A tavaly ősztől december végéig tartó időszakban 80-an fagytak meg Magyarországon, közülük 27-en a lakásukban – tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum (MSZF) legfrissebb jelentésében. Simó Endre, a szervezet alapítója lapunknak elmondta, ez a szám csaknem kétszer akkora, mint 2015 azonos időszakában, ráadásul a több tízezer hajléktalan mellett egyre többen vannak olyanok, akiknek van ugyan hol lakniuk, de fűtésre már nem marad pénzük.
Olajozottabb a téli ellátás
A szociális munkások legjobb szándéka sem elég, ha valaki nem együttműködő, de szerencsére a hatóságok és a járókelők is egyre többet segítenek a fagyhalál szélén álló hajléktalanok meleg helyre kísérésében.
A kormány tervei szerint tartós megoldást jelentene a hajléktalanoknak vagy az utcára kerülés szélén állóknak az a jogszabály, amely 2017-től lehetővé tenné, hogy a segítőszervezetek lakást béreljenek a korábban átmeneti szállókra fordított állami támogatásból. A Magyar Nemzet úgy informálódott, az új rendszerben ugyanannyi állami támogatást adna az állam, de a mostani évi 500-700 ezer forintos fejenkénti hozzájárulásból két ember tartós lakhatását kellene megoldani. A koncepció alapján azért lenne elég a kevesebb pénz, mert a segítőszervezetek megspórolhatnák a szociális munkások bérét, valamint a hajléktalanokra költött összegeket is.
Sok ingatlantulajdonos ugyanakkor nem szívesen adná ki a lakását hajléktalannak, ezért a Baptista Szeretetszolgálat olyan szociális lakásügynökség létrehozásán gondolkodik, amely lebonyolítaná a lakásbérlést és garanciát is adna a tulajdonosoknak.
– Egy ilyen lakhatási támogatási szisztéma nagyjából három-négyezer hajléktalannak jelentene megoldást – mondta lapunknak Ghyczy Gellért, a Baptista Integrációs Központ munkatársa. Szerinte az ötlet mindenképpen jó, félő azonban, hogy – miután nem csak lakások bérlésére lehet majd fordítani a pénzt – a segítőszervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és inkább munkásszállókhoz hasonló épületekben helyezik el a hajléktalanokat. Ha ugyanis például egy 50 fős ellátóközpontból 10 embert máshol helyeznek el, akkor kevesebb pénzből kellene ellátni 40-et, viszont a rezsiköltség ugyanannyi lenne, mint korábban. Az pedig további problémát okozhat, hogy a rendszerben csak három évet lehetne eltölteni, így a támogatott időszak után sokan újra visszakerülnének az utcára.
– A hajléktalan emberek kilátástalan léthelyzetén a szociális lakásügynökségek valóban tartós javulást eredményezhetnének, de ehhez fel kellene szabadítani a nem használt állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő lakásokat és egyéb üres ingatlanokat – mondta lapunknak Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője. Ő úgy véli, jelenleg csak épphogy tudják kezelni a hajléktalanság komplex problémáit, de megoldani nem. A mostani rendkívüli hideghez hasonló időszakokban már az is sokat segítene, ha a segítőszervezetek további fűthető épületeket vonhatnának be programjukba, helyhiány miatt ugyanis nem tudnak minden jelentkezőt befogadni.
– Gyakran hallani azt az érvet, hogy a hajléktalanok nem akarnak bemenni a szállásra, de meg kellene vizsgálni, miért nem. Ha a hajléktalanokat befogadó intézményben nem megfelelők a körülmények, zsúfoltság van, lopások történnek, bogarak mászkálnak, nekem sem lenne kedvem ott aludni – fogalmazott.
