Menekülnek a szakemberek?

Tömegesen távoznak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dolgozói.

Munkatársak tucatjai hagyták ott a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt (NSZFH) az elmúlt hónapokban – értesült a Magyar Nemzet több forrásból. Úgy tudjuk, az utóbbi időszakban 36-40 egykori dolgozó, köztük több vezető beosztású munkatárs is távozott. Nem dolgozik már a hivatalnál például a korábbi szakmai főigazgató-helyettes, a felnőttképzési főosztály vezetője, és további négy főosztályt is már csak megbízott vezetők irányítanak a szervezet honlapjára feltöltött keddi adatok szerint. Ez azért súlyos probléma, mert a hivatal a szakképzés legfontosabb állami háttérintézménye, hasonló szerepet tölt be a szférában, mint a nem szakképzést nyújtó iskolák esetében a Klebelsberg Központ. Kulcskérdés az ország jövője szempontjából a szakképzés minősége, hiszen már most is több területről hiányzik a megfelelő szakmai tudású munkaerő.

Az NSZFH működését ismerő források szerint a tömeges távozások nem függetleníthetők attól, hogy tavaly Kanzsalics Esztert nevezték ki a főigazgató nélkül működő intézmény élére. Hogy milyen szakmai indokok alapján döntöttek mellette, nem világos, hiszen a róla fellelhető nyilvános információk között nem látni nyomát korábbi releváns szakképzési vagy felnőttképzési tapasztalatnak. Igaz, ezzel nem volna egyedül a szférában. A terület Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának felügyelete alá tartozik.

A politikusnak viszont a kormányzati portálra feltöltött önéletrajzából sem olvasni ki korábbi szakképzéshez köthető tapasztalatokat. Cseresnyés Péter történelem–könyvtár szakon szerezte diplomáját, tanított általános iskolában, de egyebek közt volt üzletkötő, irodavezető és áruházvezető, később pedig Nagykanizsa polgármestere is, de az nem egyértelmű, milyen szakmai tapasztalatok alapján felel a szakképzésért és felnőttképzésért.

Lapunk az NSZFH-ban tapasztalt távozási hullám ügyében a szféra legjelentősebb érdekvédelmi szervezetéhez, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezethez fordult. Tóth József elnök megerősítette, hogy nagy volt a fluktuáció az állami háttérintézményben az elmúlt időszakban. – Meglepődve vettük tudomásul, hogy a tavaly őszi tanévkezdéshez képest szinte egyetlen korábbi szakmai vezető sincs már eredeti beosztásában az NSZFH-nál; erre korábban még nem volt példa – mondta. Kérdésünkre, hogy mi lehetett a távozásuk oka, azt felelte, konkrét információi nincsenek, de a hozzájuk eljutó visszajelzések szerint voltak, akik úgy érezték, hogy ellehetetlenültek a munkakörülményeik, illetve a vezetés „intenzitása” is befolyásolta az emberek hangulatát. – Ha a társadalom motorjának tekintjük a szakképzést, akkor kissé aggályos, hogy a terület legfontosabb háttérintézménye ingoványos alapokon áll. Hiszen a jövő diákjairól, munkaerőiről van szó, ők többet érdemelnek – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy szakmai berkekben mennyire volt ismert kinevezése előtt Kanzsalics Eszter, a szakszervezeti vezető azt mondta, ő az után találkozott először a nevével, hogy kinevezték az NSZFH főigazgatójává. Igaz, a főigazgatót kinevezése óta sem lehetett sokszor látni a nyilvánosság előtt, neki sem volt alkalma még személyesen megismerkedni vele – fejtette ki Tóth József.

