Bár tavaly a születésszám csak kismértékben nőtt, eközben húszéves rekordszintre emelkedett a termékenység, ami csak azért nem hozott demográfiai áttörést, mert ezalatt jelentősen csökkent a szülőképes korú nők száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évre vonatkozó részletes demográfiai elemzéséből. Több, évtizedek óta kedvezőtlen tendencia is megtört tavaly, így például a gyermekvállalási kedv hosszú évek óta először a 30 év alatti korosztály esetében nőtt a legnagyobb mértékben. Több mint két évtizede nem volt annyi esküvő, mint tavaly, és ami még ennél is meglepőbb fordulat: megtorpant a válások számának évek óta tartó emelkedése, és most először nőtt a házasságban született gyermekek száma is. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy erősödött és stabilabbá vált a hagyományos családmodell. Mindeközben tovább csökkent az abortuszok száma, bár még mindig elkeserítő, hogy évente 30 ezer születendő baba elől elveszik az élet lehetőségét.
2016-ban összesen 93 100 gyermek született, 1,5 százalékkal, 1410 újszülöttel több az előző évinél.
Ez az emelkedés sajnos nem mondható jelentősnek, és mivel még mindig jóval többen halnak meg, mint ahányan világra jönnek Magyarországon, továbbra is évről évre fogy hazánk népessége. Ha viszont a számok mögé nézünk, kiderül, hogy annak ellenére nőtt a gyermekvállalási kedv, hogy közben csökkent a szülőképes korú nők száma. Az előző évhez viszonyítva ugyanis mintegy 16,5 ezer fővel csökkent a 15–49 éves nők létszáma. Ezen belül különösen a 40 évesnél fiatalabbak száma esett vissza, míg az annál idősebb, gyermeket már ritkábban vállaló korosztály 25 ezer fővel gyarapodott. Több mint 7 ezerrel csökkent a szülőképes korba lépő 15–19 éves nők létszáma, és közel ugyanennyivel mérséklődött a 20–24 éveseké, de a legjelentősebb visszaesés a 30-as éveikben járó nők körében történt, ők mintegy 28 ezer fővel lettek kevesebben.
Ha a születések száma úgy emelkedik, hogy közben a gyermekvállalásra képes nők létszáma csökken, akkor ez egyértelműen a termékenység növekedésének a következménye. A 2016-os termékenységi szint mellett száz nő 149 gyermeket hozna világra élete folyamán, öttel többet, mint egy évvel korábban. Ez 3,5 százalékos termékenységnövekedést jelent, ami több mint kétszerese a születésszám másfél százalékos emelkedésének. Ez a szint ugyanakkor továbbra is számottevően elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához szükséges gyermekszámtól, de 1996 óta így is ez a legmagasabb érték.
Az összes gyermekszámtöbblet közel 84 százaléka egyébként a 30 évesnél fiatalabb nőktől származott, vagyis több fiatal nő vállalt gyereket, ami nagyon fontos előrelépést jelent. Az már nem ennyire jó hír, hogy a legjelentősebb termékenységemelkedés a 20 évesnél fiatalabb korosztálynál történt, és egyébként átlagot meghaladóan nőtt a 45 éves és ennél idősebb nők termékenységi szintje is.
Vizsgálták azt is, hogy az újszülöttek mekkora hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból, ami jól mutatja, hogy csökken vagy nő a népszerűsége a hagyományos családmodellnek. A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben – az ezredfordulón egy rövid megtorpanást leszámítva – folyamatosan emelkedett, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját: ebben az évben már az újszülöttek közel 48 százaléka jött világra házasságon kívül. 2016-ban hosszú évek után megfordult a trend: az előző évhez viszonyítva 3,3 százalékkal, 1578-cal emelkedett a házasságból született gyermekek száma.
A házasodási kedv egyébként tovább erősödött: míg 2010-ben mindössze 35,5 ezer házasságot kötöttek (ez volt az egyik legalacsonyabb érték a népmozgalmi statisztika történetében), tavaly már 52 ezer esküvőre került sor, ami 12 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 46 százalékkal múlta felül a 2010-es mélypontot. 1996 óta a legtöbb házasságot 2016-ban kötötték. A házasságkötések életkor szerinti profilja nem változott: továbbra is a húszas éveik második felében járó nőknél és a harmincas éveik elején járó férfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés. Figyelmet érdemel, hogy a 30–39 éves nőknél és a 35–39 éves férfiaknál is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a házasságkötési kedv növekedése.
A 2010 előtti években magas szinten stagnáló, évi 24–25 ezer körüli váláshoz képest 2010 és 2014 között határozottan csökkent a felbontott házasságok száma. 2015-ben azonban a javuló irányzat megtorpant, és ismét 20 ezer fölé emelkedett ez a mutató. 2016-ban újra kedvező fordulat jött: a bíróság által kimondott, 19 600-ra becsült számú válás számszerűen 715-tel, 3,5 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és lényegében azonos volt a két évvel korábbi, évtizedek óta rekordalacsonynak számító számmal. Ha a válások száma úgy csökken, hogy közben a házasságkötéseké dinamikusan emelkedik, akkor ez a házas párkapcsolatok növekvő stabilitására utal.
A terhességmegszakítások száma már jó pár éve mérséklődik, és jelentős eredmény, hogy ez a tendencia tavaly sem fordult meg. A 2016. évi 30,4 ezer beavatkozás közel 780-nal, azaz 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenő irányzat azonban nem minden korcsoportra volt jellemző. A tizenéves fiatalok körében némileg kevesebb volt az abortusz, de a húszas éveik elején járó nőknél emelkedett az ilyen beavatkozások száma. Ez azért különösen kedvezőtlen, mert az emelkedés éppen abban a korcsoportban történt, ahol egyébként is a leggyakoribb a terhességek művi megszakítása. Ráadásul a 25 évesnél fiatalabb nők körében különösen nagy kockázattal járhat a művi vetélés, mivel gyakran első terhességüket szakíttatják meg. A legnagyobb mértékű javulás a 35 éves és az idősebb nőknél történt, ami összefügghet azzal, hogy az ilyen korú nők gyakrabban vállalnak gyermeket, mint korábban.
A tavalyi esztendő szinte egyetlen kedvezőtlen fordulatra utaló demográfiai adata a magzati halálozások (a spontán vetélések és a halva születések) mutatója: 17 ezerre becsülik az így elvesztett gyermekek számát, ami 1,8 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy 2016-ban száz élve születésre még mindig 51 magzati veszteség (a magzati halálozás és művi vetélés együttvéve) jutott, vagyis három terhességből egyből még mindig nem születik gyermek.
