Helyreállítanák a közel két éve szünetelő katonai pilótaképzést

Nagyszabású, tízmilliárdos tervek körvonalazódnak, de a repülőműszakiak képzése közben továbbra is megoldatlan.

Zord Gábor László
2017. 03. 24. 20:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korábban alapképzési funkciót betöltő, 1994-ben beszerzett, román gyártmányú Jak–52-eseket azután állították le, hogy egy példányuk 2015-ben a levegőben kigyulladt, s pilótája súlyosan megsérült. A közel 400 millió forintos üzlet keretében még az idén két további Zlín – megfigyelésre és futárfeladatokra alkalmas Z–143-asok – érkezik Szolnokra, de Simicskó István honvédelmi miniszter közölte: a flottát összesen nyolcgépesre kívánják fejleszteni. Információink szerint mivel a jelenlegi haladó kiképzést biztosító kanadai NATO-programból rövidesen kiválik Magyarország, napirenden van nagyobb teljesítményű sugárhajtású kiképzőgépek – valószínűsíthetően szintén cseh Aero L–39NG típus – beszerzése is. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programnak ez az újabb fejezete, ha megvalósul, akár tízmilliárd forintos nagyságrendű is lehet.

A miniszter kérdésünkre azt tartotta valószínűnek, hogy a jövőben a magyar katonai pilótaképzés regionális keretek között valósuljon meg. Szakértők arra emlékeztetnek, hogy egy olyan kicsi légierőnek, mint a magyar, évente legfeljebb négy új pilótára van szüksége, ezért nem éri meg a teljes képzési struktúrát nemzeti szinten fenntartani, hanem inkább más, hasonló helyzetben lévő országokkal érdemes összefogni. Az opciók között a cseh vezetésű, amerikai támogatású kezdeményezésnek (MATC) van a legnagyobb esélye, amit a Zlínek szőtte beszerzési kapcsolat most tovább erősít.

Emlékezetes, hogy az első Orbán-kormány alatt, 2002-ben elindított kanadai képzést még egy jóval nagyobb légierőre szabták, így a szocialista kormányok alatti leépítések nyomán a honvédségnek a nyakán maradt egy drága és kihasználatlan program – előfordult, hogy a betöltetlen, de kifizetett magyar helyekre jóval gazdagabb országok pilótajelöltjei ültek, jelentősen kisebb összegű kompenzációért cserébe.

A helikopterpilóták képzése körül is kérdések sorakoznak. Mivel az Orbán-kormány beígért, de eddig elmaradt helikopterbeszerzését több pilóta már nem tudta megvárni, „tűzoltó jelleggel” nemrégiben úgynevezett másodhelikopter-vezető képzési kurzust hirdettek. Belső toborzás nyomán 17, javarészt szárazföldi katona felelt meg az orvosin, akiket a megérkezett Zlínekkel alapképzésben részesítenek, majd rögvest a Mi–8-as, illetve Mi–17-es szállító helikopterre kerülnek. A szakmailag egyik legilletékesebb ezredestől meg szerettük volna tudni, hogy a kiképzésből miért hagyják ki a légi mentőszolgálattól nemrégiben átvett Ecureuil könnyűhelikoptereket, de a honvédség egyik magas rangú vezetője megtiltotta a válaszadást számára. A kérdés azért is jogos, mert míg a nagyméretű, két hajtóműves, szovjet szállítóhelikopterek óránként 800 liter kerozint „isznak”, addig a kicsiny, egyhajtóműves franciák – becenevükön Mókuskák – beérik 120 literrel is. Megkeresésünkre két korábbi honvédségi pilóta is értetlenségét fejezte ki emiatt. Tény, hogy az általunk eddig látott, az Ecureuilök szereplésével lezajlott két nyilvános honvédségi rendezvény közül az egyiken légi megfigyelésre, a másikon elöljáró (VIP) szállítására használták a forgószárnyúakat. 

Bennfentesek rámutatnak, hogy a honvédség gépeit kiszolgáló műszaki szakemberek képzése terén egyelőre nem mutatkoznak a kilábalás jelei. A 2010-es kormányváltás után átszervezett képzésben a szakmai óraszámot nagyban lecsökkentették az általános katonai és közszolgálati ismeretek javára, a repülőmérnök-képzést pedig egyenesen betiltották. Az oktatásból hiányzik az összhang, az oktatók nem bízhatnak abban, hogy a kollégáik által már megadott alapozásra építhetnek, hiszen lehet, hogy a megértéshez szükséges órákat szervezési okokból csak később hallgatják meg a növendékek. Az mindenképpen megállapítható, hogy a 2015-ös honvédségi repülőbaleset-sorozat nyomán feltárt humán tényezőket a repülőműszakiak képzésében egyelőre nem orvosolták. Vagy ahogy az egyik bennfentes fogalmazott: „potenciális gyilkosokat gyártunk”. Az őszinte szófordulat arra utal, hogy ha ebben a tekintetben nem lesz változás, visszatérés a szakmailag megalapozott képzéshez, akkor a most százmilliókért, milliárdokért beszerzett új technika és a bennük ülők is veszélybe kerülhetnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.