„Óbégatás”, heves vita a T. Házban, napirenden a lex CEU

Gyors eljárásban döntenek a CEU ügyében. Hétfő este még szigorítottak is a tervezeten, tovább nehezítve az egyetem helyzetét.

A Jobbik mindig is következetes volt Soros György ügyében, mindig is szemben álltunk azzal a szellemiséggel, ami azt az egyetemet uralja, a családokat szétzüllesztő gender őrülettel – adta meg felszólalása alaphangját Szávay István. Emlékeztetett, hogy nem ők, hanem például Orbán Viktor volt a milliárdos ösztöndíjasa. Soros legnagyobb felelősségének azt nevezte, hogy a fideszeseket az országra szabadította. 

Nem a CEU-t kívánjuk megvédeni, de nem értenek egyet a bolsevista hatalomgyakorlással, a figyelemelterelésre akarják felhívni a figyelmet. Ha feleannyi figyelmet fordítanának a jó kormányzásra, akkor nem itt járna Magyarország, most egy héten át mesterséges ellenségképek alakításával leszünk elfoglalva ahelyett, hogy az oktatás, az egészségügy, a korrupció ügyét tárgyalnánk – mondta a jobbikos képviselő, és még csak negyedóra telt el a vitából. 

Tévedés, hogy ez a lépés az erdélyi Sapientia Egyetem létét is fenyegetné, hiszen az egy Romániában bejegyzett intézmény, reagált a kormány részéről Dömötör Csaba. A parlamenti államtitkár megismételte a kormányzat legújabb propagandaszövegét, a baloldalt és a Jobbikot is egy-egy oligarcha mozgatja. 

– Apu, vedd meg nekem a pártot, utalt a Jobbik és Simicska Lajos kapcsolatára Dömötör, aki szerint a Jobbik egy akarat nélküli párt lett ezáltal.  

Mondjunk nemet a strasbourgi bíróságnak – Hollik István, a KDNP politikusa ezt a címet adta az agresszív módon érkező migránsokról szóló felszólalását, majd a szokásos fordulatokat használva leszögezte, hogy a kormány a magyar emberek oldalán áll, hiába próbálják a Soros-szervezetek ennek az ellenkezőjét bizonygatni.  

Ugye senki sem gondolja a bangladesi migránsokról, hogy valódi menekültek? – tette fel a költői kérdést a politikus, utalva a strasbourgi bíróságon a magyar állammal szemben hozott ítéletre. – Hol élünk, hogy Strasbourg egyszerűen felülírja a törvényeket? – folytatta a kérdések sorát Hollik. A határokat illegálisan átlépők érdekeit helyezi Strasbourg az előtérbe ahelyett, hogy az európaiak érdekét védené. Ha most fizetünk, akkor indul csak el igazán a migránsbiznisz.  

A strasbourgi ítélet valóban felháborító – „kontrázott” Dömötör Csaba, sokadszor ismételve meg, hogy koalíció jött létre az embercsempészek és a jogvédők között. Arról, hogy a parlamenti államtitkár hol és kitől hallhatta először, másodszor, majd harmadszor is ezt a fordulatot, itt írtunk: 

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke a nemzeti konzultáció ügyében emelkedett szóra háromnegyed kettő körül, kiemelve többek között a hatósági ármegállapítás ügyét, aminek gáncsolásával Brüsszel szerinte el akarja venni a további rezsicsökkentés lehetőségét. Ezzel szemben fel kell lépni, ezért kérik a képviselőket és az állampolgárokat, álljanak ki a hatósági ármegállapítás érdekében. 

– A hóhért akasztják, mi semmi mást nem akarunk, csak átláthatóságot, folytatta a civil szervezetek ügyével. Kulcsfontosságú, hogy megtudjuk, ki honnan és mennyi támogatást kap. 

Nyugat-Európában biztosan léteznek no go zónák, el kellene kerülni ezek magyarországi kialakulását. Nem tudjuk elfogadni, hogy egy olyan tranzitzóna, ami déli irányban nyitott, zárt tábornak minősülne – folytatta, leszögezve, nem engedhetjük meg Strasbourgnak, hogy jogalkotó szerepbe lépjen. 

Dömötör Csaba államtitkár válaszul arról beszélt, hogy „Brüsszelt meg kell állítani”, a konzultáció kiállás Magyarország érdekeiért. 

