Bár a kormány látszólag megnyugtatóan rendezte az agyhártyagyulladás ügyét, amikor a decemberi két haláleset után idén januártól ingyenessé tette a C típusú Meningococcus elleni védőoltást, a valóságban rengeteg pénzt kell fizetnünk, ha teljes biztonságban szeretnénk tudni utódainkat. Sok szülő, aki a közelmúltbeli halálesetek miatt siet az ingyenes vakcinával beoltatni a gyermekét, csak a gyermekorvosnál szembesül vele, hogy ha teljes védelmet akar, ahhoz további kétféle oltás beadása szükséges az ingyenes mellé. Ezek összesen akár 130 ezer forintba is kerülhetnek – ráadásul a B típusú baktériumtörzs ellen védő, méregdrága vakcinából nincs is elég az országban – tudta meg a Magyar Nemzet. Ha az állam átvállalná agyhártyagyulladás valamennyi fajtája ellen szükséges védőoltás költségét, akkor 17-18 milliárd forintból megoldhatná az évente születő kilencvenezer csecsemő védelmét.
A januártól ingyenes védőoltás ugyanis csak az egyik, amúgy kevesebb áldozatot szedő baktériumtörzs ellen véd, ráadásul ez a vakcina eddig sem volt túl drága, ezért a gyerekek jelentős részét már beoltatták a szülők a betegség ellen.
Kádár Ferenc gyermekorvos szerint egyébként minden tizedik ember hordozza a baktériumot a torokváladékában, csak éppen tünetmentesen.
– A Meningococcus ugyanis csak akkor okoz bajt, ha valamilyen módon áttöri a nyálkahártya védőrétegét, és bekerül a véráramba. Az ekkor létrejövő agyhártyagyulladásnak vagy vérmérgezésnek már rendkívül magas a kockázata, viszont itthon rendkívül ritka – mondta.
A baktériumnak öt típusa létezik, fertőzés esetén mindegyik egyformán veszélyes, hazánkban viszont a B és a C törzs okozza az évi 30-50 fertőzésből a legtöbbet: háromnegyedét a B, és csupán 17 százalékát a C, ami ellen most ingyen oltanak.
Halálesetek a médiában ismertetetteken kívül is voltak, az idei nyolc haláleset többségét a B törzs okozta Magyarországon, ami ellen méregdrága a vakcina.
Itthon egyébként a betegek akár egynegyede is életét veszti – ez sokkal magasabb, mint az európai nyolcszázalékos arány, ami adódhat abból, hogy nagyon nehéz felismerni időben a betegséget. A gennyes agyhártyagyulladás tünetei ugyanis kezdetben nagyon hasonlítanak egy sima vírusfertőzés tüneteire, épp csak a rosszabbodás gyorsasága feltűnő – órák alatt végzetessé válhat a betegség. Az orvost is megtévesztik a tünetek – mire a jellegzetes és feltűnő bőrvérzés megjelenik, gyakran már túl késő, hiába adják be az antibiotikumot. Ráadásul a túlélők jelentős százalékában maradandó károsodás alakulhat ki a betegség miatt.
Teljes megoldást Kádár Ferenc szerint is csak az oltás jelenthet. A Meningococus C elleni oltóanyag tizenhét éve forgalomban van, a veszélyeztetett korú, azaz 25 év alatti népesség jelentős része be van már oltva. A B ellen viszont mindössze két éve van forgalomban a Bexsero néven kapható oltóanyag, és sokkal drágább is, ezért ez az átoltottság jóval kisebb, így a kórokozó is több áldozatot szed. Kiemelten veszélyeztetettek a csecsemők és a serdülőkorúak, utóbbiak életmódjuk: párkapcsolatok, nyári táborok és fesztiválok alatti sűrűbb és szorosabb érintkezések miatt. Ezért az új oltások bevezetésénél is rájuk, illetve a krónikus betegekre koncentráltak.
