Hétfőn befejezi aktuális kéthetes ülését az Országgyűlés. Az ülésnap 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, amit kérdések és azonnali kérdések követtek. Az uniós bérekről szóló vitát az utolsó napirendi pontban bonyolítják le. A Jobbik a kérdés tárgyalását kérő javaslatában hangsúlyozta, Magyarország gazdasági stratégiája az „alacsony bérekre és a munkavállalókat a munkaadóval szemben hátrányba hozó, a kiszolgáltatottságot erősítő munkajogi szabályozásra épül”. Az ellenzéki párt szerint ezért a képzett munkaerő „csak a lecsúszás és a teljes elszegényedés” vagy a külföldre vándorlás között dönthet. „Meggyőződésünk, hogy a valódi európai gazdasági és pénzügyi unió elengedhetetlen feltétele a mai, jelentős különbségek mérséklése, hosszabb távon pedig megszüntetése” – fogalmaztak a Jobbik képviselői indítványukban, amelynek tárgyalását az MSZP és az LMP is támogatta.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a vitanapon azt mondta, mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el. Ahhoz, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, megfelelő gazdasági feltételekre és olyan munkahelyekre van szükség, ahol képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalóknak kifizetni – fejtette ki. Hozzátette: szükség van olyan munkavállalókra is, akik az adott feladatot el tudják végezni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a béremelésről van szó, és ebben a célban egyet is értenek, ám az eszközökkel kapcsolatban nem. „Ebben az évben akár négyszázalékos gazdasági növekedés is elképzelhető, úton vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz” – jelentette ki. Mint mondta, az adócsökkentéseket a baloldali pártok és a Jobbik elnöke nem szavazta meg az év végén.
„Egy olyan javaslatról van szó, amely jogokat, jogköröket venne el a tagországoktól”, ezzel együtt Magyarországtól – mondta a Jobbik javaslatával kapcsolatban. Hozzátette: az a párt helyezkedik most erre az álláspontra, amely „nemrég még büszkén égette az uniós zászlót”.
„Az a baloldal követel most béremelést, amely egyhavi bért vett el sokaktól, és amelynek a kormányzása alatt megduplázódott a munkanélküliség.” A Jobbik pedig folyamatosan a béremelést kéri számon, és amikor erre lehetőség lenne, nem szavazza meg a javaslatokat. Ha az ellenzék valóban béremelést szeretne, hagyjon fel az adóterveivel és azzal, hogy Magyarországtól jogköröket vonna el – szögezte le Dömötör Csaba.
A fideszes Bánki Erik felszólalásában közölte, a kormányalakításkor egymillió munkahely teremtését ígérték tíz év alatt, és időarányosan jól állnak. „Lassan olyan szintre érünk, hogy nincs munkanélküliség, bizonyos területeken munkaerőhiányról beszélünk” – jelentette ki. A kormány mindent megtett a felzárkóztatásért – közölte. A tagállamok hatáskörébe tartozik saját foglalkoztatáspolitikájuk és szociálpolitikájuk megteremtése. Összességében minden olyan lépés, amely a magyar hatáskörök csökkentését jelentené, nemhogy segítené a magyar bérek felzárkóztatását, hanem gyengítené – vélekedett Bánki Erik.
A fideszes Czomba Sándor kijelentette, ma a harmadik súlyos probléma a munkanélküliség, míg 2010-ben minden szempontból sereghajtók voltunk. A kormány közvetítésével ugyan, de elsősorban a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk, s ez „2010 óta mindig így történt”, a kormánynak pedig ezután is a főszereplők problémáinak kezelése a feladata. 2018-ra a létminimumot fogja elérni a nettó minimálbér mértéke – fűzte hozzá. A képviselők hangos morajlása kísérte Czomba Sándor szavait.
Az MSZP-s Varga László azt mondta, Magyarországon nagyon komoly elvándorlás alakult ki, és a folyamat a Fidesz kormányzása alatt drasztikusan felgyorsult. Hozzátette: bármit mondott is Bánki Erik, az egyetlen lehetőség a nagyarányú béremelés – a bérkülönbség fenntartása Magyarország és Nyugat-Európa között a nyugat-európai országok érdekeit szolgálja, míg hazánkban elképesztő problémákat okoz. Meg kell szüntetni az országrészek és a nemek közti különbségeket, de a munkáltatói terheket is csökkenteni kellene – jelentette ki.
Megsértette a szemléltetés szabályait – rótták meg a felszólalás után Vargának, az MSZP-s Gúr Nándor pedig erre reagálva azt kérte, „ne tegyük nevetségessé a parlamentet”.
Gúr Nándor arról beszélt, arra kell vigyázni, hogy ne legyen dolgozói szegénység, az emberek többsége ne a minimálbér alatt keressen. Már „nem az uniós béreket üldözzük”, a visegrádi bérek után kapaszkodunk – jelentette ki.
Szanyi Tibor EP-képviselő azt mondta, általánosságban azokban az országokban magasabbak a jövedelmek, ahol a GDP is magasabb, ez a téma versenyképességi probléma.
A KDNP-s Hollik István arról beszélt, a tagállamok közti munkabérkülönbségek csökkentése valóban cél, de „jó úton indultunk el, és ezen az úton kell tovább haladnunk”. Azonban e kérdéseket tagállami hatáskörben kell hagyni. A felzárkózást a tisztességes verseny és a belső piachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása teszi lehetővé – vélekedett.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte, annak, hogy az európai bérszakadékot megszüntessük, együtt kell járnia a versenyképesség és az itteni vállalkozások megerősítésével. Nemcsak Brüsszel a hibás, hanem a kormányok is. „Kalandvágy ahhoz kell, hogy itt maradjunk” – mondta, reagálva azon állításokra, amelyek ezzel magyarázzák az elvándorlást.
A jobbikos Gyöngyösi Márton közölte, a kohéziós politikát arra használják fel, hogy a választások előtt „látványberuházásokat” mutassanak fel Magyarországon. Minden olyan mutató, amely hazánk versenyképességéről és termelékenységéről készült, azt mutatja, hogy Magyarország regionális és globális szinten is teljesen leszakadt.
Az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, vannak „alibimunkahelyek”, mivel egy „alibikormányzás” ilyeneket tud létrehozni. Hozzátette: egy jól működő országban nem lopják el azokat a pénzeket, amelyek felnőttoktatásra kellenek, pedig a felnőttoktatás területén az utolsó helyen állunk. Magyarországon a korrupció akadályozza meg a termelékenység növekedését – fűzte hozzá.
Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, a Fidesz és a Jobbik „versenyt harsog” egymással ebben a parlamenti vitában. Az LMP letette sorra a bérválság felszámolásával kapcsolatos javaslatait, és ezért a magyar kormány a felelős, nem lehet Brüsszelre vagy az Európai Unióra mutogatni. Rossz úton jár Magyarország – mondta az LMP társelnöke.
