoknál 226 volt, a négy-öt évfolyamosoknál pedig több mint 9400. Összesen egyébként 35 460 gyermek kezdhette meg az új tanévet ősszel a gimnáziumokban.
– Kommunikációs szinten valóban megjelent a szándék, hogy jó lenne, ha többen tanulnának a szakképzésben – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, hozzátéve, hogy olyan konkrét intézkedés végül nem történt, amely például csökkentette volna a férőhelyek számát; változatlanok maradtak a gimnáziumi kapacitások. Mint felidézte, bár folyamatosan volt róla szó, hogy a nyelvi előkészítős, két tannyelvű, nyolc- és hatosztályos gimnáziumos képzések feltételeit nehezítik, ezek közül végül ideiglenesen a nyelvi előkészítőket és a két tannyelvű intézményeket szabályozták, „ami nem feltétlenül baj”. Hozzátette: ugyanakkor ezek a szabályok is inkább enyhültek az utóbbi években. Emellett azok a gimnáziumi képzések is megmaradtak, amelyek a szakközépiskolával egy intézményen belül működtek, és emiatt tavaly nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartása alá kerültek az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). Bár voltak arra vonatkozóan tervek, hogy profiltisztítás céljából ezek a gimnáziumi osztályok megszűnnek, és csak a szakközépiskolai képzés folytatódna, végül ez nem következett be, a többféle képzést nyújtó intézményeket azóta is az NGM koordinálja. Ez alól a művészeti célú intézmények jelentik a kivételt, fenntartójuk ugyanis az Emmi maradt.A nyolcosztályos gimnáziumok először 2009-ben kerültek célkeresztbe, amikor az SZDSZ javaslata bevezette volna a 6+6 osztályos képzési rendszert a 2010/2011-es tanévtől. Ebből végül nem lett semmi, de az Orbán-kormány elmúlt hat éve alatt is többször felvetődött, hogy csökkenthetik a gimnáziumi férőhelyek számát, vagy intézményeket zárhatnak be.
A pedagóguskar elnöke szerint az elmúlt években inkább arra irányult a szándék, hogy megerősítsék a szakképző iskolákat, ami miatt idén ősztől átalakult a szakképzés rendszere. Horváth Péter úgy látja: az, hogy a mostani újítások beválnak-e, szakmai kérdés lesz, „mindenesetre sok kétely kíséri ezeket a kísérleteket”. Kérdésünkre Horváth azt is elmondta, a gimnáziumok ügye tudomása szerint jelenleg nincs napirenden a kormánynál. Nahalka István oktatáskutató pedig arról beszélt lapunknak: az Orbán-kormány semmiképp sem akarja magára haragítani a középosztályt, márpedig ez történne, ha visszaszorítanák a gimnáziumi képzést.
Javában zajlott tegnap egy pályaválasztási börze a budapesti Szent István Gazdasági Szakgimnáziumban, mikor megjelentek az Elmű munkatársai, és kikapcsolták az áramszolgáltatást – számolt be az Eduline.hu. A fenntartásért felelős NGM arról tájékoztatott: bár az illetékes szakképzési centrum „határidőre befizette a havi díjat, az átutalás során technikai hiba lépett fel”, így nem volt szó sem tartozásról, sem a szolgáltatás megszüntetéséről. (H. M.)
