„Óbégatás”, heves vita a T. Házban, napirenden a lex CEU

Gyors eljárásban döntenek a CEU ügyében. Hétfő este még szigorítottak is a tervezeten, tovább nehezítve az egyetem helyzetét.

Kovacsik Ágnes
2017. 04. 03. 19:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy várható volt, heves vitával vette kezdetést a hétfői ülésnap, a turbulencia közepette Kövér László házelnök kemény hangon rendre is utasította a zúgolódó ellenzéki képviselőket. 

Semjén Zsolt kezdeményezésére egy nap alatt, kivételes eljárásban tárgyalnak és szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatról, a lex CEU-ról a parlamentben. A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határozott. 

A gyors eljárásban a képviselőknek hétfőn csupán három órájuk van a módosítók benyújtására, holott a javaslatot még nem látta az illetékes kulturális és oktatási bizottság sem. Kedden az első napirendi pont lesz a javaslat összevont vitája, majd ezután szavaznak is róla a képviselők. Semjén Zsolt szerint a napirendi javaslat módosítását „a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja”.

A felszólalások sorát a szocialista Hiller István volt oktatási miniszter kezdte délután egy óra körül. Szerinte a közérdeket kell szem előtt tartani a CEU körüli vitában, a tudásért zajló harcot, aki feladja, az veszít. A CEU által kiadott erős diplomák jót tesznek Magyarországnak, az ilyen minőségű papírokkal még válság idején is el lehet helyezkedni. A CEU elleni támadásoknak szerinte semmi jogi alapja sincs, ami történik, az A tanú című film jeleneteit juttathatja eszünkbe az előre megírt ítélettel. 

– Ne kezdjék már, ha nem bírja idegekkel, legyen szíves kivonulni a folyosóra! – tette helyre ezen a ponton a válaszra emelkedő Rétvári Bence államtitkárt „leóbégató” ellenzékieket Kövér László házelnök. 

A Soros-egyetem nem betartani, hanem megváltoztatni akarja a magyar törvényeket – kezdte mondandóját a KDNP-s államtitkár, következetesen Soros-egyetemnek nevezve tehát a CEU-t.

Létező képzést, külföldön is diplomát kiadó képzést kell nyújtania annak a külföldi egyetemnek, amelyik nálunk is működni akar. Különben óriási versenyhátrányt okoznak a magyar egyetemeknek. Senki sem helyezheti magát a törvények fölé, Soros egyeteme sem! – szögezte le Rétvári. A szabálytalan működést egyik kormány sem tűrheti el – folytatta folyamatos morgolódással a háttérben. Soros neve mindeközben tucatnyiszor hangzik el. 

A Jobbik mindig is következetes volt Soros György ügyében, mindig is szemben álltunk azzal a szellemiséggel, ami azt az egyetemet uralja, a családokat szétzüllesztő gender őrülettel – adta meg felszólalása alaphangját Szávay István. Emlékeztetett, hogy nem ők, hanem például Orbán Viktor volt a milliárdos ösztöndíjasa. Soros legnagyobb felelősségének azt nevezte, hogy a fideszeseket az országra szabadította. 

Nem a CEU-t kívánjuk megvédeni, de nem értenek egyet a bolsevista hatalomgyakorlással, a figyelemelterelésre akarják felhívni a figyelmet. Ha feleannyi figyelmet fordítanának a jó kormányzásra, akkor nem itt járna Magyarország, most egy héten át mesterséges ellenségképek alakításával leszünk elfoglalva ahelyett, hogy az oktatás, az egészségügy, a korrupció ügyét tárgyalnánk – mondta a jobbikos képviselő, és még csak negyedóra telt el a vitából. 

Tévedés, hogy ez a lépés az erdélyi Sapientia Egyetem létét is fenyegetné, hiszen az egy Romániában bejegyzett intézmény, reagált a kormány részéről Dömötör Csaba. A parlamenti államtitkár megismételte a kormányzat legújabb propagandaszövegét, a baloldalt és a Jobbikot is egy-egy oligarcha mozgatja. 

– Apu, vedd meg nekem a pártot, utalt a Jobbik és Simicska Lajos kapcsolatára Dömötör, aki szerint a Jobbik egy akarat nélküli párt lett ezáltal.  

Mondjunk nemet a strasbourgi bíróságnak – Hollik István, a KDNP politikusa ezt a címet adta az agresszív módon érkező migránsokról szóló felszólalását, majd a szokásos fordulatokat használva leszögezte, hogy a kormány a magyar emberek oldalán áll, hiába próbálják a Soros-szervezetek ennek az ellenkezőjét bizonygatni.  

Ugye senki sem gondolja a bangladesi migránsokról, hogy valódi menekültek? – tette fel a költői kérdést a politikus, utalva a strasbourgi bíróságon a magyar állammal szemben hozott ítéletre. – Hol élünk, hogy Strasbourg egyszerűen felülírja a törvényeket? – folytatta a kérdések sorát Hollik. A határokat illegálisan átlépők érdekeit helyezi Strasbourg az előtérbe ahelyett, hogy az európaiak érdekét védené. Ha most fizetünk, akkor indul csak el igazán a migránsbiznisz.  

