Nyilvános a 4-es metró korrupciós jelentése

A teljes dokumentáció a Kormány.hu oldalon érhető el. A fedőlapon Medgyessy Péter neve is feltűnik.

Emlékeztetőül: Az úgynevezett Alstom-ügyben (ez M2 és M4 metróvonalakra metrókocsik szállítására létrejött szerződéseket érinti) 2011 januárja óta nyomozott a rendőrség vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanújával, majd 2016 szeptember 16-án a Legfőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vonta a nyomozást és az ügy aktáit áttette a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol a következő hónapban több személyt már gyanúsítottként ki is hallgattak.

Az OLAF 2012 februárjában kezdett vizsgálódni a budapesti metróberuházás körül. A megállapításaikat tartalmazó jelentés azonban csak 2016 november 28-án készült el. A dokumentum már tartalmazta a magyarországi nyomozás adatait is.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az OLAF-jelentésen alapuló feljelentése nyomán ez év január 23-án rendeltek el nyomozást  hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanújával. A Nemzeti Nyomozó Iroda által végzett nyomozás keretében elsősorban a beruházáshoz kapcsolódó építési és tanácsadói szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések szakszerűségét és törvényességét vizsgálják. (F.GY.A.)

Korábban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy az OLAF-jelentés az első betűjétől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó benne.

Csütörtökön a kormányközeli Figyelőben – a Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatójának tulajdonában álló hetilapban – „részletek” jelentek meg az ügyről.

A jelentés nyilvánosságra kerülése után Csepreghy Nándor azt mondta: a 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.

Tokody Marcell Gergely, az ellenzéki párt fővárosi képviselője pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy szakértőik már vizsgálják a 104 oldalas dokumentumot.

„Várjuk, hogy a folyamatban lévő nyomozás fényt derítsen rá, hogy a jelentésben szereplő szerződéseket a jelzett cégekkel kik kötötték, és az aláírók kiknek az utasítására jártak el” – fogalmazott a politikus, aki felháborítónak tartja, hogy nemhogy elítéltek, de még csak vádlottak sincsenek az ügyben. Bírálta azt is, hogy a károkozás – visszafizetési kötelezettség esetén – minden dolgozó magyar embernek 13 ezer 500 forintot venne ki a zsebéből.

Az ellenzéki párt azt közölte pénteken a távirati irodával, hogy elfogulatlan és pártatlan vizsgálatot várnak el, amely tisztázza, milyen mértékben felelősek az ügy érintettjei. „Akiről kiderül, hogy bűnözött, az üljön, és fizesse vissza a pénzt” – emelte ki az MSZP.

Nem tudni, befolyásolja-e a nyomozásokat

„Ma még nem megjósolható, hogy az OLAF-jelentés egyes részleteinek kiszivárogtatása miképpen befolyásolja az Alstom, illetve a 4-es metró egyes szerződéseivel összefüggésben párhuzamosan zajló nyomozásokat ” – mondta lapunk érdeklődésére Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője, még azt megelőzően, hogy a kormány nyilvánosságra hozta volna a dokumentumot. Hozzátette: az ügyészség annak ellenére sem tervezi az irat közzétételét, hogy a kormányközeli Figyelő több forrásból szerzett információ alapján már csütörtökön közölt részeteket a jelentésből.

Fazekas Géza rámutatott: az OLAF az általa készített jelentést több magyarországi címre is megküldte, köztük az ügyészségnek. Ők azért kapták meg, mert az OLAF szerint a jelentés elkészítéséhez lefolytatott vizsgálat során számos bűncselekményre utaló tényt, adatot és körülményt tártak fel. Fazekas megjegyezte, hogy ezek egy részét korábban a magyar hatóságoktól szerezték be az OLAF vizsgálói, így azok nem már nem voltak ismeretlenek a magyar ügyészség előtt.

Ám annak ellenére sem hozza, nem hozhatja nyilvánosságra az ügyészség a jelentést, hogy – mint azt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunk csütörtöki számában elmondta: az „az első betűjétől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó”.

Az ügyészséget azonban köti a Büntetőeljárásról szóló törvény, melynek értelmében a büntetőeljárásokban beszerzett tárgyi bizonyítékokat (az OLAF jelentése ez esetben annak minősül) csak az eljárás végén ismerhetik meg a felek.

Lázár János Péterfalvi szerint kérhette volna az adatgazdát, az OLAF-ot, hogy járuljon hozzá az irat teljes nyilvánosságához. Hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint azonban ezt épp a már folyamatban lévő és a várhatóan a jelentés alapján megindítandó újabb nyomozás(ok) miatt nem tette meg. Aztán persze mégis hivatkozott a dokumentumra, a kormányoldalról többen idéztek is belőle, vagy legalábbis azt a látszatot keltették, hogy amit a 4-es metró beruházással kapcsolatos visszaélésekről állítanak, azt egytől egyik az OLAF jelentésében olvasták. (Fekete Gy. Attila)

###HIRDETES2###