Borbély Lénárd csepeli polgármester (Fidesz–KDNP) közölte, hogy a vizsgálatok alapján úgy tűnik, mintha a közbeszerzési eljárásnak „nehezen lehetett volna” más nyertese, mint az Alstom. Hozzátette: a Fővárosi Közgyűlés január végi ülésén javasolni fogja, hogy a bizottság jelentését terjesszék a Legfőbb Ügyészség elé.
Tarlós István főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bizottság a most elkészült jelentésben megerősítette a fővárosi vezetők 2010-ben megfogalmazott álláspontját. Mindkét vizsgálódás nem lehet egyformán téves – jegyezte meg.
Borbély Lénárd emlékeztetett, hogy az ideiglenes bizottság 2016 nyarán alakult, mert az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot azzal a feltételezéssel, hogy Alstom-vezetők 2,3 millió eurós kenőpénzt adhattak a tender elnyerése érdekében. A 2-es és a 4-es metróvonal szerelvényeinek fővárosi beszerzéseiről volt szó a BKV-n keresztül. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség is eljárást folytat, amelynek befejezése áprilisra várható – jelezte.
A fideszes politikus kifejtette: az általa vezetett testület feladata az volt, hogy megvizsgálja a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusok működését, a szerződéskötés körülményeit és lehetőség szerint a személyi felelősséget. Többeket is meghallgattak, de Demszky Gábor volt főpolgármester és a hosszú ideje külföldön tartózkodó Gulyás László, aki a BKV-n belül a metróprojekt-igazgatóság vezetője volt, nem jelent meg a testület előtt – jegyezte meg. Elmondta: Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója a testület ülésén beszámolt arról, hogy emlékei szerint „az egész beszerzés a városháza nagyon szigorú ráhatása [ ], nyomásgyakorlása mellett történt, közvetlenül is kaptak instrukciót”, és Demszky Gábor mellett Vajda Pál, Ikvai-Szabó Imre és Atkári János főpolgármester-helyettest nevezte meg.
Borbély Lénárd ismertette: az egész eljárás felelőse a BKV Zrt. volt, minden döntést a társaság hozott meg, a közvetlen végrehajtásokért a metróprojekt-igazgatóság felelt, a közbeszerzés lefolytatását pedig több bizottság segítette. Kiemelte, hogy 2006-ban a tenderbizottság munkájában a Fidesz–KDNP fővárosi frakciója semmilyen formában nem vett részt.
A politikus kifejtette: a bizottság aggályosnak találja, hogy olyan közbeszerzést írtak ki, amelynél nem az ár volt a legmeghatározóbb, és szubjektív értékelési szempontokat alkalmaztak. Szinte kódolva volt, hogy a nyertes az Alstom lesz – fogalmazott.
A bizottság szerint jogszerűtlen eljárások között említette azt, hogy a fizetendő előleget 25 százalékról a tárgyalások alatt 50 százalékra emelték. Ennek oka az iratokból nem állapítható meg – mondta Borbély, hozzátéve: ez azt jelentette, hogy mintegy 30 milliárd forint „gyakorlatilag ott kamatozott az Alstom számláján”.
Közölte, hogy gazdasági és észszerűségi szempontból kifogásolható körülményeket is megállapított a bizottság: ilyen a 2-es és a 4-es metró szerelvényeinek egy szerződés keretében való megrendelése és az ajánlattevők számának indokolatlan korlátozása.
A kiírt közbeszerzés és a megkötött szerződés nincs összhangban a bizottság szerint, ami a fővárosnak és az államnak különösen jelentős hátrányt okozhatott – közölte.
Borbély Lénárd érthetetlennek nevezte a vis major feltételek meghatározását, mondván: teljesen megmagyarázhatatlan módon a BKV magára vállalta azt a kockázatot, hogy ha az Alstom nem tudja megszerezni a szükséges típusengedélyt, akkor is kötelező megvásárolnia ezeket a szerelvényeket.
A jelentést – amelynek elfogadásáról a Fővárosi Közgyűlés dönt majd – közzéteszik a Budapest Portálon, a budapest.hu oldalon.
Az Együtt budapesti elnöke úgy fogalmazott: kéz kezet mos az Alstom-ügyben, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság nem derítette fel a korrupciós botrány felelőseit és haszonélvezőit. Pataki Márton hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az interneten már elérhető az összes ülés jegyzőkönyve, ezekből tájékozódott.
Az ellenzéki politikus úgy vélekedett: megalapozott a vesztegetés gyanúja, ennek ellenére hat éve semmi sem történik, amit elfogadhatatlannak nevezett.
Pataki Márton azt mondta, Demszky Gábor politikai felelőssége biztosan megáll az ügyben, mivel annak idején ő töltötte be a főpolgármesteri tisztséget. Azt nem tudják, hogy büntetőjogilag is felelős-e Demszky, azonban mindenképpen meg kellett volna őt hallgatnia a bizottságnak, amire nem került sor – vélekedett. Hozzátette: Medgyessy Péter korábbi miniszterelnöknek és az egykori főpolgármester-helyetteseknek is meg kellett volna jelenniük a testület előtt.
Hangsúlyozta, hogy csak politikai vádaskodás zajlik az ügyben, a valódi felelősöket elengedik. Ennek két oka lehet az Együtt szerint: vagy fideszes politikusok is érintettek a botrányban, vagy nem akarnak precedenst teremteni azzal, hogy elszámoltatják az elkövetőket.
Tarlós István főpolgármester kérdésre válaszolva közölte, hogy az Együttnek a bizottsági jelentéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményét nem kívánja kommentálni. Ugyanakkor elmondta, nem tudja értelmezni azt az állítást, hogy a mostani vezetők el akarnák fedni a 2006 tavaszán megkötött szerződések felelőseit. Már csak azért sem, mert hiába is tennék, hiszen az ügyészségi vizsgálat befejezés előtt áll – tette hozzá.
A 4-es metrón történt meghibásodásokra vonatkozó felvetésre Tarlós István azt közölte: az ügyben született BKV-jelentés szerint is a metróvonalon az automatikai hibák megszaporodtak az utóbbi napokban, hetekben. A Siemens igyekszik kijavítani a hibákat, de csak nehezen tudja reprodukálni, hogy miért ment tovább a szerelvény vagy miért állt meg. A garanciális időszakon belül jelentkezett a probléma, a megoldásán dolgozik a cég – mondta a főpolgármester, kiemelve azt, hogy a hibák egy-két perces zavart jelentenek, és az utasbiztonságot semmilyen mértékben nem veszélyeztetik.
A 2-es metróvonalon december 5-én történt balesetről szólva Tarlós István azt közölte, hogy nem zárult még le a rendőrségi és szakhatósági vizsgálat, legalábbis végleges jelentést nem kaptak az eredményről. Ha ez elkészül, akkor alakítják majd ki álláspontjukat az ügyben – mondta.