Kérdéseivel a Magyar Nemzet kereste múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az NSZFH-t is. Utóbbitól a többi közt szerettük volna elkérni Kanzsalics Eszter szakmai önéletrajzát, illetve kikérni álláspontjukat azokról a véleményekről, amelyek szerint sokan azért kerestek inkább új munkahelyet, mert nem tudták megtalálni a közös hangot a főigazgatóval, ám nem reagáltak. A minisztérium ugyanakkor válaszolt megkeresésünkre: azt közölték, hogy 2016. június 1-jén 185, míg idén január 13-án 266 fő volt a képzési hivatal dolgozói létszáma. „Az említett időszakban egyetlen szakértő sem távozott a hivatalból, munkavállalói részről összesen négy esetben történt jogviszony megszüntetésére kezdeményezés, míg az NSZFH egyetlen munkatársat bocsátott el. Az adatokból jól látszik, hogy egyáltalán nem beszélhetünk tömeges felmondásról, sőt a dolgozói létszám érdemben nőtt is, ami biztosítja a magas színvonalú szakmai munkát” – írták.

Ugyanakkor a tárca – egy az NSZFH-n belül kialakult helyzetet ismerő forrásunk szerint – mindössze „nagyon ügyesen játszik a szavakkal”. A Nemzetgazdasági Minisztérium szótárában a „szakértő” szó feltehetően csak azokat a munkatársakat jelenthette, akik megbízási szerződéssel közreműködnek a hivatal szakmai feladatainak ellátásában. A „munkavállaló” pedig a hivatal esetében azt a kis csoportot jelentheti, amelynek tagjait nem kormánytisztviselői, hanem munkavállalói jogviszonyban, azaz a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják. Ugyanakkor kormánytisztviselők felmondásáról vagy felmentéséről a tárca válaszában nem szóltak, pedig információink szerint közülük távoztak sokan. Hiába nőtt papíron a hivatal létszáma, azt sem említi a minisztérium, hogy tavaly nyártól az intézményben kezdődött több nagy milliárdos uniós projekt is, amelyekben akár 50-60 ember dolgozik, így ezek felduzzaszthatták a létszámot. A nemzetgazdasági tárcát arról is kérdeztük, nem tartják-e aggályosnak, hogy a Zalai Hírlap Online 2008-as beszámolója szerint Kanzsalics Esztert elmarasztalták magánokirat-hamisítás vétségében, és pénzbüntetéssel sújtották. Nem cáfolta a minisztérium, hogy a főigazgatónak korábban volt ilyen ügye, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a kinevezéséhez bekért erkölcsi bizonyítványa szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás alatt.

Több kérdésünkre sem adott választ a nemzetgazdasági tárca. Nem árulták el, hogy a Kanzsalics Eszterhez hasonlóan szintén nagykanizsai kötődésű Cseresnyés Péter javasolta-e őt a képzési hivatal vezetői pozíciójára, s ahogy az NSZFH, úgy a tárca sem adta ki a főigazgató önéletrajzát. Azt sem árulták el, milyen szakmai indokok miatt nevezték ki éppen Kanzsalics Esztert a hivatal élére.

Lapunk információi szerint az NSZFH-n belül voltak, akik azt sem nézték jó szemmel, hogy a szervezet tavaly augusztusban Kocsis Máté (Fidesz) tanácsadójának, Juharos Róbertnek az ügyvédi irodájával is szerződést kötött határozatlan időre. Juharos Róbert nevével legutóbb akkor foglalkozott a sajtó, mikor kirobbant a Mengyi Roland nevével fémjelzett Voldemort-botrány. Tavaly nyáron az Index.hu írt arról, hogy ő segíthette Mengyi Rolandot Fidesz-karrierjének egyengetésében. A lapunk birtokába jutott szerződés szerint Juharos Róbert ügyvédi irodája tavaly augusztustól kezdve stratégiai kérdésekben is „jogi véleményt nyilvánít”, az NSZFH főigazgatójának rendelkezésére áll, munkavégzéséért pedig közel 22 ezer forintot kap óránként. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál azonban ezt nem tartják aggályosnak, mert az ügyvédi iroda semmilyen formában nem érintettje a Voldemort-ügynek.