Ahogy az várható volt, Orbán Viktor tizenkilencedik évértékelőjében a kormánykommunikációt az utóbbi időben uraló témák szerepeltek. Soros György, a migránsok és Brüsszel is napirendre került, miközben a Várkert Bazár előtti részen az Együtt – ahogy egy héttel ezelőtt, Putyin orosz elnök látogatásakor megígérte – „füttykoncertet” szervezett.
„Fekete bárányok voltunk, sikertörténet lettünk”, és ezt még azok is elismerik, akik korábban máshogy gondolkodtak – jelentette ki Orbán Viktor a magyar gazdasági sikerek kapcsán, majd hosszan sorolta annak összetevőit: nőnek a bérek, csökken az adósság, egyre többet vásárolhatnak a családok is. Mint mondta, minden munkahelyet, munkást meg kell becsülni, és lehetőleg a külföldi munkavállalók helyett magyarokkal kell betölteni az állásokat. „Saját magunknak kell fenntartani az országot” – emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette: ezért emelik 15 százalékkal a minimálbért, a szakmunkásbért pedig 25 százalékkal.
Percről percre
közvetítésünket itt olvashatja.
Orbán Viktor az elmúlt évek sikerei között sorolta, hogy hétszázezer új munkahelyet hoztak létre, megvédték Európát, a kvótareferendummal pedig elérték, hogy ne más döntse el, kit engedjünk be az országba. Emellett azt is megemlítette, hogy 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a pedagógusok keresete, nő az orvosok, ápolók fizetése is, 71 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézetet építettek, és sokat felújítottak. Emellett pedig fontos külkereskedelmi megállapodásokat kötött Magyarország – hangsúlyozta a miniszterelnök. A fent említett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Orbán szerint „a holnap miatt nincs okunk idegeskedni”.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormányfő, hogy a 2017-es év is érdekfeszítőnek ígérkezik. És ez valóban így is lesz, mert Orbán Viktor úgy véli, új nemzeti politikára van szükség, amelynek öt súlyos kérdésre kell válaszolnia, vagyis szavai szerint öt súlyos támadást kell kivédeniük. Ezek között említette, hogy Brüsszel meg akarja tiltani a magyar rezsicsökkentést, mivel központi szabályozást írna elő. Másrészt a migrációs válság kapcsán úgy fogalmazott, hogy sok menekült korlátlanul utazhat Európában. A fő kérdés a kabinet számára az, hogy őrizetbe vegyék-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk.
Orbán szerint a nemzetközi szervezetek aktivitása erősödik. Véleménye szerint titokban külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Kiemelte, hogy nem azokról a civil szervezetekről van szó, amelyek másokon akarnak segíteni, hanem nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról. Beszédének ezen a pontján Orbán Viktor felemlegette Soros György nevét: „Olyan nagy testű ragadozók úsznak a vízben, mint Soros György és szervezetei”. A miniszterelnök a legfőbb kérdésnek nevezte, hogy „engedünk-e az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérleteknek. Akarunk-e tiszta vizet a pohárba? Akarunk-e átláthatóságot ebben?”
A magyar adópolitika kapcsán Orbán Viktor kifejtette: Brüsszel újabb gazdasági jogosítványokat akar magának, szociális pillér néven. A lényegi kérdés az: „Akarjuk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát” – tette fel a kérdést a kormányfő. Még egy dolgot megjegyzett Brüsszellel kapcsolatban Orbán Viktor. Mint mondta, az unió támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat, vagyis dönthetnek-e majd abban a nemzetek, hogy akarnak-e ilyen támogatásokat adni a vállalkozásoknak?
Beszédében a világpolitikai helyzetnek is nagy fejezetet szentelt a kormányfő. Mint mondta, 2016-ban éles kontúrral rajzolódtak ki „a hadállások”, a nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály fellázadt a vezetők ellen. Ez az EU-ban azt jelenti, hogy a szuverén országok állnak szemben az unionistákkal, és a választók állnak szemben a brüsszeli bürokratákkal.
A kormányfő értékelése szerint az elégedetlenség azért fordult lázadásba, mert Európa nyugati felén és a tengerentúlon „beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka” és „megszületett politikai gondolatrendőrsége”, a politikai korrektség.
Kifejtette: a nyitott társadalom felszámolta az érvelésalapú demokráciát, helyette korrektségalapú demokrácia lett, a valódi hatalmat, a döntéseket és befolyást a választott kormányok helyett a világhálózatba fogott emberek kezébe, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez szervezték ki.
Orbán Viktor gazdasági síkon a nyitott társadalmat úgy írta le: a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek, és arról senki sem tehet, hogy folyton a rókák nyernek. Ha „a szerencsétlen, későn ébredő európai polgárok” mégis csak a sarkukra állnának, rájuk zúdítanak néhány millió más vallású, más szokású migránst – tette hozzá.
Elmondta, így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst.
Szerinte azonban „a globalista politika urai” nem adták fel, és kihirdették: ha nem a liberálisok nyerik valahol a választást, ott nincs többé demokrácia.
Orbán évértékelőjén úgy vélte, tavaly a történelem kilépett a számára kijelölt medréből, a magyarok ugyanis nem szeretik, ha meg akarják mondani nekik, hogy mit kellene tenniük. Magyarország „lázadására” példaként említette a Nemzetközi Valutaalap „hazaküldését”, a multinacionális vállalatok megadóztatását és a rezsicsökkentést.
Orbán egyébként a szocialista kormányokat is ostorozta, mint mondta, a magyarok épp eleget szenvedtek a bizonytalan, tehetetlen, böszme vezetőktől, azoktól, akik mind azt magyarázták el, mit miért nem lehet. A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre.
Az évértékelővel egy időben, a Várkert Bazár mellett zajló Együtt-tüntetésen Szigetvári Viktor alelnök arról beszélt, hogy a „tolvaj Fideszt le kell váltani”, és akkor Orbán Viktor jövőre utoljára értékelheti az évet.
A kormányfő állítólag évértékelőt tartott ma, de ez nem az volt, hanem esetenként zagyvaságoktól hemzsegő, összefüggéstelen beszéd – mondta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke a beszéd után pártja nevében.
Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke szerint a kormányfő nem nézett szembe a magyar valósággal. Gál József, az LMP szóvivője újságírók előtt azt mondta: „a fenéket erősödik Magyarország”, inkább alárendelődik az orosz és a Wall Street-i érdekeknek, valamint a magyar oligarchák érdekeinek. A Jobbik szerint sok minden kimaradt a kormányfő évértékelő beszédéből, Orbán Viktor nem szólt a politikai ellenfelei elleni lejárató kampányokról és a korrupcióról sem. Volner János, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, Orbán Viktor hazudott, amikor azt állította, hogy Magyarország jövője biztosítva van, hiszen a magánnyugdíjpénztári vagyon eltűnt.
Halász János, a Fidesz-frakció szóvivőjének értékelése szerint az ellenzék fütyült, hangoskodott az utcán, míg a Fidesz, a KDNP, és ez a közösség az ország előtt álló feladatokról beszélt péntek délután.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerint egy felelős és magabiztos miniszterelnök szólalt fel, aki tudja, mit akar, látja a feladatokat és ismeri az eszközöket. Harrach Péter a kormányfő évértékelője után a beszédből kiemelte a valódi szabadság és az ebből fakadó önrendelkezés gondolatát.
