Napirenden a civiltörvény – egymásnak estek a képviselők a T. Házban

Az MSZP nyílt háborúról beszélt, az LMP a kádári időszakhoz hasonlította a helyzetet.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka értékelése szerint csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül, akinek a pártpolitikai érdeke úgy kívánja. Szerinte vannak olyanok, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában.

A jobbikos Szávay István hangsúlyozta: pártja szorgalmazta a 2012-es civiltörvény átfogó módosítását, amelyet kellően egyeztetnek a civilszektor képviselőivel, most azonban, bár fontos kérdéssel, de csupán egy részkérdéssel foglalkoznak.

Emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket. „Hagyják abba ezt a szemét, alja hazudozást” – jelentette ki Gulyás Gergelyhez fordulva, aki korábban a Jobbik észrevételeit úgy értékelte, hogy „Soros György már a Jobbikba is betette a lábát”.

Nem állunk Soros szervezetei mellé – közölte, indokoltnak tartva a kormányzati szándékot, leszögezte ugyanakkor: politikát befolyásolni nemcsak külföldről lehet, hanem belföldről is, ahogy teszi szerinte a Civil Összefogás Fórum (CÖF), amelyről máig nem tudható, honnan volt forrása az ellenzéket lejárató plakátkampányára.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a 80-as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni – vélekedett.

Szél Bernadett emlékeztetett: Oroszországban 2012-ben fogadtak el hasonló törvényt, azóta számos szervezetet zártak be azok közül, amelyek felkerültek a listára. Fontos társadalmi szolgálatot végzők húzták le a rolót – mondta, hangsúlyozva: visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. Szerinte előbb koholt vádak alapján lejáratják a civileket, majd törvényi eszközökkel megbélyegzik őket. Kijelentette: a nemzetbiztonsági bizottság tagjaiként tudomása kellene lennie, ha ezen szervezetekkel gond lenne, erről azonban nem tud. „Kit néznek idiótának?” – kérdezte.

Felmutatott két dokumentumot: a CÖF teljesen üres „közhasznúsági bevallását”, majd egy másik, a javaslat által érintett szervezetét, amely részletesen mutatja be munkájukat.

Erre az elnöklő Lezsák Sándor azt kérdezte: bejelentett-e szemléltetést, amire Szél Bernadett úgy felelt: „vigye el az egész fizetésemet”. Provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul.

Szél Bernadett később Facebook-oldalán azt írta, a CÖF teljesen üres beszámolóját akarta felmutatni, amikor a levezető elnök közölte, hogy ez tiltott szemléltetés. „Egyrészt ez már túlmegy a demokratikus alapjogok csorbításán mert ez nettó agybaj, másrészt közöltem vele, hogy ragaszkodom ahhoz, hogy el tudjam végezni a képviselői munkámat, kerül amibe kerül, és íme a »tiltott szemléltetés« tárgya” – fogalmazott.

Korábban – a civiltörvény vitájáról – azt írta, „már a második fideszes szólal fel, aki azzal kezdi, hogy nem fogja kihasználni a beszédhez rendelkezésre álló időkeretet. Gyorsan túl akarnak lenni a mélón. Így járnak a biorobotként üzemelő politikusok, akik ezen órákban is Putyin ügynökeiként teljesítenek szolgálatot a magyar Országgyűlésben.”

Szabó Tímea, a Párbeszéd színeiben politizáló független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ez a törvény nemcsak a civil szervezetekről szól, hanem mindenkiről, aki ellent mer mondani Orbán Viktor kormányának, aki másként mer gondolkodni, mint Orbán Viktor „nagyságos úr”. Ez egy lépés a totális diktatúra felé vezető úton, amire Orbán Viktor hét évvel ezelőtt lépett – vélte. Értékelése szerint a javaslattal listázzák azokat a civil szervezeteket amelyek külföldről kapnak támogatást, és megbélyegzik azokat, akik Orbán Viktor szerint veszély jelentenek hatalmára.

Szégyelljék magukat mind egy szálig, szégyellje magát Orbán Viktor! – fordult a fideszes képviselőkhöz. Nem Brüsszeltől, hanem maguktól, Orbán Viktortól és Vlagyimir Putyintól kell megvédeni Magyarországot – jelentette ki Szabó Tímea, aki párhuzamot vont a magyar miniszterelnök és az orosz elnök intézkedései között.

Kissné Köles Erika szlovén szószóló azt mondta: több szervezetük, alapítványuk részesül olyan mértékű – főként anyaországi – támogatásban, ami elérheti a törvény által rögzített mértéket. Példaként említette, hogy akár egy tornaszoba berendezése is meghaladhatja ezt az összeget. Kiemelte: a 13 őshonos nemzetiség léte az általuk létrehozott és jól működő civil szervezetek munkájának is következménye. A Országgyűlés szakbizottsága a törvény kiegészítését javasolja több nemzetiségi egyesületre vonatkozóan – jelezte.

Korábban az oktatásról, a kormányzati politika bírálatáról és devizahitelesekről is szó volt napirend előtt az Országgyűlésben.

Az LMP-s Ikotity István tíz pontban foglalta össze a Fidesz–KDNP „tudásellenes lépéseit”, amelynek sorába szerinte beleillik a CEU botrányos ellehetetlenítése is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában rémhírkeltéssel vádolta a képviselőt, mondván: a köznevelésre idén 105 milliárd forinttal több jut, mint tavaly.

Az MSZP-s Bárándy Gergely arról beszélt, hogy a kormánynak érdemes lenne elgondolkodnia, mit rontott el, miért tüntet több tízezer ember az utcákon. Megjegyezte: tapasztalatból tudja, hogy ha egy kormánytól kezdenek elpártolni az addigi vezető értelmiségi támogatói, akkor „közeleg az összeomlás”, és most például Sólyom László, Stumpf István, Mellár Tamás és Király Miklós is így tett. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb támadások értik, és a „vak is látja”, hogy ez egy jól eltervezett kampányfőpróba. Szerinte a legélesebb vita a bevándorlás ügyében mutatkozik meg, a röszkei tüntetés szervezői maguk sem titkolják, hogy a bevándorlás kérdésében akarják térdre kényszeríteni a kormányt.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a devizahiteleseknek az árfolyamgát ugyan „levegőt” jelentett, de hamarosan letelik az öt év, és a gyűjtőszámlán lévő összegek a családok nyakába szakadnak. Azt szorgalmazta, hogy a gyűjtőszámlán lévő összegeket „nyeljék le” a károkozó bankok. Új elszámolási törvényt, illetve a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását is javasolta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, mintegy 170 ezren léptek be az árfolyamgátba, 85 százalékuknak nincs tartozás a gyűjtőszámlán, mert a bankok visszatérítették a tisztességtelen elszámolásból keletkezett hasznukat. A hitelesek megmaradt 15 százaléka a törlesztőrészletet sem tudta fizetni – mutatott rá, hozzátéve: ez az arány az össztársadalmi problémához mérten csekély mértékű.

Támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt kinevezését szerdai budapesti ülésén. A testület Süli Jánost hét igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett alkalmasnak találta a posztra.