Áder aláírta a lex CEU-t

„A mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését” – írta az államfő. Kivárt az utolsó pillanatig.

„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti. Hasonlóan nem sérül az alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően” – írta nyilatkozatában a köztársasági elnök.

A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban, ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek – tette hozzá.

Áder János közölte, hogy a Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. „A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatók. Ezért a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését” – fogalmazott.

A köztársasági elnök mindemellett azt írta, a törvény gyors – bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő – elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki, és „jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak”.

Áder kiemelte: azért, hogy senkiben ne maradjon kétség az iránt, „a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó, magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek”, felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje meg az érintettekkel a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtásához.

„Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött, tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék” – zárta nyilatkozatát a köztársasági elnök.

A Central European University (CEU) határozottan ellenzi Áder János köztársasági elnök azon döntését, hogy aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. Ennek megfelelően a CEU haladéktalanul élni fog minden jogorvoslati eszközzel – írta közleményben az intézmény.

„A törvény elfogadását nem előzte meg a CEU-val, illetve az érintett magyar szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés, ami sérti a demokratikus államokban elfogadott törvényalkotási eljárás alapvető elemeit. A törvény nyilvánvalóan diszkriminatív módon egy amerikai intézmény ellen irányul” – fogalmaztak.

A közleményben azt írták, az új szabályozás arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a CEU számára az amerikai akkreditációjú mester- és doktori fokozatok nyújtását, úgy, ahogyan azt a magyar hatóságok jóváhagyásával tette sok éven át. A törvény olyan büntető jellegű határidőket szab, amelyeknek lehetetlen megfelelni – tették hozzá.

„A fentiek alapján elmondható, hogy a törvény előre megfontolt politikai támadás egy olyan független intézmény ellen, amely negyed százada büszke arra, hogy a magyar közélet szerves része. Minden jog adta lehetőséget kihasználva küzdeni fogunk a törvény ellen” – olvasható a közleményben.

A CEU hozzátette, hogy a köztársasági elnök „kölcsönös jó szándékra” és a tárgyalások haladéktalan megkezdésére szólít fel. „A CEU a sajnálatos esemény kezdete óta készen állt arra, hogy tárgyaljon a magyar kormánnyal. Eddig minden erre vonatkozó erőfeszítésünket visszautasították, valamint támadást intéztek egyetemünk jó hírneve ellen. Amennyiben a kormány valódi megoldást keres, úgy jelét is kell adnia a köztársasági elnök által említett jó szándéknak” – jelentették ki.

„Ahogy korábban is jeleztem, a CEU készen áll arra, hogy tárgyaljon a magyar kormánnyal, és olyan megoldást keressen, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradjon, ahol 25 éve működik – mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. – A tanszabadság azonban nem alku tárgya. Az egy olyan alapelv, amely minden jövőbeli tárgyalás alapját kell hogy képezze.”

„Áder egy káder” – reagált a köztársasági elnök döntésére az Együtt, elsőként az ellenzéki pártok közül. Közleménye szerint Áder János a lex CEU aláírásával bebizonyította, nem képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse. „Áder Jánost nem érdekli az, amit az alaptörvény és a demokrácia elvei előírnak. Az Együtt mostantól nem tekinti legitim köztársasági elnöknek Áder Jánost, az ehhez való kiállásra hívja fel a többi ellenzéki pártot is” – írták.

Hozzátették, a köztársasági elnök asszisztált ahhoz, hogy elvtársai Orbánisztánná változtassák Magyarországot. Szerintük Áder haverjához, Orbán Viktorhoz hasonlóan magasról tesz a demokráciára. Az Együtt úgy vélte, Áder János nem államfő, hanem egy káder, aki azt teszi, amit a fideszes pártközpontból Orbán üzen neki.

Nem fogalmazott finomabban Facebook-oldalán Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke sem. „Egy talpnyaló senki vagy, Áder! Holnap megyünk az Alkotmánybíróságra. Szerdán pedig gyertek tüntetni! Nem hagyjuk!” – írta az ellenzéki politikus.

Az MSZP szerint Áder János hétfőn bebizonyította, hogy alkalmatlan köztársasági elnöknek, mert nem képes felismerni a nemzet érdekét, és nem tudja kifejezni a nemzet egységét. Áder János csak egy pártkatona, akinek fontosabb Orbán Viktor véleménye, mint több millió ember egyöntetű akarata.

