Hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotrány sikkasztással vádolt harmadrendű vádlottja – tudta meg a Magyar Nemzet. A bankár múlt pénteken halt meg, néhány nappal azután, hogy kézhez kapta az értesítést, miszerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség visszavonta az őt felmentő elsőfokú ítélettel szemben a tárgyaláson bejelentett ügyészi fellebbezést. Így néhány hónap híján tizennégy évvel azután, hogy – mint Kulcsár mentorát és legfőbb támogatóját – gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, jogerőre emelkedett az ártatlanságát kimondó bírói döntés.
A brókerbotrány előzménye Szász Károly, az azóta átalakított és az MNB-be integrált Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete volt elnökének 2003. júliusi megverése volt – két támadója közül az egyiket sikerült azonosítani és elfogni. A felügyeleti vezető kórházi ágyán a Pannonplast Rt. részvényeinek törvénysértő felvásárlása miatt indult felügyeleti eljárást valószínűsítette a támadás indítékaként. „Valakik nagyon nem akarták, hogy másnap kihirdessék a vizsgálat eredményét” – magyarázta akkor Szász.
Napokkal később kirobbant az évezred első nagy brókerbotránya, amely összegszerűségében eltörpül a maiak, a Buda-Cash- és a Quaestor-ügy mellett, hiszen mindössze húszmilliárd forint elsikkasztását és nyolcmilliárdos károkozást tárt fel az évekig tartó nyomozás. Miután azonban kiderült, hogy a Pannonplast törvénytelen felvásárlásához állami pénzeket is felhasználtak, politikai síkra terelődött az ügy, az ellenzékben lévő Fidesz az MSZP–SZDSZ-es kormány eltávolítására is megpróbálta felhasználni a botrányt, és a kormánypárti politikusoknak a felelősségre vonását követelte.
Ekkor ismerkedett meg az ország az ideiglenesen szabad pénzeszköz fogalmával, s vált nyilvánvalóvá, hogy egyes állami cégek az autópálya-építésre vagy más állami nagyberuházásra részükre előre kiutalt költségvetési milliárdokkal – az összegek tényleges felhasználásáig – szinte ellenőrizetlenül játszadozhatnak: tőzsdézhetnek, és a profitot zsebre tehetik.
Taxis Gyuszi híressé vált vallomásából kiderült, hogy papírzacskókban hordta a mindenféle elszámolás nélkül kifizetett milliós összegű hozamokat egyes vip ügyfeleknek, akik persze jóval nagyobb hozamot tehettek zsebre, mint K&H brókercégének más ügyfelei. Egyesek tisztában voltak vele, hogy törvénytelen tranzakciókból származó pénzt kapnak így. A befektetéseket ugyanis Kulcsár Attila erdélyi plázába, visegrádi hotelbe és más beruházásokba irányította.
Azonban a Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott.
A K&H brókerbotránya is arra a sorsra jutott, mint számos más nagy gazdasági ügy, amelyből politikai hasznot akartak húzni. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették.
Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás.
A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. Május 12-én várható jogerős ítélet, azaz egy hónap híján tizennégy évvel Szász Károly megveretése és a brókerbotrány kirobbanása után.
