Szabálysértés és szabályszegés: a közteresek kezét is köti a törvény

Mit tehetünk a közterület-felügyelet szerintünk jogtalan bírságolásával szemben?

– Teljes mértékben igaz az, hogy ha valaki befizeti a közterület-felügyelet által kiszabott bírságot, azzal elesik mindennemű jogorvoslati lehetőségtől. Ez igaz a manapság divatos, a kötelező haladási irány megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságokra is – folytatja a jogász. Ezekben jellemzően nem történik megállítás, sem igazoltatás, hanem távollétében intézkedik a közterület-felügyelő. – Ha én nem ismerem el a szabályszegést, és nem fizetem be a bírságot, akkor a felügyelet – jogilag pongyolán fogalmazva – feljelentést tesz a rendőrségen. A rendőrség pedig megindítja az eljárást, és megpróbálja felderíteni, hogy az adott pillanatban ki vezette a gépjárművet.

Fentiekhez hasonlóan a szabálysértések esetében is úgynevezett vétkességi felelősségről beszélhetünk. Ez azt okozza, hogy abban az esetben, ha a szabálysértéskor nem a kocsi üzemben tartója, hanem annak közeli hozzátartozója vezette az autót, a szabálysértési eljárásban az üzemben tartó megtagadhatja a tanúvallomást. Krizsa Norbert tapasztalatai szerint a rendőrség önmagában a közterület-felügyelet feljelentése alapján sem szabálysértést, sem szabályszegést nem tud megállapítani, hiszen ehhez ki kellene derítenie, hogy ki vezette a kocsit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a rendőrség csak akkor tud bírságot kiszabni, ha az üzemben tartó nyilatkozik az autó vezetőjének személyéről. Ellenkező esetben a rendőrség jellemzően megszünteti az eljárást.

Elméletileg elképzelhető, hogy a térfigyelő kamera képe alapján nemcsak az autó, de a sofőr is beazonosítható. Az ügyvéd emlékei szerint ritkán előfordul, hogy a rendőrség megpróbálja azonosítani a vétkes személyét a kamerakép alapján, de Krizsa Norbert azon az állásponton van, hogy sem a közterület-felügyelet, sem a rendőrségi előadó nincs birtokában az ehhez szükséges műszaki szakmai ismereteknek, és a felvétel sem olyan jó minőségű, hogy az alapján tényszerű megállapításokat lehessen tenni.

Mindezek ellenére elméletileg előfordulhat, hogy a rendőrség is megállapítja például a kötelező haladási irány be nem tartása miatti szabályszegés elkövetését. Ilyenkor kérdés, hogy a bírságot vitató autósnak végül több pénzt kell-e befizetnie, mint ha vitatkozás nélkül tette volna.

– E kérdés esetén válik fontossá a szabálysértés és a szabályszegés közötti különbség. A jogszabályok szerint például szabálysértés a megállásra és a várakozásra vagy a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályok be nem tartása, de például a kötelező haladási irányra és a behajtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megsértése, illetve a gyorshajtás már szabályszegésnek minősül. Ha szabályszegésről van szó, és a rendőrség közigazgatási eljárást folytat le, akkor az általa végül kiszabott bírság összege nem emelkedik meg a közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírsághoz képest. Viszont ha szabálysértésről van szó, és a rendőrség a szabálysértés elkövetését megállapítja, akkor a felügyelet által kiszabott helyszíni bírság összege duplázódni fog.