Civil tüntetők zavarták meg az igazságügyi bizottság ülését

A kormánypárti többség egyetlen módosító indítványt sem támogatott a civileket megbélyegző törvényhez.

Az igazságügyi bizottság kedden tárgyalta a civiltörvény néven híressé vált javaslatot. Az ülésre kéttucatnyi civil tüntető is bejutott, akik táblákat a magasba tartva hívták fel a figyelmet a szerintük káros tervezetre. Ezekre egyebek mellett azt írják, „Szót kérünk”, „Nem a civilek megbélyegzésére”, illetve „Rubovszky György ne szavazza meg a civiltörvényt” vagy „Répássy Róbert ne szavazza meg a civiltörvényt”.

###HIRDETES###

Rubovszky György, a bizottság elnöke már az ülés elején szóvá tette, hogy sokan jelentek meg a teremben – annak ellenére, hogy a sajtószolgálat helyhiányra hivatkozva többeknek nem adott belépőt –, és azt mondta, a jövőben három főben fogja maximalizálni az egyébként nyilvános ülésre beengedett vendégek számát. Azt ezt kifogásoló ellenzéki képviselők érveit azzal söpörte le, hogy ehhez a törvény szerint joga van, és nem kívánja folytatni a „purparlét” – közölte a helyszínről tudósítónk.

Eközben Budai Gyula, illetve Szél Bernadett és Szabó Tímea kiabáltak egymásnak az asztal két végéről (a fideszes képviselő a Párbeszéd társelnökének azt kiabálta, hogy „Téged ki kérdezett?!”) – a bizottság elnöke őket is figyelmeztette, hogy ki fogja vezettetni az érintetteket a teremből, ha folytatják.

Kis idő elteltével a házőrséget is hívta az ülést levezető elnök. Két fő érkezett a terembe, akiknek Rubovszky azt mondta, házszabálysértés történt. Egyikük felírta, kinél milyen transzparensek vannak, de végül nem intézkedett. Az ülést Rubovszky 12 óráig felfüggesztette.

Előbb jobbikos képviselők kifogásolták, hogy miért nem folytatódik a tárgyalás, hiszen a tiltakozók csendben vannak. Szávay István azt mondta: gondolja át, kell-e az nekik, hogy a világsajtó azzal legyen tele, ahogy 40 kilós nőket visznek ki az őrök. A bizottság elnöke szerint hazugságok vannak a transzparenseken – kiderült, hogy félreolvasta ezeket, „ne szavazza meg” helyett „nem szavazza meg”-et értett.

Nem sokkal később már Budai Gyula is azt mondta: ez csak véleménynyilvánítás, folytathatnák az ülést, de Rubovszky szerint hamis vélemények vannak a táblákon. Az ülés végül a nélkül folytatódott, hogy az őrség elvitte volna az aktivistákat, ők végigállták a több mint kétórás ülést.

Rubovszky ugyanakkor jelezte, hogy a házbizottsághoz fordul, hogy kiderüljön, ki hozta be a vendégeket, és szigorú eljárást fog kérni, mert „aljas módon” betörtek a bizottság ülésére (később Szél Bernadett a Facebookon közölte, hogy ő engedte be az Országházba a tüntetőket, nem kell sokáig keresni a tettest). Rubovszky ugyanakkor azt is Szél fejéhez vágta, hogy olvassa el a házszabályt, ha már egyszer ő a frakcióvezető.

Az LMP-s Szél Bernadett szerint Magyarország legnagyobb baja, hogy nem tudjuk, a költségvetési pénz hogy és hol landol, ezért ő és Hadházy benyújtottak egy módosítót, ami mindenhol kicserélte a „külföldről támogatott” kifejezést, „közpénzből támogatottra”. A jobbikos Staudt Gábor azt szeretné, ha maradna a külföldről támogatott, de mellett lenne közpénzből támogatott kategória is, hogy a CÖF se maradjon ki.

Vitányi István fideszes képviselő, a javaslat egyik előterjesztője nem támogatta az ellenzéki módosítót, amely kivette volna a törvény hatálya alól egyebek mellett a nemzetiségi és segélyszervezeteket, illetve azokat, akik közvetlenül Brüsszelből kapnak EU-s támogatást, de azt mondta, ebben az ügyben nyitottak, és mire a plenáris ülésre kerül a javaslat, benyújtanak hasonló módosítót.

Szabó Tímea a fideszes Répássy Róbertet idézte, aki fél éve még konkrétan megbélyegzésnek nevezte a Jobbik hasonló javaslatát. Ugyanezt most a Fidesz nyújtotta be, ami „komplett elmebaj”, az Országgyűlés pedig „elmegyógyintézet”. A törvény szerinte nem csak megbélyegző, de tönkreteszi az érintett szervezeteket, a Norvég Alap például autistákat, fogyatékosokat vagy nagycsaládosokat is támogatott. „Ez egy alávaló, szemét dolog” – mondta Szabó Tímea.

Répássy szerint a Jobbik akkori javaslata ügynöknek minősítette volna a külföldről támogatott szervezeteket, ezt nyilván nem támogatták. „Ha igaz, hogy több száz vagy ezer szervezet kap ilyen támogatást, akkor a törvény nem lesz megbélyegző” – mondta Répássy, aki szerint nem tesznek mást, csak egy adatbázisban közzéteszik az adatokat. Azzal érvelt, hogy a pártok a rendszerváltás óta nem fogadhatnak el külföldi támogatást, a javaslatot pedig az 1938-as amerikai lobbitörvényhez hasonlította, amely valóban ismeri a „külföldi ügynök” fogalmát. 

A baloldali ellenzék szerint viszont itt szó sincs lobbistákról, a törvény provokatív és ellehetetleníti az érintett szervezetek működését, ráadásul egy az egyben másolja a hasonló orosz törvényt. „Orosz ügynökök vagytok egytől egyig!” – vágott közbe Szél Bernadett. Budai Gyula szerint ez már olyan kategória, amiért Szélnek valahol felelnie kell. Szabó Szabolcs független képviselő (Együtt) pedig azt mondta: „Rákosi Mátyás a tíz ujját megnyalta volna” a javaslattól.

A kormánypárti többség több mint két órás, személyeskedéssel és közbeszólásokkal zsúfolt vitában – ahogy ez várható volt – egyetlen ellenzéki módosító indítványt sem támogatott. A javaslat részletes vitáját ezzel lezárták.