Brüsszelben is áll az olimpiaellenesek standja

Pénteken vallanak színt az aláírásgyűjtők.

Felpörgött a budapesti olimpiarendezés elleni aláírásgyűjtés. Az elmúlt napokban újra sorok alakultak ki a standoknál, és egyre többen támogatják a kezdeményezést. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom vezetője lapunkkal közölte, péntek délután négy órakor, az ívek hivatalos leadásakor árulják el, hogy szerintük hányan tartanának népszavazást az olimpiai pályázat visszavonásáról. Az utolsó publikált összesítés szerint 110 ezer aláírás van meg. Ám ebben még nem szerepelt a kezdeményező Momentum Mozgalom múlt heti teljesítménye, és a támogató pártok által összeszedett aláírások. Például Kunhalmi Ágnes (MSZP) gyűjteménye, amit pénteki elmondása szerint a konyhájában tárol.

Szerdán vagy csütörtökön adja le az íveket az Együtt és a Párbeszéd. Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja lapunknak azt mondta, kétszáz aktivistájuk szedte össze a vasárnap átadott 23 ezer aláírást, ám a hátralévő napokban nem állnak le, folytatják a gyűjtést.

Látogatást tettünk a Momentum bázisán

Lassan egy hónapja a Momentumról beszélget minden közélettel foglalkozó fiatal ismerősöm. Momentumos pult mellett sétálok el munkába menet és munkába jövet, a mozgalom a téma a kávézókban, a közösségi médiában és a gyorséttermek asztalainál is. Balos ismerőseimet zavarja a hangsúlyozott ideológiamentesség, a jobbosok új SZDSZ-ről beszélnek. Van, aki belépne. Van, aki már benne van. Van, aki utálja az egészet. Megnéztük őket magunknak.

– Az aláírásgyűjtés során azt tapasztaltam, az emberek reményteli hangulatban vannak, dühösek a korrupció miatt, de végre úgy érzik, tudnak tenni valamit a hatalom ellen – fogalmazott a politikus.

A fővárosi aláírásgyűjtő standokon egyébként nem telt konfliktusmentesen a hétvége, szombaton például Jakabfy Tamást, az LMP egyik önkormányzati képviselőjét fejelte le egy járókelő, a Momentum Mozgalom standját pedig az egyik újpesti piac biztonsági őrei tették át egy kevésbé forgalmas helyre.

Brüsszelben is volt némi vihar, ebből az aláírásgyűjtők jöttek ki jól. Miután a Momentum megkapta a rendőri engedélyt a brüsszeli Balassi Intézet előtti aláírásgyűjtéshez, technikai okokra hivatkozva törölték a Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és Schmitt Pál volt köztársasági elnök részvételével az épületbe meghirdetett beszélgetést.

A Momentum már szervezett az olimpiaellenes népszavazással kapcsolatban beszélgetéseket, sörözéseket. – A legutóbbi alkalmakon húsz-harminc résztvevő volt, ők általában alá is írták a népszavazási kezdeményezésünket – mondta lapunknak Kovács Zsuzsanna a brüsszeli uniós negyed szívében, az Európai Tanács épülete mellett felállított stand mellett. A Momentum aktivistája pár éve él Brüsszelben, de az itt élő magyarok többségétől eltérően nem uniós intézménynél, hanem a magánszférában dolgozik. Egy barátja tett említést neki az egyre bővülő szervezetről, egy évvel ezelőtt csatlakozott hozzájuk.

Bartha Ádámmal szintén az aláírásgyűjtő pultnál találkoztunk. Mint mondta, ő a Momentum alapítótagja. – A Fidesz 2014-es, kétharmados választási győzelme után sokunkban felmerült, hogy a kormányzatot politikailag hatékonynak, de társadalmilag és gazdaságilag károsnak tartjuk, míg az ellenzéket inkompetensnek. Beszélgetéseken, közös gondolkozásokon keresztül 2015 nyarán jutottunk el oda: politikai szerveződést kell indítani ahhoz, hogy a magyarországi közéleti állapotokon változtatni tudjunk.

