Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt – olvasható az egyik legismertebb hazai civil szervezet a Kecskeméti Törvényszéken őrzött alapszabályában. Ha csak az alapszabályt nézzük, azt gondolhatnánk, hogy ez a szervezet kategorikusan elzárkózik attól, hogy belefolyjon a politikai iszapbirkózásba. Sőt, eredeti küldetése szerint elsősorban a hazai és a határon túli etnikai, nemzeti kisebbségek, az emberi és állampolgári jogok védelmével kellene foglalkoznia – szigorúan politikamentesen. Csakhogy az alapítvány vezetői szinte kizárólag közéleti ügyekben szólalnak meg, és a kormány, a Fidesz álláspontját visszhangozzák. Az utóbbi hónapokban is számos közéleti kérdésben formáltak véleményt. A baloldal államfőjelöltjéről, Majtényi Lászlóról például azt írták, hogy „Soros György támogatta”. A szervezet szóvivői, vezetői a kormánypárti sajtóban többször a védelmére keltek a civiltörvénynek is.
Eláruljuk: a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványról (CÖKA) és a rá épülő Civil Összefogás Fórumról (CÖF) van szó. Ez az, amely tevékenysége során ennyire szembemegy a saját alapszabályában lefektetett elvekkel. Ám civilek képviseletét ellátó ügyvédek szerint az nem jelenthető ki kategorikusan, hogy a CÖKA-CÖF alapszabály-ellenesen működne.
Ugyanis a törvényi előírások szerint „a közvetlen politikai tevékenység” a jelöltállítást és a választásokon való indulást jelenti. Az alapítvány vezetői közül a felügyelőbizottságban ülő Válint Julianna egyébként indult már választáson: a 2010-es önkormányzati voksoláson mérette meg magát Győrságban – sikertelenül. Igaz, nem a CÖKA, hanem a Fidesz–KDNP jelöltjeként. Egyébként a politizálástól való tartózkodás az egyik feltétele a közhasznú jogállás megszerzésének, aminek viszont az adománygyűjtés és adózás szempontjából van jelentősége.
Ha jogi értelemben nem is folytat „közvetlen” politikai tevékenységet a CÖKA, azt már nehéz lenne állítani, hogy párttól független lenne: több szálon is szorosan kötődik a Fideszhez. 2012 és 2014 között hat békemenetet szervezett a kormányt támogatva. Tavaly két nagy adományozója volt a CÖKA-nak: a Fidesz pártalapítványa 45 millió forinttal, az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) 508 millióval támogatta a szervezetet. Az MVM sajtófőnöke nemrég egy interjúban szólta el magát, és ismerte el, hogy „minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá”. Ez a hivatal Rogán Antal miniszter felügyelete alatt működik, aki a parlamenti meghallgatásán két éve maga ismerte el, hogy államigazgatási feladatkörét annak rendeli alá, hogy Orbán Viktort „ismét győzelemre vezesse”.
Három évvel ezelőtt az is világossá vált, hogy a CÖF-ösök tevékenységét a fideszes pártközpontból koordinálják. Bár a szervezet egyik legfőbb támogatója, a Demokrata főszerkesztője, Bencsik András 2014 októberében újabb békemenetet akart szervezni, a Fidesz elnöksége leállította a CÖF-öt. Bencsik ugyan cáfolta, hogy leszóltak volna nekik a Fideszből, ám később maga a miniszterelnök-pártelnök jelölte ki a követendő utat, amikor a Fidesz frakcióüléséről távozva kijelentette: „Most béke van, ne meneteljünk.”
A CÖKA-CÖF vezetői egyébként még egymás közt is kínosan ügyelnek arra, hogy „civil küldetésként” tüntessék fel a Fideszt segítő ténykedésüket. A szervezet akkor vált országosan ismertté, amikor teleplakátolták az országot az „Együtt tették tönkre az országot” szlogennel, közös nevezőre hozva Bajnai Gordont és a népszerűtlen Gyurcsány Ferencet. Később ezt azzal folytatták, hogy Mesterházy Attilát, az MSZP akkori elnökét is feltették a plakátokra. A 2012–2013-as kuratóriumi üléseken többször szóba került ez a kampány: a CÖKA vezetői a „civil kurázsi új eszközének” nevezték a fellépésüket, amire azért van szükség, hogy megfékezzék azokat a „különböző, civileknek mondott szervezeteket”, amelyek el akarnak indulni a 2014-es választáson.
Az üléseken az ellenzéket támadó kampányukat folyamatosan „ismeretterjesztő” tevékenységként emlegették. A 2012-es beszámolójukból pedig kiderül, már a plakátolás első évében 21,5 milliót költöttek „ismeretterjesztésre”.
