Mélyponton a természettudományi képzésre jelentkezők száma

Pedig a terület fontosságát a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű szakpolitikai stratégiában is hangsúlyozza a kormány.

Soha nem jelentkeztek az elmúlt 16 évben annyira kevesen természettudományi képzésre a felsőoktatásban, mint idén – derült ki a Magyar Nemzet összesítéséből. Kifejezetten jelentős a visszaesés a múlt évhez viszonyítva: míg 2016-ban még közel 7000-en felvételiztek ilyen területre, idén már mintegy 1300-zal kevesebben, mindössze 5676-an. Ez azért hatalmas probléma, mert az elmúlt öt év statisztikáiból egyértelműen látszik: a jelentkezőknek is csak kevesebb mint felét veszik fel, és nyilvánvalóan közülük sem mindenki fejezi be az egyetemet.

Pedig a természettudományok fontosságát a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű szakpolitikai stratégiában is hangsúlyozza a kormány. Mint írják, a természettudományok magas szintű művelése nemzetközi kiemelkedési lehetőséget jelent, és alapvetően fontos az összes többi kutatási és fejlesztési irányzat szempontjából; presztízse magas, és komoly hagyományai vannak Magyarországon.

Ugyanakkor elismerik: a megfelelő szakember-utánpótlás kétségesnek látszik, a képzési terület évek óta nem vonz elég jelentkezőt, a bekerülő diákok felkészültsége pedig meglehetősen egyenetlen, a legtehetségesebb diákok egyre gyakrabban választják a nyugat-európai és amerikai egyetemek képzéseit.

Utoljára 2008-ban lehetett tapasztalni a 2017. évihez hasonlóan alacsony érdeklődést, de akkor még 300-zal többen, közel 6000-en jelentkeztek. Ugyanakkor a kilenc évvel ezelőtti visszaesés után növekedésnek indult a természettudományi képzésre jelentkezők száma. Az érdeklődés 2011-ben érte el csúcspontját, ekkor 11 500-an jelentkeztek a területre, ami az elmúlt 16 év pozitív rekordjának számított. Ám a hat évvel ezelőtti biztató eredmények óta minden egyes évben csökkent a felvételizők száma. Utóbbi fájó pont lehet az Orbán-kormánynak, hiszen a jelentkezési számok alakulása egyértelműen jelzi, hogy szándékaik ellenére kudarcot vallottak a természettudományos képzések népszerűsítésének területén.

Egyébként a kormány nemcsak a természettudományok területén szeretne több jelentkezőt látni, hanem a műszaki, illetve informatikai tanulmányok hallgatói között is. Az idei felsőoktatási jelentkezési statisztikákról Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a műszaki területen csökkenés látható, s bár az informatikai területen van bővülés, lényegi javulás ezeken és a természettudományi képzésben egyelőre nem történt; a közeljövőben programok indulhatnak a helyzet javítására.

Hogy a jövő generációjának érdeklődését mennyire sikerül a természettudományok felé terelni, még nehéz lenne megjósolni, mindenesetre nem túl biztató, hogy a tavalyelőtti PISA-felmérésen jelentősen romlott a magyar gyerekek teljesítménye ezen a területen is. Így már csak 477 pontot sikerült elérniük a teszten, ami jóval a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlaga (493 pont) alatt van. Ami talán még aggasztóbb, hogy a megkérdezett magyar diákok kevesebb mint fele állította, hogy élvezi, ha természettudományokat tanulhat, holott az OECD-országokban ez az arány közel 63 százalék volt. A többi OECD-országhoz képest átlagosan ugyancsak kevesebb magyar diák mondta, hogy örömét leli abban, ha új természettudományos ismeretre tesz szert, illetve hogy érdekli a témával kapcsolatos tanulás. Ráadásul míg az OECD-átlag szerint a megkérdezett tanulók 24,5 százaléka számít arra, hogy harmincéves korában természettudományos területen fog dolgozni, ez a magyar diákok esetén csak 18,3 százalék volt.

Kérdés továbbá: annak, hogy a tavaly ősztől szakgimnáziummá alakított szakközépiskolákban csökkentették a természettudományi tárgyak óraszámát, és hogy érdemi előkészítés nélkül vezették be a komplex természettudományos tantárgyat, milyen hatása lesz a felsőoktatási jelentkezésekre.