„A CEU-ellenes törvény aláírásával Áder János kiiratkozott abból a kultúrkörből, amelyet azok a Nobel-díjas tudósok, külföldi kormányok és egyetemek, művészek és politikusok képviselnek, akik kiálltak az egyetem megmaradása mellett.  Ma a CEU-t szüntetik meg, de holnap bármelyik intézménnyel megteheti ugyanezt a Fidesz-kormány. Ezt írta most alá Áder János” – olvasható a közleményben.

Az LMP közleményben azt írta, a párt szerint a köztársasági elnök az ország és a Fidesz érdeke közül megint az utóbbit választotta, amikor még megfontolásra sem küldte vissza a lex CEU-t az Országgyűlésnek. „A pártnak ennek ellenére meggyőződése, hogy a törvény alaptörvény-ellenes, ezért beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, amelyhez várja az összes ellenzéki párt támogatását” – közölték.

A Momentum is válaszolt Áder bejelentésére, legyávázva a köztársasági elnököt. Mint írta, az államfő így testesíti meg a nemzet egységét: amikor 80 ezren tüntetnek egy egyértelműen személyre szabott, de végül az egész magyar oktatásnak, így a teljes társadalomnak ártó ostoba törvénymódosításért, Áder János jogszabályok mögé bújik.

A mozgalomból alakult párt arra is rámutatott, hogy az elfogadott törvény jogszabályok alapján is bőven támadható, de Áder köztársasági elnökként akkor is visszaküldhet egy törvényt, ha egyszerűen nem ért egyet vele. Márpedig ha vizsgálta a lehetőségeket, valószínűleg meghallotta az emberek hangját – 80 ezer ember kiáltott egyszerre –, csak aztán magasról tett rá, mert a pozíciója fontosabb – írta a Momentum.

„Láttunk már ilyen megfutamodást: Orbán nemrég inkább szembement korábbi ígéreteivel, és saját döntéseként elkaszálta az olimpiai népszavazást, nehogy az emberek elmondhassák a véleményüket” – fogalmazott az ellenzéki párt, egyúttal megígérte, hogy a küzdelemnek nincs vége: ott lesz a civil szervezetekért tartott szerdai tüntetésen, és beadta népszavazási kérdéseit is a CEU, a magyar oktatás, a közös jövő védelmében.

Korábban többen is a köztársasági elnökhöz fordultak, kifejezve aggodalmukat a törvénymódosítás miatt:

Az Országgyűlés a múlt hét kedden, kivételes eljárásban, egyetlen nap alatt, kizárólag kormánypárti igen szavazatokkal fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely ellehetetlenítené a CEU, illetve a Közép-európai Egyetem működését a jelenlegi formájában. Az elfogadott módosítást Kövér László házelnök – bár elvileg három napja lett volna – már másnap továbbította a köztársasági elnöknek, így az államfőnek legkésőbb a mai napon kellett döntenie arról, hogy aláírja a törvényt, az Alkotmánybírósághoz fordul vagy visszaküldi a módosítást a parlamentnek újratárgyalásra.

A lex CEU egyébként kerülhet még az Alkotmánybíróság elé, vagy később akár nemzetközi fórumok elé, de minden további megoldás már hosszadalmas eljárás, ráadásul a hatálybalépést nem akadályozza meg. Létezik utólagos normakontroll is az Alkotmánybíróságnál, ezt az alaptörvény szerint például az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezheti. Ez ötven képviselőt jelent, ami csak úgy jöhet össze, ha az ellenzéki oldal pártjai összefognak, ami a lex CEU esetében aligha valószínű, bár az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is vannak olyan ügyek – például a földtörvénnyel kapcsolatban –, amelyekről az ellenzék közösen kért ilyen normakontrollt. Ugyanígy az AB-hez fordulhat a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa is. Az utólagos normakontrollnak ugyanakkor nincs halasztó hatálya, az Alkotmánybíróságot pedig semmilyen határidő nem köti ebben az esetben arra, hogy döntést hozzon. Emellett alkotmányjogi panasz is benyújtható az Alkotmánybíróságra, ezzel a lehetőséggel viszont csak azok élhetnek, akiket a szabályozás érint – tehát például oktatók vagy diákok –, és csak akkor, ha egy alaptörvényben biztosított jog sérül. Ebben az esetben is meglehetősen hosszú az eljárás, hiszen az AB-nál százhúsz nap van arra, hogy a panasz befogadásáról egyáltalán döntsenek, arra pedig, hogy mikor hoznak végleges határozatot, nincs semmiféle határidő.

A nemzetközi fórumok, például a kormányoldalon sokat bírált Emberi Jogok Európai Bírósága elé pedig akkor kerülhet az ügy, ha itthon minden jogorvoslati lehetőség lezárult. A strasbourgi bírósági eljárás akár évekig is tarthat.