Ma hangosan CEU-ellenes a Fidesz, de az egyetemet nem állami, magyar oktatási intézményként elismerő törvény sürgősségi tárgyalásának 2004. május 10-ei elfogadásához ők is kellettek. A szavazás Parlament.hu oldalon elérhető adataiból kiderül, hogy olyan, fidesz–KDNP-s színekben országgyűlési képviselőként dolgozó politikusok szavazták meg a sürgősségi eljárást, mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Ám a sürgősséget megszavazó szocialisták – például Botka László jelenlegi miniszterelnök-jelölt – hosszú-hosszú névsora utáni első név nem másé, mint Áder János későbbi köztársasági elnöké.
Cikkünk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy Áder magát a törvényt is megszavazta volna, amint az a 444 később kiszúrta, a június 21-i parlamenti szavazáson már csak szocialista és szabad demokrata képviselők szavaztak igennel. A tévedésért elnézést kérünk.
Az államfő 2017. április 10-én – tehát egy hónap híján tizenhárom évvel később – aláírta a lex CEU-nak is nevezett törvényt, amely ellehetetleníti az egyetem működését, és visszavonja a 2004-es törvényt.
„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti. Hasonlóan nem sérül az alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően” – írta nyilatkozatában a köztársasági elnök. A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban, ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek – tette hozzá.
Más kérdés, hogy végül mégis az Alkotmánybíróság elé kerül a jogszabály, miután az LMP összegyűjtötte a független, jobbikos és szocialista országgyűlési képviselők ehhez szükséges aláírásait. Pénteken Hadházy Ákos LMP-társelnök jelentette be, hogy összejött az ötven aláírás, így benyújtották a lex CEU-t az Alkotmánybírósághoz.
Vasárnap egyébként az is kiderült, hogy mióta az Oktatási Hivatal (OH) tavaly megkezdte a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények működési engedélyének felülvizsgálatát, hat eljárásban született jogerős lezáró döntés, mind a hat esetben visszavonják az engedélyt. Az érintett intézmények többsége brit, és egyik sem a CEU.
A köztársasági elnök kedden az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba látogat, ahol rendhagyó órát tart majd a diákoknak – ám ennek negyven tanár nagyon nem örül. „Nem értünk egyet a lex CEU-ként aposztrofált törvény elfogadásának módjával, a törvény tartalmával, sem pedig a törvény szellemiségével. Kiállunk a tanulás és a tanítás szabadsága, valamint a nyílt társadalmi viták szükségessége mellett” – írták nyilatkozatukban az oktatók.
