Hogy a jövő generációjának érdeklődését mennyire sikerül a természettudományok felé terelni, még nehéz lenne megjósolni, mindenesetre nem túl biztató, hogy a tavalyelőtti PISA-felmérésen jelentősen romlott a magyar gyerekek teljesítménye ezen a területen is. Így már csak 477 pontot sikerült elérniük a teszten, ami jóval a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlaga (493 pont) alatt van. Ami talán még aggasztóbb, hogy a megkérdezett magyar diákok kevesebb mint fele állította, hogy élvezi, ha természettudományokat tanulhat, holott az OECD-országokban ez az arány közel 63 százalék volt. A többi OECD-országhoz képest átlagosan ugyancsak kevesebb magyar diák mondta, hogy örömét leli abban, ha új természettudományos ismeretre tesz szert, illetve hogy érdekli a témával kapcsolatos tanulás. Ráadásul míg az OECD-átlag szerint a megkérdezett tanulók 24,5 százaléka számít arra, hogy harmincéves korában természettudományos területen fog dolgozni, ez a magyar diákok esetén csak 18,3 százalék volt.
Kérdés továbbá: annak, hogy a tavaly ősztől szakgimnáziummá alakított szakközépiskolákban csökkentették a természettudományi tárgyak óraszámát, és hogy érdemi előkészítés nélkül vezették be a komplex természettudományos tantárgyat, milyen hatása lesz a felsőoktatási jelentkezésekre.