Mindemellett a gyermekorvos szerint igenis fontos, hogy a kormány kiemelt támogatásának köszönhetően a C típusú Meningococcus elleni védőoltás január 1-től ingyenes, hiszen sokaknak a csecsemőkorban 3, serdülőknek 1 alkalommal beadandó vakcina alkalmazásának 6-7 ezer forintos költsége is megterhelő volt. Ugyanakkor ez csak kis szelete volt a tortának: az épp olyan veszélyes B típus ellen védőoltás hatóanyagán egyáltalán nincsen tb-támogatás, holott a Bexsero ára vakcinánként 27-30 ezer forint. Ebből ráadásul a serdülőknél kettő, a csecsemőknél négy adagot kell beadni. A nemrégiben megjelent A, C, Y, W baktériumtörzsekkel szemben 1 éves életkor felett adható kombinált oltás – szintén tb-támogatás nélkül – további 12 ezer forintnyi kiadást jelenthet, bár ezzel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályának korábbi vezetője, Ócsai Lajos szerint egyébként inkább külföldre utazó serdülőket szoktak beoltani.
Kádár Ferenc ugyanakkor megjegyezte azt is: bár megrázó volt a két decemberi áldozat – egy 22 hónapos kisgyermek és egy gimnazista diák – halála, amelyet a média is felkapott, pánikra azonban valójában nincs ok. A gyermekorvos szerint ugyan a médiafigyelem homlokterébe került a fertőző agyhártyagyulladást okozó Meningococcus nevű baktérium, nem volt több megbetegedés hazánkban, mint az előző években.
Mindösszesen tehát ha a szülő biztonságban akarja tudni kisgyermekét, csupán a Meningococcus okozta életveszélyes megbetegedés elleni védelem 120-130 ezer forintba is kerülhet.
Valójában egyébként az ingyenes, C elleni vakcina sincs ingyen: a 300 forintos dobozdíj – azaz 4 doboznál 1200 forint – továbbra is terheli a tb által kiemelten támogatott oltóanyagot, ahogy drágább társait is. További kétezer forintot pedig az orvos is elkérhet a vakcina beadásáért, és bár egy új rendelet szerint január 15-től ezt a C oltásnál eltörlik, de a kombinált, illetve a B oltásoknál ez további akár tízezer forintnyi pluszkiadást jelenthet a szülőknek.
Ugyanakkor szülők arról számoltak be lapunknak, hogy – miután szembesültek vele, hogy szó sincs ingyenes védelemről – hiába akarták megvenni önköltségen a B törzs elleni oltóanyagot, a patikákban egyszerűen nincs elég a vakcinából. Ennek egyrészt a közelmúltbeli tragédiák az okai: forrásaink szerint ugyanis rövid idő alatt megtízszereződött a kereslet. Egy budapesti patika, amely heti 1-2 vakcinát forgalmazott eddig, most huszonhármat volt kénytelen rendelni a forgalmazótól. Utóbbi egyébként külön levélben tájékoztatta a patikákat, hogy januárban és februárban ellátási nehézségek adódhatnak.
Azt a forgalmazó GSK Hungary pedig nekünk is megerősítette: a közelmúltbeli megbetegedések miatt ugrott meg annyira a kereslet, hogy akadozik az ellátás. Hiszen – mutattak rá – a vakcinát húsz évig fejlesztették, legyártása pedig a különféle biztonsági tesztek miatt maga is eltarthat két évig. Nem utolsósorban ez indokolja a termék árát is.
A már említett 130 ezer forintos kiadást a családok legnagyobb része nem engedheti meg magának. Megtehetné az állam, hogy a C-hez hasonlóan ezeket is beemeli a kiemelten támogatott és kötelező védőoltások sorába, hiszen a megbetegedések és a halálozások nagy részét is a Meningococcus B okozza. Így évi 17-18 milliárd forintból teljes védelmet kaphatna az évente születő kilencvenezer csecsemő. Ezzel hazánk követhetné az Egyesült Királyság példáját, ahol minden nyolchetes csecsemőnek elkezdik beadni a Meningococcus B elleni vakcinát. Ennek kapcsán megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Azt kérdeztük tőlük, hogy miért csak a kevésbé elterjedt C törzs ellen tették kiemelten támogatottá az oltóanyagot – a szaktárca azonban nem válaszolt kérdésünkre.
