A lakosság csaknem fele ellenzi a lex CEU-ként ismertté vált felsőoktatásitörvény-módosítást – derült ki az Iránytű Intézet legfrissebb felméréséből. A Magyar Nemzet megbízásából készült kutatás alapján kiderül, a megkérdezettek 48 százaléka elutasítja a változtatást, egyharmaduk támogatja, míg 18 százalék a bizonytalanok aránya. A legtöbb támogató a kormánypárti szimpatizánsok közül kerül ki, a Fidesz–KDNP szavazóinak 70 százaléka ugyanis egyetért a törvény elfogadásával, és mindössze 11 százalékuk ellenzi. A többi párt szavazói között a „nem támogatók” adják az abszolút vagy relatív többséget, érdemben nagyobb számban csak a jobbikosok, a bizonytalanok, a válaszmegtagadók, illetve a biztosan nem szavazók között találunk olyanokat, akik elfogadhatónak tartják a jogszabályt, ám arányuk mérsékelt, 25–31 százalék között marad. A mérés igazolja azt a hipotézist, hogy az intézkedés célja alapjában véve a kormánypárti szavazók megszólítása és egyben tartása volt.
A megkérdezettek mindössze 7 százaléka vélte úgy, hogy javítaná a magyar oktatás helyzetét az egyetem bezárása, költözése vagy átalakulása – áll a kutatás eredményében. További 23 százalék gondolja úgy, hogy a CEU jövője érdemben nem befolyásolja az oktatás helyzetét, 53 százalék szerint pedig romlana a magyar oktatás helyzete a CEU megszűnésével vagy a szakok egy részének el nem indulásával.
Ebben a kérdéskörben is kivételt képeznek a kormánypárti szavazók. Rajtuk kívül azonban mindegyik vizsgált csoport (a pártok támogatói, a bizonytalanok, a biztosan nem szavazók) abszolút többsége az intézmény ellehetetlenítéséről úgy nyilatkozott, hogy az „inkább rontja a magyar felsőoktatás helyzetét”. Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-n belül is csak 11 százalék válaszolta azt, hogy inkább javítaná a felsőoktatás helyzetét az egyetem ellehetetlenítése, a relatív többség a semleges lehetőséget választotta. Az Iránytű Intézet a felmérés során a kormány lehetséges motivációra is rákérdezett. A választók 34 százaléka gondolja azt, hogy a kabinet Soros György magyarországi befolyását akarta csökkenteni, míg 26 százalék szerint az egész ügy csak színjáték, ami valójában már a jövő évi választásokról szól. A válaszadók 11 százaléka jelölte meg azt a választ, hogy a kormánynak szüksége volt egy újabb ellenfélre, aki ellen harcolhat.
Az Iránytű Intézet egyébként márciusban rákérdezett Soros György hazai tevékenységének megítélésére is. A múlt hónapban a megkérdezettek fele inkább vagy egyáltalán nem értett egyet azzal az állítással, hogy Soros György amerikai–magyar milliárdos jelentős mértékben akar befolyást gyakorolni a magyar belpolitikára. További 13 százalék még nem alakította ki álláspontját, és mindössze 33 százalék ért egyet az állítással valamilyen mértékben.
A kutatás szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a támogatás mögötti motiváció elsősorban politikai természetű, és nem oktatáspolitikai, szakpolitikai okokra vezethető vissza.
