Legutóbb tizenegy éve volt annyira magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint tavaly – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Korai iskolaelhagyónak azokat a középfokú végzettséggel nem rendelkező, 18–24 éves fiatalokat tekintjük, akik a mérés időpontjához viszonyított elmúlt négy hétben semmilyen képzésben sem vettek részt.
2015-ben még 11,6 százalék volt az arányuk, tavalyra már leromlott 12,5 százalékra. Ez a szám az uniós országok átlagos 10,8 százalékához képest gyenge. Az adatok szerint a magyar férfi tanulók esetében rosszabb a helyzet: átlagosan 12,9 százalékuk hagyta ott idejekorán a tanulmányait, a nők esetében ez csak 12,1 százalék volt.
A magyar statisztika több ok miatt is aggasztó. Egyrészt annak ellenére növekszik a korai iskolaelhagyók aránya, hogy Magyarország az unió tagjaként vállalta, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenti ezt a számot. Ehhez képest 2014 óta csak romlik a helyzet, holott 2010-ben még 10,8 százalékon állt a mutató, ami egyben az elmúlt húsz év legjobb eredménye is volt. Ugyancsak kedvezőtlen hazánkra nézve, hogy míg az itthoni adatok egyre gyengébbek, a tagországok összesített átlaga folyamatosan javul. Például az említett EU-s stratégia elfogadásának évében, 2010-ben az unió országaiban átlagosan 13,9 százalék volt a korai iskolaelhagyás aránya, ez a tavalyi évre több mint 3 százalékpontot javult.
Például a hazánkkal szomszédos tagországoknak kivétel nélkül sikerült vagy valamelyest javítaniuk eredményeiken a tavalyi évre, vagy legalább megőrizni a 2015-ös átlagot.
Azt, hogy Magyarországon probléma a korai iskolaelhagyás, a kormányzat is elismeri. Palkovics László oktatási államtitkár például márciusban arról beszélt, hogy ezen a területen egyelőre nem túl jók az eredmények.
A számok a magyar közoktatás drámai teljesítménycsökkenését mutatják – nyilatkozta lapunknak Radó Péter oktatáskutató. Szerinte azt már eddig is lehetett tudni, hogy a 17–18 éves korosztály részvétele egyre alacsonyabb az oktatásban. Ez részben azért van, mert a szakiskola képzési ideje négy évről háromra csökkent, részben pedig azért, mert nő az iskolai lemorzsolódás. Mint elmondta, az adatokat egy darabig tudta szépítgetni a kormányzat, mert az adatfelvétel alapjául szolgáló munkaerőpiaci felmérések egybeestek azzal, amikor télen beiskoláztak közmunkásokat, és ez javította az adatokat. „Most viszont olyan mértéket ért el az iskolaelhagyás, amelyet már nem lehet kozmetikázni” – jelentette ki a szakember.
