A főpolgármester azután háborodott fel a közterület-felügyeletre, hogy az sokakat súlyos, ötvenezer forintos bírsággal sújtott, mivel nem tartották be a kötelező haladási irányt (például tiltott irányba kanyarodtak). Mindezt sokszor úgy, hogy a felügyelet munkatársai nem is voltak jelen az esetnél, mindössze a közterület-figyelő kamerák felvételeit elemezték utólag. Tarlós István kezdeményezi a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítását, egyben arra biztatja a megbírságolt autósokat: ne fizessék be azonnal a büntetést, mert azzal magukat fosztják meg a későbbi jogorvoslat lehetőségétől. Kérdéses azonban, hogy a főpolgármester tanácsát követők nem sodorják-e még nagyobb kalamajkába magukat. Egyáltalán, mit tehetnek a közterületesek? Erről kérdeztük Krizsa Norbert ügyvédet, aki már több esetben képviselte sikeresen a megbírságolt autósokat a közterület-felügyelettel szemben.
– A közterület-felügyelet nem a rendőrséghez, hanem a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódik, így a polgármesteri hivatal dönthet arról is, hogy létrehozza ezt a szervezetet vagy sem – mondja Krizsa Norbert. – Fontos tudni azonban, hogy a közterület-felügyelet nem hatóság (viszont az intézkedő közterület-felügyelő ettől függetlenül hivatalos személy), így nem folytathat le szabálysértési vagy közigazgatási eljárásokat. Emiatt abban az esetben, ha valaki szabálysértést vagy úgynevezett szabályszegést követ el, és a kiszabott helyszíni bírságot nem fizeti be, akkor a felügyelet kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál a megfelelő eljárás lefolytatását. Ez rendszerint a rendőrség.
A közterület-felügyelő jogkörei közé tartozik a megállítás és az igazoltatás joga. Minthogy viszont nem minősül hatóságnak, így eljáráslefolytatási jogköre sincs, ebből az is következik, hogy a megbírságolt személy nem is vitathatja a szabálysértés elkövetését. A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében nincs helye mérlegelésnek és méltányosságnak, így ha a felügyelet kiszabta a bírságot, azzal nem lehet mást kezdeni, mint befizetni – gondolhatják sokan. Csakhogy kevesen tudják, hogy abban az esetben, ha az illető nem fizeti meg a felügyelet által kiszabott bírságot, akkor a felügyeletnek kötelező kezdeményeznie az illetékes hatóságnál az eljárás megindítását.
– Teljes mértékben igaz az, hogy ha valaki befizeti a közterület-felügyelet által kiszabott bírságot, azzal elesik mindennemű jogorvoslati lehetőségtől. Ez igaz a manapság divatos, a kötelező haladási irány megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságokra is – folytatja a jogász. Ezekben jellemzően nem történik megállítás, sem igazoltatás, hanem távollétében intézkedik a közterület-felügyelő. – Ha én nem ismerem el a szabályszegést, és nem fizetem be a bírságot, akkor a felügyelet – jogilag pongyolán fogalmazva – feljelentést tesz a rendőrségen. A rendőrség pedig megindítja az eljárást, és megpróbálja felderíteni, hogy az adott pillanatban ki vezette a gépjárművet.
Fentiekhez hasonlóan a szabálysértések esetében is úgynevezett vétkességi felelősségről beszélhetünk. Ez azt okozza, hogy abban az esetben, ha a szabálysértéskor nem a kocsi üzemben tartója, hanem annak közeli hozzátartozója vezette az autót, a szabálysértési eljárásban az üzemben tartó megtagadhatja a tanúvallomást. Krizsa Norbert tapasztalatai szerint a rendőrség önmagában a közterület-felügyelet feljelentése alapján sem szabálysértést, sem szabályszegést nem tud megállapítani, hiszen ehhez ki kellene derítenie, hogy ki vezette a kocsit. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a rendőrség csak akkor tud bírságot kiszabni, ha az üzemben tartó nyilatkozik az autó vezetőjének személyéről. Ellenkező esetben a rendőrség jellemzően megszünteti az eljárást.
Elméletileg elképzelhető, hogy a térfigyelő kamera képe alapján nemcsak az autó, de a sofőr is beazonosítható. Az ügyvéd emlékei szerint ritkán előfordul, hogy a rendőrség megpróbálja azonosítani a vétkes személyét a kamerakép alapján, de Krizsa Norbert azon az állásponton van, hogy sem a közterület-felügyelet, sem a rendőrségi előadó nincs birtokában az ehhez szükséges műszaki szakmai ismereteknek, és a felvétel sem olyan jó minőségű, hogy az alapján tényszerű megállapításokat lehessen tenni.
Mindezek ellenére elméletileg előfordulhat, hogy a rendőrség is megállapítja például a kötelező haladási irány be nem tartása miatti szabályszegés elkövetését. Ilyenkor kérdés, hogy a bírságot vitató autósnak végül több pénzt kell-e befizetnie, mint ha vitatkozás nélkül tette volna.
– E kérdés esetén válik fontossá a szabálysértés és a szabályszegés közötti különbség. A jogszabályok szerint például szabálysértés a megállásra és a várakozásra vagy a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályok be nem tartása, de például a kötelező haladási irányra és a behajtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megsértése, illetve a gyorshajtás már szabályszegésnek minősül. Ha szabályszegésről van szó, és a rendőrség közigazgatási eljárást folytat le, akkor az általa végül kiszabott bírság összege nem emelkedik meg a közterület-felügyelet által kiszabott helyszíni bírsághoz képest. Viszont ha szabálysértésről van szó, és a rendőrség a szabálysértés elkövetését megállapítja, akkor a felügyelet által kiszabott helyszíni bírság összege duplázódni fog.
