A Jobbikon múlik az AB-beadvány sorsa a CEU ügyében

Az intézmény ígéri, törvényesen folytatja magyarországi működését. Kósa Lajos leszólta az egyetem mellett demonstrálókat.

Győr Ágnes
2017. 04. 12. 4:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma dönt a Jobbik elnöksége arról, hogy beállnak-e a többi ellenzéki párt mellé, és aláírják-e a lex CEU kapcsán készített alkotmánybírósági beadványt – tudta meg a Magyar Nemzet. Jelenleg ugyanis Vona Gábor pártján múlik, hogy összejön-e egy ilyen, úgynevezett utólagos normakontroll kezdeményezéséhez a szükséges számú aláírás.

Azt nehéz megjósolni, miként dönt a négy országgyűlési képviselőből és négy nem parlamenti honatyából álló elnökség. A parlamentben a párt nem szavazta meg a törvénymódosítást. A csoport tagja viszont Toroczkai László is, aki a tüntetőket „tornából felmentett liberálisoknak” nevezte.

Az alaptörvény szerint azután, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítást, már csak konkrét politikai szereplőknek van lehetőségük az Alkotmánybírósághoz fordulni, így például az országgyűlési képviselők negyedének, ami ötven főt jelent.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke lapunknak elmondta, már elkészítették a beadványukat, és elküldték minden parlamenti pártnak, de a javaslatokra is nyitottak. Öt képviselőjük értelemszerűen alá is írja a papírokat. A legnagyobb ellenzéki frakcióval – huszonnyolc fővel – rendelkező MSZP képviselői ugyancsak alá fogják írni az íveket – közölte Nyakó István.

A szocialisták sajtófőnöke ugyanakkor úgy érzi, annyit ér ez, mint halottnak a csók. A biztos aláírók között van még a Párbeszédet képviselő Szabó Tímea, illetve lehet még számítani további néhány független képviselőre is, de a jobbikosok nélkül sehogy sem jön össze az ötven név. Az utólagos normakontroll egyébként nem befolyásolja a törvény hatálybalépését, ráadásul az Alkotmánybíróságot semmilyen határidő nem köti, hogy döntést hozzon.

Közben kiderült, hogy Altusz Kristófot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát kérte fel Orbán Viktor, hogy miniszterelnöki megbízottként tárgyaljon a külföldi egyetemek, legfőképp a CEU működéséről az Egyesült Államok kormányának küldötteivel.

Az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese egy, az amerikai nagykövetség által rendezett háttérbeszélgetésen közben leszögezte, hogy az amerikai kormány nagyon fontosnak tartja a CEU-t, és egyöntetűen az intézmény mögött áll. A konfliktust azonban nem Washington fogja megoldani, az intézménynek és a magyar kormánynak kell tárgyalóasztalhoz ülnie.

Hoyt Yee hangsúlyozta, a CEU ügyében megvan rá a hajlandóság, hogy a kormánnyal közösen megtalálják a legjobb megoldást annak érdekében, hogy Budapesten maradhassanak. Az pedig, hogy a hajlandóság kölcsönös-e, hamarosan kiderül – tette hozzá.

A helyettes államtitkárnál rákérdeztünk, lehet-e szerinte alapja azon pletykáknak, miszerint a CEU tekintetében orosz befolyás is szerepet játszhat a magyar kormány lépéseiben. Yee leszögezte, nem látták semmilyen bizonyítékát, hogy a vitába bármilyen harmadik ország beavatkozott volna. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon kapott tájékoztatás alapján szerinte akkor mi lehet a CEU-ügy hátterében, Hoyt Yee elmondta, nem tehet úgy, mintha ismerné a háttérben húzódó valamennyi motivációt. Egyes beszélgetőpartnerek beszámolói alapján azonban ezek közül az egyik az, hogy a magyar kormány úgy érzi, az egyetem igazságtalan előnyöket élvez más hasonló intézményekkel szemben, mivel mind magyar, mind pedig amerikai diplomát tud adni a hallgatóknak. Arra ugyanakkor – tette hozzá az amerikai tisztviselő –, hogy ez pontosan miért is lenne igazságtalan előny, nem kapott magyarázatot.