A strasbourgi ítélet valóban felháborító – „kontrázott” Dömötör Csaba, sokadszor ismételve meg, hogy koalíció jött létre az embercsempészek és a jogvédők között. Arról, hogy a parlamenti államtitkár hol és kitől hallhatta először, másodszor, majd harmadszor is ezt a fordulatot, itt írtunk: 

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a nemzeti konzultáció ügyében emelkedett szóra háromnegyed kettő körül, kiemelve többek között a hatósági ármegállapítás ügyét, aminek gáncsolásával Brüsszel szerinte el akarja venni a további rezsicsökkentés lehetőségét. Ezzel szemben fel kell lépni, ezért kérik a képviselőket és az állampolgárokat, álljanak ki a hatósági ármegállapítás érdekében. 

– A hóhért akasztják, mi semmi mást nem akarunk, csak átláthatóságot, folytatta a civil szervezetek ügyével. Kulcsfontosságú, hogy megtudjuk, ki honnan és mennyi támogatást kap. 

Nyugat-Európában biztosan léteznek no go zónák, el kellene kerülni ezek magyarországi kialakulását. Nem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan tranzitzóna, ami déli irányban nyitott, zárt tábornak minősülne – folytatta, leszögezve, nem engedhetjük meg Strasbourgnak, hogy jogalkotó szerepbe lépjen. 

Dömötör Csaba államtitkár válaszul arról beszélt, hogy „Brüsszelt meg kell állítani”, a konzultáció kiállás Magyarország érdekeiért. 

Döntött az Országgyűlés: 115 igen 49 nem szavazattal elrendelték, hogy kivételes eljárási rendben tárgyalják és szavazzanak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatról és holnap már meg is tartsák a zárószavazást. Ugyan az MSZP és az LMP azt javasolta, vegyék le napirendről a törvényjavaslat tárgyalását, a parlamenti többség ezt elutasította. A képviselőknek mindössze 3 órájuk van módosítókat benyújtani, 14 óra 4 perctől 17 óra 4 percig.

A paksi atomerőmű biztosítása is napirendre került a parlamentben. „Ki fizeti egy atombaleset számláját” – kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert az LMP politikusa. Ikotity István arról beszélt, hogy nem ismert a beruházás teljes összege Paks esetében, a biztosításról pedig egyáltalán nem ejtenek szót a kormány tagjai. Az LMP szerint a blokkok baleset-biztosítása félmilliárdba kerül, és baleset estén 24 milliárdos a kártérítés. Ez elsőre ugyan hatalmas összegnek tűnik, mégsem az, emlékeztetett a politikus a fukusimai atombaleset költségeire. Ikotity azt is firtatta, hogy atombaleset esetén mekkora összeget fog téríteni a biztosító. Lázár János nevében Csepreghy Nándor államtitkár válaszolt, aki nem a biztosításról beszélt, hanem arról, miképp lesz nyereséges a beruházás. Csepreghy annyit azonban elárult, hogy a MVM jogszabályi kötelezettségének megfelelő baleset-biztosítással rendelkezik, valamint azt is hozzátette, hogy az orosz félnek kell általános felelősségbiztosítással rendelkeznie, amely a nemzetközi sztenderdeknek is megfelel.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa a CEU-ról szólva elmondta: az egyetem diákok százainak ad mély tudást, kiváló tanárok oktatnak az intézményben. Hangsúlyozta: még a Fidesznek is van olyan tagja, aki a Közép-európai Egyetemen végzett. Az MSZP politikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök sem jutott volna egy tapodtat sem előre a CEU nélkül. „Vajon a kormány felmérte a valódi következményeit a lépésnek? Önöket valóban csak a lopás érdekli” – zárta felszólalását Kunhalmi.

Rétvári Bence válaszában megismételte, a kormánynak nem a Közép-európai Egyetemmel van problémája, hanem a CEU-val. Az államtitkár szerint ennek az intézménynek nincs diákja, nincs oktatója, talán van két titkárnője New Yorkban. „Ez a megtévesztés, ez csalás” – jelentette ki Rétvári, hozzátéve, hogy ez az intézmény Amerikában nem létezik. Rétvári szerint nem fantomegyetemek nevében kell diplomát kiadni. Kunhalmi felszólalásával kapcsolatban úgy fogalmazott: sok politikai lózungot puffogtatott az MSZP-s politikus, de konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatban nem fogalmazott meg érveket. Kunhalmi válaszában azt mondta: „Rétvári hazudik, mint a vízfolyás”, szerinte a törvényjavaslat a legsötétebb diktatórikus időket idézi. Kunhalmi sötét, aljas gazemberségnek nevezte a kormány lépését.

Újra megszólalt a CEU ügyében Orbán Viktor. Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya – mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben újságíróknak.

Úgy fogalmazott, „jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen”.

– Majd tárgyalunk az amerikaiakkal, hogy ők mit szeretnének – válaszolta a CEU jövőjét firtató kérdésre. Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a „Soros-egyetem”– nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor. A Hvg.hu tudósítójának az őrült tempóról megjegyezte: „higgyen a magyar kormány jó szándékában és az amerikai vezetés jó szándékában is”.  

Hétfő este még a külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is.

A javaslathoz a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében – tudósít az MTI.

A CEU-t New York államban jegyezték be, vagyis nyilvánvaló, hogy a szigorítás is kifejezetten ennek az intézménynek a helyzetét súlyosbítja. 

A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

A bizottság előtt Palkovics László oktatási államtitkár – Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést.

Répássy Róbert azt hangsúlyozta: nem tartja kizártnak, hogy az intézmény pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyekkel fenntarthatja ezt az előnyét, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennie, a vezetőinek a saját kormányuknál kell lobbizniuk, hogy az állapodjon meg a magyar kormánnyal.

 

 

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.