Döntött az Országgyűlés: 115 igen 49 nem szavazattal elrendelték, hogy kivételes eljárási rendben tárgyalják és szavazzanak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslatról és holnap már meg is tartsák a zárószavazást. Ugyan az MSZP és az LMP azt javasolta, vegyék le napirendről a törvényjavaslat tárgyalását, a parlamenti többség ezt elutasította. A képviselőknek mindössze 3 órájuk van módosítókat benyújtani, 14 óra 4 perctől 17 óra 4 percig.

A paksi atomerőmű biztosítása is napirendre került a parlamentben. „Ki fizeti egy atombaleset számláját” – kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert az LMP politikusa. Ikotity István arról beszélt, hogy nem ismert a beruházás teljes összege Paks esetében, a biztosításról pedig egyáltalán nem ejtenek szót a kormány tagjai. Az LMP szerint a blokkok baleset-biztosítása félmilliárdba kerül, és baleset estén 24 milliárdos a kártérítés. Ez elsőre ugyan hatalmas összegnek tűnik, mégsem az, emlékeztetett a politikus a fukusimai atombaleset költségeire. Ikotity azt is firtatta, hogy atombaleset esetén mekkora összeget fog téríteni a biztosító. Lázár János nevében Csepreghy Nándor államtitkár válaszolt, aki nem a biztosításról beszélt, hanem arról, miképp lesz nyereséges a beruházás. Csepreghy annyit azonban elárult, hogy a MVM jogszabályi kötelezettségének megfelelő baleset-biztosítással rendelkezik, valamint azt is hozzátette, hogy az orosz félnek kell általános felelősségbiztosítással rendelkeznie, amely a nemzetközi sztenderdeknek is megfelel.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa a CEU-ról szólva elmondta: az egyetem diákok százainak ad mély tudást, kiváló tanárok oktatnak az intézményben. Hangsúlyozta: még a Fidesznek is van olyan tagja, aki a Közép-európai Egyetemen végzett. Az MSZP politikusa felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök sem jutott volna egy tapodtat sem előre a CEU nélkül. „Vajon a kormány felmérte a valódi következményeit a lépésnek? Önöket valóban csak a lopás érdekli” – zárta felszólalását Kunhalmi.

Rétvári Bence válaszában megismételte, a kormánynak nem a Közép-európai Egyetemmel van problémája, hanem a CEU-val. Az államtitkár szerint ennek az intézménynek nincs diákja, nincs oktatója, talán van két titkárnője New Yorkban. „Ez a megtévesztés, ez csalás” – jelentette ki Rétvári, hozzátéve, hogy ez az intézmény Amerikában nem létezik. Rétvári szerint nem fantomegyetemek nevében kell diplomát kiadni. Kunhalmi felszólalásával kapcsolatban úgy fogalmazott: sok politikai lózungot puffogtatott az MSZP-s politikus, de konkrétan a törvényjavaslattal kapcsolatban nem fogalmazott meg érveket. Kunhalmi válaszában azt mondta: „Rétvári hazudik, mint a vízfolyás”, szerinte a törvényjavaslat a legsötétebb diktatórikus időket idézi. Kunhalmi sötét, aljas gazemberségnek nevezte a kormány lépését.

Újra megszólalt a CEU ügyében Orbán Viktor. Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya – mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben újságíróknak.

Úgy fogalmazott, „jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen”.

– Majd tárgyalunk az amerikaiakkal, hogy ők mit szeretnének – válaszolta a CEU jövőjét firtató kérdésre. Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem – köztük a „Soros-egyetem”– nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor. A Hvg.hu tudósítójának az őrült tempóról megjegyezte: „higgyen a magyar kormány jó szándékában és az amerikai vezetés jó szándékában is”.  

Hétfő este még a külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is.

A javaslathoz a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében – tudósít az MTI.

A CEU-t New York államban jegyezték be, vagyis nyilvánvaló, hogy a szigorítás is kifejezetten ennek az intézménynek a helyzetét súlyosbítja. 

A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

A bizottság előtt Palkovics László oktatási államtitkár – Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést.

Répássy Róbert azt hangsúlyozta: nem tartja kizártnak, hogy az intézmény pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyekkel fenntarthatja ezt az előnyét, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennie, a vezetőinek a saját kormányuknál kell lobbizniuk, hogy az állapodjon meg a magyar kormánnyal.