A múlt heti Kormányinfón Lázár János és Kovács Zoltán a CEU két „előjogát” említette: úgy folytat amerikai képzést, hogy az Egyesült Államokban nincs működő kampusza, valamint magyar és amerikai diplomát is kiad, míg a magyar egyetemek nem. Az előbbire egyszerű a magyarázat: az amerikai szabályok lehetővé teszik, hogy bejelentett székhellyel, de más országban működő kampusszal is ki lehet adni amerikai diplomát, ha megfelel a minőségi követelményeknek. Az ugyanis, hogy mi számít amerikai egyetemnek, amerikai hatáskör.

Lázár János és Kovács Zoltán másik állítása, amely szerint a CEU a magyar és amerikai diplomát is kibocsát, két okból sem állja meg a helyét: egyrészt a CEU valójában egy diplomát ad ki, amit az Egyesült Államokban is elismernek, másrészt eddig is megvolt rá minden magyar egyetemnek a lehetősége, hogy amerikai székhely bejegyzése után maguk is amerikai diplomát adjanak ki, ha megfelelnek az ottani minőségi követelményeknek. Például az ELTE is fogadta eddig a Boston University képzéseit, valamint a Szent István Egyetem is a Webster Universityét. Ilyenkor technikailag a magyar fél állítja ki az amerikai partnerintézmények diplomáit, amelyeket az Egyesült Államokban akkreditáltak.

A kormánypártok egyébként továbbra is kitartanak a szokásos kommunikációjuk mellett, miszerint semmilyen egyetemet nem zárnak be. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője igyekezett kifigurázni is a tüntetőket: „Most én szervezek egy tüntetést azért, hogy az ég legyen kék, és a kormány ne változtassa pirosra a színét.” A kormányhoz közel álló TV2 tegnap reggeli műsorában ráadásul azt is kifejtette, hogy a CEU szerinte mellékvágány, mellékhadszíntér, a végső vita mégiscsak a migrációs kérdés, mert ebben feszül egymásnak a magyar kormány és a „Soros György által alapított birodalom”.

Az ELTE kancellárjának kedden kiadott közleményében figyelmeztetett mindenkit, hogy az ELTE szabályzata szerint járjanak el, amikor tanórán kívüli eseményt akarnak tartani. A napokban sorozatosan tartottak nyílt előadásokat az egyetemen a CEU helyzetéről.

Ismét vonultak

Több százan tüntettek tegnap kora este a Budapesti Nyomozó Ügyészség épülete előtt, majd vonultak a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdához. hogy Gulyás Márton fogva tartása ellen tiltakozzanak. Az aktivistát hétfő éjjel vitték el a rendőrök, mert állítólag festékkel dobta meg a Sándor-palotát és a rendőröket. Az ügyészség garázdasággal és rongálással gyanúsítja Gulyást és egy társát, és gyorsított eljárásban való bíróság elé állításukat tervezi. A megmozduláson kisebb dulakodás alakult ki a tüntetők egy része és az épület előtt sorfalat álló rendőrök között. A nap folyamán is volt tiltakozás: az Együtt politikusai egyebek között az „Áder káder!” és a „Ruszkik, haza!” feliratot helyezték ki a Lendvay utcai Fidesz-székház épületére, illetve fújták fel a járdára. Utcai fellépést ígért Bayer Zsolt is. A kormánypárti publicista blogján tette közzé a CEU mellett tüntetőknek szánt sorait: „záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni [ ]. És dühösek leszünk. [ ] Majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni.” Szél Bernadett, az LMP társelnöke a Facebookon válaszolt. Azt írta, feljelentést tesznek Bayer Zsolt ellen közösség elleni uszítás miatt. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.