Nincs „verbális hanganyag” vagy más egyértelmű bizonyíték arra, hogy Hiszékeny Dezső MSZP-s országgyűlési képviselő 2013-ban a XIII. kerület alpolgármestereként ötmillió forint kenőpénzt kért volna egy üzlethelyiség bérleti jogáért – szögezte le Hrabovszki Zoltán, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírája. A szocialista politikus hivatali vesztegetés vádja alóli másodfokú felmentésével jóváhagyták a Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisi ítéletét, amely bizonyítottság hiányában tette ugyanezt.
Hrabovszki Zoltán bíró szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hiába fogalmazta meg vádiratában, hogy az alpolgármester 2013-ban a Visegrádi utcai Rigoletto presszó bérleti jogáért ötmillió forint kenőpénzt kért, illetve tizenötmillióért a tulajdonjogot is hajlandó lett volna átadni, ha ezt a nyomozóhatóságok sem első-, sem másodfokon nem tudták bizonyítani. Olyannyira nem, hogy a vád szerint a vesztegetési ügyben szerepet játszó étteremvezető, másodrendű vádlott Sz. Sándor korábbi bűnsegédi felmentésétől el is tekintett a táblabíróság. Egyebekben az ő esetében is jóváhagyták az elsőfokú ítéletet, amely szerint valójában befolyással üzérkedett, ezért büntetése két év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtön, illetve az államnak befizetendő több mint egymillió forint. Ő szerezte ugyanis az eredeti vád szerint az üzlethelyiségért áldozni is tudó vállalkozót, s hangfelvételeken is „nyugtázta”, hogy létrejött az üzlet. Hiszékeny Dezsőre, aki egyébként szinte naponta megfordult az angyalföldi polgármesteri hivatalhoz közeli étteremben, Sz. Sándor egyszer sem vallott.
Hiába történtek az ügyben titkosszolgálati eszközökkel folytatott lehallgatások, s hiába vetettek be a nyomozóhatóságok fedett nyomozót, az egyértelmű bizonyítékok helyett csak többértelmű utalásokat tartalmazó hangfelvételeket, és jelentéskivonatok másolatát csatolták bizonyítékként – emelte ki a táblabíróság, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Ezért kiemelt jelentőségű, amit Hrabovszki Zoltán a nyomozásban szerepet játszó fedett nyomozó ügyében megállapított: nem tartották be a rendőrségi törvény és a büntetőeljárási törvény ide vonatkozó rendelkezéseit. Sérült a tisztességes eljárás.
A Fővárosi Törvényszék ügyészi indítvány nélkül is az eljárás részévé tette a hangfelvételeket, s az már nem az elsőfokú bíróságot terheli, hogy a fedett nyomozó megjegyzéseit és a virágnyelven tett utalásait az „öt gurigáról vagy gombócról”, azaz ötmillió forintos „előlegről”, nem tisztázták – hangsúlyozta Hrabovszki Zoltán. Szerinte az sem vezetett eredményre, hogy a nyomozati iratok részét képező hangfelvételen, tehát nem láthatóan ötöt vagy – ahogyan mondta, sportsérülése miatt – négy és felet mutatott Hiszékeny Dezső.
A táblabíróság leszögezte: a büntetőeljárásban igenis meghallgatható lett volna a védett személy, de kizárólag ügyészi indítványra még a nyomozati szakban és csakis a nyomozási bíró által. Ilyen indítvány nem született, ezért az egész bizonyítási eljárás kockázata a vádhatóságot terheli – hangsúlyozta, ismételten kiemelve az elsőfokú bíróság Kalina József vezette tanácsának az alapos eljárását, amely azonban nem pótolhatta a rendőrség és az ügyészség munkáját. Hrabovszki Zoltán az alapos nyomozói munka elmaradása miatt még a Fellebbviteli Főügyészség kísérletét is bírálta, hogy a meglévő bizonyítékokat úgy is lehet értelmezni, hogy vesztegetés történt.
Hiszékeny Dezső a jogerős felmentést így értékelte: „Aki végigkísérte az ügyet, annak számára ez nem meglepetés. Az ügyészség hajtóvadászata véget ért, bebizonyosodott, hogy alaptalanul vádaskodtak: nem kértem semmiféle vesztegetési pénzt. Sőt, az is kiderült: az erre a feladatra kiképzett fedett nyomozó vesztegetési kísérletét visszautasítottam, hiába próbáltak meg hamisított ügyészségi papírokkal bajba sodorni.”
„A másodrendű vádlott követett el bűncselekményt, nem én, ezzel végleg tisztázódtam – szögezte le Hiszékeny Dezső.
