Terjedelmes írásban kérte számon Orbán Viktoron a kormány háborús retorikáját, valamint az ellenvélemények elhallgattatását Pósfai Gábor, a Decathlon magyarországi ügyvezetője. „Viszket a tenyered? Mosd meg, és nyújtsd oda felebarátodnak. Ha már húsvét van” – üzente az egyébként magát kereszténynek valló Pósfai arra reagálva, hogy Orbán szerint a keresztény embereknek viszket a tenyerük a kormányellenes tüntetések rigmusait hallva.
A cégvezető ezt írja: „Abba most ne menjünk bele, hogy én keresztény emberként akár ezt ki is kérhetném magamnak, és számonkérhetném rajta a tízparancsolat különböző pontjait, különös tekintettel a VII., a VIII. és a X. pontra. De a legfőbb bajom inkább az, hogy aljasul megint előjön az uszítás, a magyar emberek tudatos egymással szembe fordítása, az »amit szabad nekünk, azt másoknak nem« effektus”.
Szerinte ennek az uszításnak már most drámai következménye van Magyarországon, „csak egy vélemény lehet helyes. Csak nekünk lehet igazunk. Mindig háborúzni kell. Elmúltnyolcév, magánnyugdíjpénztárak, Gyurcsány, Bajnai, kizsákmányoló multik, migránsok, EU, Simicska, Brüsszel, Soros – állítsunk meg mindenkit, mindenki ellenünk van! Mindig más a hibás” – írja Pósfai. És közben embereket, barátokat, családokat fordítanak egymás ellen a demagóg, sokszor teljesen alaptalan és értelmetlen érvrendszerükkel. Magyarországon mindig is hiányzott a normális vitakultúra, de az „elmúlthétév” még a csíráit is megszüntette, elkezdte teljesen elbutítani az embereket. Mert vitázni veszélyes. Ahhoz kellenének kellően alátámasztott érvek. Ahhoz tisztelni kellene a másikat. És az politikailag nem lenne olyan kifizetődő. Miért nem lehet normálisan leülni egymással? Ha erősödik egy ellenvélemény (netadó, vasárnapi zárvatartás, olimpia stb.), akkor gyorsan levesszük napirendről. Miközben több témáról lett volna értelme vitatkozni, átbeszélni. Ugyanez igaz a migránshelyzetre is. Valódi probléma, de nem normálisan beszélünk róla, hanem háborús, rövid távú politikai érdekeket szolgáló kontextusba helyezve. Sok olyan ismerősöm van, aki még mindig hisz ezeknek a szólamoknak. Tiszteletben tartom a véleményüket, bár sajnálom, hogy ez így van, de látom azt is, hogy ez minek lehet a következménye. A mindennapos agymosás tökéletessé vált, és ez egyáltalán nem segíti a tisztánlátást” – magyarázza a cégvezető.
A legszörnyűbbnek azt nevezte, hogy a véleménytisztelet, a nyitottság egyre kevésbé van meg a másik iránt, erről pedig az elmúlt tizenöt-húsz év összes politikusa tehet, de leginkább az „elmúlthétév”, amely megveti azt, akinek más a véleménye.
„Tüntetni akkor lehet, ha azt a Békemenet csinálja. Újságot akkor lehet csinálni, ha az azt írja, amit mi akarunk. Az a jó keresztény (definíciószerűen), aki ránk szavaz. Az iskola legyen egyféle, ne gondolkodjon ott senki. A multi az akkor jó, ha munkahelyet teremt, de majd megmondjuk, hogy azt hogyan tegye. A szerencsejáték csak akkor veszélyes, ha nem mi szedjük belőle a hasznot. A bankok kizsákmányolók, persze csak akkor, ha nem államiak. Az átláthatóság fontos, kivéve a közbeszerzéseknél és az állami szerveknél. A dohányzás káros, persze akkor nem, ha abból is mi húzunk hasznot. Sorolhatnám nagyon sokáig” – fakadt ki Pósfai.
Szerinte „el kéne kezdeni építeni valami normális társadalmat. Együtt. És utóbbi nem egy politikai párt neve ebben a mondatban, hanem utalás arra, hogy szétszakadva, egymásra fújva, egymást hergelve nem fog menni. Sőt: társadalmi katasztrófához vezet majd” – állítja.