S hogy melyik oldalra sorolják magukat? – Kezdetektől vannak olyan témák, ahol a hagyományosan konzervatív értékeket képviseljük, ilyen például a teljesítményelvű gazdasági és társadalmi berendezkedés, vagy az egészséges nemzeti önkép, de nem állnak távol tőlünk a liberális gondolatvilág bizonyos elemei sem, különösen a nyílt és befogadó társadalomfelfogás – mondta Bartha Ádám. Közlése szerint a mozgalomnak mintegy 150 tagja és ezerfős aktivistabázisa van szerte Európában, főként Londonban, Brüsszelben és Bécsben. Emellett több százan szerepelnek várólistán, a tagfelvétel ugyanis a kampány ideje alatt szünetel.

A külföldön élő szimpatizánsok jellemzően 30 év alatti fiatalok, „akiket frusztrál az a beszűkült, önbecsapó látásmód, amit a Fidesz képvisel”. Az alapító hangsúlyozta, mozgalmuk alulról jövő kezdeményezés, ami erőt, lendületet ad nekik, szerinte el kell felejteni, hogy csak kormányzati pozícióból tehetjük jobbá az életünket. – Addig is, amíg nem lesz kormányváltás, meg kell ragadni minden alkalmat, ami hosszú távon boldogabb, élhető közösséget teremt: egy pazarló olimpia megakadályozásának az ötlete mindenképpen ilyen – mondta. Azt nem gondolják, hogy a Schuman téri aláírásgyűjtésnek döntő súlya volna a végső összegzésnél – bár nem kizárt, hogy néhány száz szignón múlik a siker.

Információink szerint több helyen is segítik munkájukat, így például az Európai Parlamentben Jávor Benedek képviselő ajtaja szintén nyitva áll az olimpiaellenes népszavazást támogatók előtt. Bartha Ádám szerint a külföldi szavazatgyűjtésnek inkább szimbolikus értéke van. – Hiába élünk külföldön, szeretjük a hazánkat, és részt szeretnénk venni sorsának alakításában. Lehetőségekkel teli Magyarországot szeretnénk, ahova szívesen térnek vissza a sikerorientált fiatalok is.

Ha valóban meglesz a szükséges számú aláírás, akkor jóval erősebb kormányzati támadásra kell készülniük – ezt ismét Fekete-Győr András mondta lapunknak. – Olcsó kampányra készülünk, tehát elsősorban a Facebookon szeretnénk az érveinket terjeszteni – fogalmazott, s felvázolta, a kampány során öt témában – például az egészségügy vagy az oktatás területén – mutatnák be, hogy az olimpia helyett mire lehetne inkább költeni az adófizetők pénzét.

Egyébként az olimpiával kapcsolatban kikérték Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma politikai államtitkárának véleményét is. Egy közgazdász becslése szerint ugyanis a rendezés 12 ezermilliárd forintba kerülne, és csak ezermilliárdos bevételt termelne. Az államtitkár erre azt mondta, hogy a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégével (PWC – a szerk.) végeztették el a gazdasági számításokat az olimpia előkészítésekor.

A menetrend szerint a pénteki leadás után 45 napja lesz a választási bizottságnak, hogy ellenőrizze az aláírások érvényességét, ha pedig meglesz a népszavazás elrendeléséhez szükséges 138 ezer, budapesti lakcímmel bíró személy támogatása, akkor 30 napon belül ki kell írni a referendumot. Arra azonban számítani lehet, hogy az aláírások érvényességét megtámadják majd – a Fővárosi Törvényszéknél, majd akár a Kúriánál is – így a népszavazás időpontja hónapokat csúszhat.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án dönt arról, hogy melyik város – Párizs, Los Angeles vagy Budapest – rendezze a 2024-es olimpiát.