Lapunknak Gál József, az ökopárt szóvivője úgy fogalmazott, hogy több kérdés esetén jobb eséllyel kerülhető ki az NVB-nek az a gyakorlata, hogy csak a kormánynak tetsző kérdéseket engedi át. Arra a felvetésre pedig, hogy a népszavazási kérdés mindenképpen érintené a paksi bővítés ügyében kötött magyar–orosz szerződést (márpedig nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet referendumot kiírni), azt válaszolta, hogy a kérdést nemcsak a szerződés oldaláról, hanem például energetikai vagy más szempontból is meg lehet közelíteni.
Az LMP múlt pénteken jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről. Az akkor ismertetett kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?” Szél Bernadett társelnök azt mondta, az olimpiai aláírásgyűjtésnél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi bővítés még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás. Ungár Péter elnökségi tag pedig arról beszélt, hogy az olimpiai aláírásgyűjtés során a kabinet bizonyította, az emberekkel szemben szeretnének kormányozni. Az pedig, hogy nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, még nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni népszavazást – tette hozzá.
Erősen kérdéses azonban, hogy ebben az ügyben lehet-e olyan kérdést megfogalmazni, ami nem érint tiltott témát, vagyis jelen esetben a magyar–orosz egyezményt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tavaly próbálkozott egy kérdéssel, amely épp az említett szerződés felmondását kezdeményezte volna, de áprilisban a Patyi András vezette NVB elutasította, méghozzá egyhangú szavazással, 10:0 arányban. A választási bizottság hivatkozott többek között az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire is. Az ominózus NVB-határozat a Kúria hasonló döntését is idézte.