Régészeti feltárások indulhatnak azon a területen, ahol 1976-ban megtalálták a Seuso-kincseket – tudta meg a Magyar Nemzet. A szakemberek szerint ugyanis elképzelhető, hogy a lelőhelyen további értékes tárgyakat is találhatnak. – A Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására létrehozott Seuso Munkabizottság kiemelt céljának és feladatának tekinti a Seuso-kincs megtalálási helyének lehető legpontosabb behatárolását, és amennyiben lehetséges, azonosítását – írta Rétvári Bence a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésére adott válaszában. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hozzátette: a bizottság törekszik arra, hogy megvizsgáljon minden olyan adatot és elméletet, amely közelebb vihet a kincs lelőhelyének meghatározásához.
Az ügy előzménye az volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum befogadta Dénes József régész elméletét, amely további kincsek lehetséges helyét határolja körbe. Az államtitkár aláhúzta: a Seuso kutatási program 2017. évi tervébe már felvették a helyszín komplex vizsgálatát, így amint a kutatási program idei költségvetése rendelkezésre áll, valamint a régészeti szakmunkára alkalmas lesz az időjárás, továbbá a tulajdonos hozzájárulása is lehetővé teszi, a Dénes József újabb elméletében szereplő helyszín vizsgálatát a Magyar Nemzeti Múzeum elvégzi.
– Megtaláltam azt a helyet, ahol a föld talán még ma is további tárgyakat rejt a legendás Seuso-kincsként megismert ezüst étkészletből – közölte lapunkkal Dénes József. Felmerül a kérdés, miért gondolja a régész, hogy más kincsek is megbújnak a föld mélyén. Teóriáját egy korabeli vételi ajánlat látszik igazolni, amelyet Reiner Zietz akkor Svájcban élő német műkereskedő tett Lord Northampton nevében egy libanoni műkincskereskedőnek, Halim Korbannak. A libanoni férfi bécsi üzletében tűnt fel először egy-egy tárgy az előkerült készletből.
Ebben az ajánlatban az addig eladott 14 tárgyon túl 37 ivókupáról, 5 kancsóról és 187 aranyozott ezüstkanálról is említést tesznek. Ebből a magyar régész arra következtet, hogy a teljes készlet valaha kétszáz fő vendégül látására készülhetett. Ez azt jelenti, hogy a kisebb tárgyakból, kanalakból, tányérokból, kupákból egyaránt kétszáz darabnak kellett készülnie. Márpedig ennyi tárgy nem került elő, vagyis a kollekció egy jelentős része még mindig a föld alatt lehet. Egy korabeli szemtanú, az akkor 16 éves Lelkes Ferenc vallomása is ezt az elképzelést támasztja alá. Ő segített Sümegh Józsefnek lovas kocsival befuvarozni az előkerült ezüsttárgyakat. Lelkes Ferenc a Sümegh József meggyilkolását követően indult nyomozás során azt állította: két üstben 41 nagyobb tárgyat látott.