Az uniós bérek ügyében ugrottak egymásnak a képviselők

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Jobbik tovább sürgeti a béruniót, a Fidesz arra emlékezteti, hogy nemrég még EU-s zászlót égetett.

MN
2017. 04. 10. 16:14

„Az a baloldal követel most béremelést, amely egyhavi bért vett el sokaktól, és amelynek a kormányzása alatt megduplázódott a munkanélküliség.” A Jobbik pedig folyamatosan a béremelést kéri számon, és amikor erre lehetőség lenne, nem szavazza meg a javaslatokat. Ha az ellenzék valóban béremelést szeretne, hagyjon fel az adóterveivel és azzal, hogy Magyarországtól jogköröket vonna el – szögezte le Dömötör Csaba.

A fideszes Bánki Erik felszólalásában közölte, a kormányalakításkor egymillió munkahely teremtését ígérték tíz év alatt, és időarányosan jól állnak. „Lassan olyan szintre érünk, hogy nincs munkanélküliség, bizonyos területeken munkaerőhiányról beszélünk” – jelentette ki. A kormány mindent megtett a felzárkóztatásért – közölte. A tagállamok hatáskörébe tartozik saját foglalkoztatáspolitikájuk és szociálpolitikájuk megteremtése. Összességében minden olyan lépés, amely a magyar hatáskörök csökkentését jelentené, nemhogy segítené a magyar bérek felzárkóztatását, hanem gyengítené – vélekedett Bánki Erik.

A fideszes Czomba Sándor kijelentette, ma a harmadik súlyos probléma a munkanélküliség, míg 2010-ben minden szempontból sereghajtók voltunk. A kormány közvetítésével ugyan, de elsősorban a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk, s ez „2010 óta mindig így történt”, a kormánynak pedig ezután is a főszereplők problémáinak kezelése a feladata. 2018-ra a létminimumot fogja elérni a nettó minimálbér mértéke – fűzte hozzá. A képviselők hangos morajlása kísérte Czomba Sándor szavait.

Az MSZP-s Varga László azt mondta, Magyarországon nagyon komoly elvándorlás alakult ki, és a folyamat a Fidesz kormányzása alatt drasztikusan felgyorsult. Hozzátette: bármit mondott is Bánki Erik, az egyetlen lehetőség a nagyarányú béremelés – a bérkülönbség fenntartása Magyarország és Nyugat-Európa között a nyugat-európai országok érdekeit szolgálja, míg hazánkban elképesztő problémákat okoz. Meg kell szüntetni az országrészek és a nemek közti különbségeket, de a munkáltatói terheket is csökkenteni kellene – jelentette ki.

Megsértette a szemléltetés szabályait – rótták meg a felszólalás után Vargának, az MSZP-s Gúr Nándor pedig erre reagálva azt kérte, „ne tegyük nevetségessé a parlamentet”.

Gúr Nándor arról beszélt, arra kell vigyázni, hogy ne legyen dolgozói szegénység, az emberek többsége ne a minimálbér alatt keressen. Már „nem az uniós béreket üldözzük”, a visegrádi bérek után kapaszkodunk – jelentette ki.

Szanyi Tibor EP-képviselő azt mondta, általánosságban azokban az országokban magasabbak a jövedelmek, ahol a GDP is magasabb, ez a téma versenyképességi probléma.

A KDNP-s Hollik István arról beszélt, a tagállamok közti munkabérkülönbségek csökkentése valóban cél, de „jó úton indultunk el, és ezen az úton kell tovább haladnunk”. Azonban e kérdéseket tagállami hatáskörben kell hagyni. A felzárkózást a tisztességes verseny és a belső piachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása teszi lehetővé – vélekedett.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte, annak, hogy az európai bérszakadékot megszüntessük, együtt kell járnia a versenyképesség és az itteni vállalkozások megerősítésével. Nemcsak Brüsszel a hibás, hanem a kormányok is. „Kalandvágy ahhoz kell, hogy itt maradjunk” – mondta, reagálva azon állításokra, amelyek ezzel magyarázzák az elvándorlást.

A jobbikos Gyöngyösi Márton közölte, a kohéziós politikát arra használják fel, hogy a választások előtt „látványberuházásokat” mutassanak fel Magyarországon. Minden olyan mutató, amely hazánk versenyképességéről és termelékenységéről készült, azt mutatja, hogy Magyarország regionális és globális szinten is teljesen leszakadt.

Az LMP-s Hadházy Ákos arról beszélt, vannak „alibimunkahelyek”, mivel egy „alibikormányzás” ilyeneket tud létrehozni. Hozzátette: egy jól működő országban nem lopják el azokat a pénzeket, amelyek felnőttoktatásra kellenek, pedig a felnőttoktatás területén az utolsó helyen állunk. Magyarországon a korrupció akadályozza meg a termelékenység növekedését – fűzte hozzá.

Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, a Fidesz és a Jobbik „versenyt harsog” egymással ebben a parlamenti vitában. Az LMP letette sorra a bérválság felszámolásával kapcsolatos javaslatait, és ezért a magyar kormány a felelős, nem lehet Brüsszelre vagy az Európai Unióra mutogatni. Rossz úton jár Magyarország – mondta az LMP társelnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.