Fiatalabb anyák, kevesebb abortusz

Húszéves csúcson a magyar nők termékenységi szintje.

Az összes gyermekszámtöbblet közel 84 százaléka egyébként a 30 évesnél fiatalabb nőktől származott, vagyis több fiatal nő vállalt gyereket, ami nagyon fontos előrelépést jelent. Az már nem ennyire jó hír, hogy a legjelentősebb termékenységemelkedés a 20 évesnél fiatalabb korosztálynál történt, és egyébként átlagot meghaladóan nőtt a 45 éves és ennél idősebb nők termékenységi szintje is.

Vizsgálták azt is, hogy az újszülöttek mekkora hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból, ami jól mutatja, hogy csökken vagy nő a népszerűsége a hagyományos családmodellnek. A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben – az ezredfordulón egy rövid megtorpanást leszámítva – folyamatosan emelkedett, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját: ebben az évben már az újszülöttek közel 48 százaléka jött világra házasságon kívül. 2016-ban hosszú évek után megfordult a trend: az előző évhez viszonyítva 3,3 százalékkal, 1578-cal emelkedett a házasságból született gyermekek száma.

A házasodási kedv egyébként tovább erősödött: míg 2010-ben mindössze 35,5 ezer házasságot kötöttek (ez volt az egyik legalacsonyabb érték a népmozgalmi statisztika történetében), tavaly már 52 ezer esküvőre került sor, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 46 százalékkal múlta felül a 2010-es mélypontot. 1996 óta a legtöbb házasságot 2016-ban kötötték. A házasságkötések életkor szerinti profilja nem változott: továbbra is a húszas éveik második felében járó nőknél és a harmincas éveik elején járó férfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés. Figyelmet érdemel, hogy a 30–39 éves nőknél és a 35–39 éves férfiaknál is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a házasságkötési kedv növekedése.

A 2010 előtti években magas szinten stagnáló, évi 24–25 ezer körüli váláshoz képest 2010 és 2014 között határozottan csökkent a felbontott házasságok száma. 2015-ben azonban a javuló irányzat megtorpant, és ismét 20 ezer fölé emelkedett ez a mutató. 2016-ban újra kedvező fordulat jött: a bíróság által kimondott, 19 600-ra becsült számú válás számszerűen 715-tel, 3,5 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és lényegében azonos volt a két évvel korábbi, évtizedek óta rekordalacsonynak számító számmal. Ha a válások száma úgy csökken, hogy közben a házasságkötéseké dinamikusan emelkedik, akkor ez a házas párkapcsolatok növekvő stabilitására utal.

A terhességmegszakítások száma már jó pár éve mérséklődik, és jelentős eredmény, hogy ez a tendencia tavaly sem fordult meg. A 2016. évi 30,4 ezer beavatkozás közel 780-nal, azaz 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenő irányzat azonban nem minden korcsoportra volt jellemző. A tizenéves fiatalok körében némileg kevesebb volt az abortusz, de a húszas éveik elején járó nőknél emelkedett az ilyen beavatkozások száma. Ez azért különösen kedvezőtlen, mert az emelkedés éppen abban a korcsoportban történt, ahol egyébként is a leggyakoribb a terhességek művi megszakítása. Ráadásul a 25 évesnél fiatalabb nők körében különösen nagy kockázattal járhat a művi vetélés, mivel gyakran első terhességüket szakíttatják meg. A legnagyobb mértékű javulás a 35 éves és az idősebb nőknél történt, ami összefügghet azzal, hogy az ilyen korú nők gyakrabban vállalnak gyermeket, mint korábban.

A tavalyi esztendő szinte egyetlen kedvezőtlen fordulatra utaló demográfiai adata a magzati halálozások (a spontán vetélések és a halva születések) mutatója: 17 ezerre becsülik az így elvesztett gyermekek számát, ami 1,8 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy 2016-ban száz élve születésre még mindig 51 magzati veszteség (a magzati halálozás és művi vetélés együttvéve) jutott, vagyis három terhességből egyből még mindig nem születik gyermek.