Hét év alatt 77 ezerről 95 ezerre nőtt a felfedezett, a Nemzeti Rákregiszternek bejelentett rosszindulatú daganatos betegek száma Magyarországon. A bőrdaganat esetében kifejezetten sokat romlott a helyzet 2007-ről 2014-re, ez idő alatt ugyanis 10 939-ról 16 421-re emelkedett a betegek száma – derült ki a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett tudományos ülésen bemutatott adatokból.
Megtudtuk: a korábbinál több embert diagnosztizáltak tüdődaganattal is, 11 176-ról 11 654-re emelkedett a betegszám, és több az emlőrákos páciens is, csaknem 1400-zal. A prosztatarákos betegek száma pedig körülbelül 1200-zal emelkedett. A mutatók szerint kismértékben csökkent az ajak- és szájüregi, valamint a gyomordaganatok előfordulása.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a szerdai eseményen arról beszélt, nemcsak az életmódváltás fontos, hanem az is, hogy az emberek hajlandók legyenek részt venni a szűréseken. Az összes rosszindulatú daganat harmadát ugyanis meg lehetne előzni, a már kialakult daganatok fele pedig gyógyítható. Kásler Miklós előadásában hangsúlyozta, hogy a kilencvenes évek előtt volt olyan esztendő, hogy a méhnyakrákszűrés esetében a részvételi arány nem haladta meg a 25 százalékot, sőt csupán a 6-8 százalékot érte el.
Pedig sok betegnél a daganat másfél centiméternél is kisebb volt, ilyenkor pedig már nem feltétlenül lehet kitapintani. – Szerencsére mára jóval többen vesznek részt ilyen szűrésen, azonban a szájüregi daganatok esetében még mindig nagyon alacsony a részvételi arány.
Gődény Mária, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Diagnosztikai Osztályának osztályvezető főorvosa az ultrahang-berendezések fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyan sok berendezés található az országban, de nem megfelelő minőségűek. Kiért arra is: az egymillió lakosra jutó CT és MR berendezések száma jóval kevesebb, mint az OECD-átlag. Óriási a szakemberhiány is: tízezernél is több lakosra jut egyetlen radiológus, és Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet.
Az MTA ülésén Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatójának előadásából kiderült, hogy a nők korai halálozásának közel felét daganatos megbetegedések okozzák, és a WHO 2015. szeptemberi adatai szerint vezetjük a halálozási statisztikát a rák tekintetében. A szakértő szerint kifejezetten magas a daganatos megbetegedések száma Északkelet-Magyarország romák lakta településein, s a cigány lakosság rákos megbetegedés miatti halálozási aránya messze magasabb az átlagnál. Térképes illusztráción mutatta be azt is, hogy az átlagosnál magasabb a betegség előfordulása a fővárosban, a halálozás ugyanakkor jóval alacsonyabb. Budapest tehát jól teljesít. Ádány Róza szerint nincs megfelelő népegészségügyi program, kizárólag problémák, amelyekkel azonban haladéktalanul foglalkozni kellene.
Tegnap sajtótájékoztatót tartott a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság is, amelyen az onkológiák eredményességi mutatóinak közzétételére biztattak. Bodoky György tiszteletbeli elnök szerint nem tudni, hogy idehaza milyen eredményességgel kezelik a betegeket, pedig jogos elvárás lenne, hogy nyilvánossá tegyék az adatokat. Példaként saját osztályát említette: a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma rendszeresen publikálja a gyógyulási arányszámait, illetve azt, hogy az adott stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a kezelésekkel biztosítani. A professzor megjegyezte, a modern daganatellenes terápiák elérhetők a hazai onkológiai centrumokban, ebben nagy előrelépést hoz, hogy januártól újabb gyógyszerek kerülnek be a közfinanszírozásba. Szó esett arról is, hogy vidéken nehezebb a betegek helyzete. Pajkos Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa szerint ugyanis Budapesten több lehetősége van egy rákbetegnek: itt egymástól néhány metróállomásnyi távolságra akár több intézménytől is kérhetnek kezelési javaslatot, ezzel szemben egy kieső vidéki településről fél napba is telhet eljutni a legközelebbi onkológiai centrumba, nemhogy más régióba járni kezelésre.