Az ügyben kerestük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) is, mely az Országos Közegészségügyi Központtal közösen úgy válaszolt kérdéseinkre: 2012-t megelőzően a jellemző vízminőségi problémát a geológiai eredetű arzén (kisebb mennyiségben bór és fluorid) jelenléte okozta. Az azóta lezajlott, illetve jelenleg is zajló ivóvízminőség-javító program – amelynek láthatóan nem 100 százalékos a sikeressége – eredménye, hogy a 2012-ben nem megfelelő vízminőségű 365 településből mára már csak 21 település ivóvize nem felel meg a határértékeknek. Lapunknak azonban kiemelték: az év végéig várhatóan ezeken településeken is megoldódik a probléma. Az azonban nem derült ki, hogyan, ha legalább egymilliárd forintos hazai beruházásra van szükség, ami vélhetően nem egy-két hetes munka.
Az OTH-tól megtudtuk azt is: Nagyér településről 2015.01.01–2016.11.03. közötti időszakban 45 vízvizsgálati eredmény érkezett. A vízminták mikrobiológiai szempontból megfelelő minőségűek, eseti kifogás jelentkezett csupán (3 kifogásolt minta 12-ből) Pseudomonas aeruginosa baktérium jelenléte miatt, azonban ez jellemzően nem a víz, hanem a hálózat, szerelvények kifogásolt állapotát jelzi – közölték. (Ez a baktérium egyébként a legyengült immunrendszerű emberekre veszélyes, megfertőzhetik a vért, a bőrt, a csontokat, a fület és a szemet, a húgyutakat, a szívbillentyűket és a tüdőt is.)
